Trump, mint a globális békebroker: egy különleges szereplő a nemzetközi politikai színtéren, aki sajátos megközelítéseivel és stratégiai lépéseivel próbálja előmozdítani a békét és a stabilitást világszerte. Az ő politikai stílusa és tárgyalási taktikája


Trump elnök nem osztotta a Biden-adminisztráció külpolitikai megközelítését, különösen ami a Putyin elnököt diktátornak és gyilkosnak tituláló állásfoglalásokat illeti. Szerinte ez a taktika nem volt hatékony. Trump nem az ellenfelei becsmérlésére helyezi a hangsúlyt, hanem inkább személyes kapcsolatok kiépítésére törekszik, üzleti ajánlatokat téve az együttműködés érdekében. Jelen esetben a célja az, hogy az Egyesült Államok a Csendes-óceán térségére összpontosítson, lehetőséget adva az európai országoknak arra, hogy egy ukrajnai tűzszünet révén reformokat hajtsanak végre, így megerősödve képesek legyenek szembeszállni a Kremllel.

Trump az elmúlt félévben globális békebróker lett, a répa és ostor módszerrel édesgette és fenyegette partnereit olyannyira új és pergő módon, hogy azok kelletlenül, de átengedték a kezdeményezést az amerikaiaknak. Az USA bebizonyította, hogy keményen is fel tud lépni, lebombázta az iráni atomlétesítményeket, szétlőtte a droghajókat, Gázából holdbéli táj lett. Ezek után az amerikai elnök azt hitte, meg tud egyezni Putyinnal. Nem sikerült. Azt hiszem, azért, mert Putyin nem tud kilépni felőrlő állóháborújából, ez vállalhatatlan lenne agymosott közvéleménye számára, saját emberei puccsolnák meg. (1905 óta legalább tizenkét államcsíny volt Oroszországban...)

Trump tehát gyors lépésekkel módosítja politikai stratégiáját, jelenleg Oroszország izolálására összpontosít. Fokozott támogatást nyújt Ukrajnának, miközben másodlagos szankciókkal csökkenti az orosz energiaexport mértékét Kínába és Indiába, és sürgeti az európai fegyverkezés felgyorsítását. Ugyanakkor fokozatosan távolodik az ukrán konfliktustól, hiszen a fegyvereket európai közvetítőkön keresztül juttatja el, a másodlagos szankciók pedig távolságtartó politikát képviselnek. Készen áll arra, hogy gyorsan reagáljon a felmerülő kihívásokra. Olyan stratégiát alkalmaz, amely Oroszországot és Kínát a globális informatikai, pénzügyi és energiahálózatok területére tereli, ahol ő maga jelentős előnyben van, elkerülve a hagyományos háborús és propagandaszereplés világát.

Mi lesz ebből? Az európaiak és Oroszország leszakadnak a hatalmi játszmákból, marad az USA és Kína. Hogy ők mit fognak csinálni egymással, nem tudom. Ahogy azt sem értem, milyen hatással lesz a mesterséges intelligenciának a globális folyamatokra. Bár sok a bizonytalanság, de mégsem kellene rettegnünk, mert például Kína rohamosan puhul, szelídül, idősek fogyasztói társadalmává válik, mint Japán.

Magyarország nem állhat neki egyedül a korunkban zajló elképesztő változásoknak. Szent István óta a valódi szövetségeseink a tágabb Közép-Európában keresendők. Először is, szükség van reformokra: harc a korrupció ellen, valamint átfogó igazságügyi, gazdasági, oktatási és egészségügyi változásokra. Jelenleg azonban csupán agresszív monológokat és kapkodó intézkedéseket látunk a közszereplők részéről. Fontos, hogy tudatában legyünk: hagyományosan nem fogadjuk el a külföldről ránk kényszerített vezetőket. Ideje, hogy ésszerűen dolgozzunk, és elutasítsuk a gyűlölködést.

A szerző a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője

Related posts