Legyünk éberek, hiszen az interneten online ragadozók leselkednek a gyermekeink fényképeire!

Magyarországon a legkisebbek mindennapjait is átszövi a képernyőhasználat, annak minden problémájával és dilemmájával. Hihetetlennek tűnik, de a másfél évesek kétharmada már rendszeresen néz képernyőt, minden ötödik kisgyermek naponta használ mobileszközt, és a tízévesek csaknem 90 százaléka már rendelkezik saját okostelefonnal. A szülők jelentős része bizonytalanul mozog a digitális világban, sokan többet ártanak, mint segítenek a gyermekeiknek.

A szülők többsége általában kevesebb képernyőidőt tartana optimálisnak, mint amennyit a gyerekek valójában eltöltenek a digitális eszközök előtt. Sok esetben azonban nem tudják, hogyan közelítsenek a digitális nevelés kihívásaihoz. Erre a problémára kereste a választ az "Alfáktól Omegáig - Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás". Itt szakemberek, hatósági képviselők és szülők együttműködve kutatták a megoldási lehetőségeket, hogy a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott digitális környezetben nőhessenek fel.

Pelle Veronika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatudatosság szakértője arról beszélt, hogy a szülők miként próbálják mederben tartani a gyerekek médiahasználatát, valamint bemutatta a 7-16 évesekre vonatkozó legfrissebb kutatások eredményeit, amelyekből kiderült, hogyan gondolkodnak a magyar családok a digitális tér lehetőségeiről és kockázatairól.

"A 7-8 éves gyermekek körében már a harmadik résznek saját telefonja van, és általában 9-10 éves koruk között szerzik be első okostelefonjukat" - osztotta meg a szakértő.

Talán még ennél is meglepőbb, hogy a 7-12 éves gyerekek több mint egyharmada már rendelkezik saját profillal valamilyen közösségi média platformon, noha hivatalosan még nem is regisztrálhatnának, mivel a legtöbb szolgáltatásnál a korhatár 13 év. A 15-16 éves fiatalok körében pedig szinte elképzelhetetlen, hogy valaki ne legyen aktív valamelyik online térben; úgy tűnik, hogy a digitális jelenlét manapság nem csupán lehetőség, hanem elvárás is.

Pelle Veronika szerint a kutatás rávilágított: a gyerekek több mint fele maga is érzékeli, hogy túl sok időt tölt a közösségi médiában. "Sokan arról számoltak be, hogy rosszul érzik magukat, ha nem lehetnek online, mégis azt tapasztalják, hogy emiatt kevesebb idő jut a barátokra, romlanak a jegyeik, nem esznek és alszanak megfelelően" - mondta a szakértő.

Ezzel egy időben egyre több szülő kifejezi aggodalmait, különösen a zaklatások és a szexuális jellegű üzenetek miatt, amelyekkel gyermekeik szembesülhetnek.

A szülők gyakran osztanak meg fényképeket és videókat a gyermekeikről, mert büszkeség tölti el őket. Szeretnék megmutatni a világnak, milyen bájos, szórakoztató vagy tehetséges a kicsi.

Sokan bele sem gondolnak, hogy ezek a felvételek akár felnőtt online ragadozók kezébe is kerülhetnek. A képeket könnyen letölthetik, manipulálhatják, vagy - legrosszabb esetben - szexuális tartalmakká alakíthatják. Hiszen nincs szülő, aki azt szeretné, hogy a gyermeke fotóját ilyen célokra használják fel. Egy amerikai kutatás szerint a ragadozók elsősorban közösségi médiafelületekről szerzik a képeket, és mindenféle korlátozás nélkül, szabadon felhasználják azokat saját, sötét céljaikra.

A szülők általában három fő megközelítést alkalmaznak, hogy biztonságos keretek között tartsák gyermekük online tevékenységeit. Az egyik leggyakoribb módszer a szabályozás, amely során időkorlátokat állítanak fel a képernyőhasználatra. Azonban a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ez a megoldás önmagában nem elegendő, mivel a gyerekek akár rövid időn belül is olyan tartalmakba ütközhetnek, amelyek nem megfelelőek a koruk számára.

A második megközelítés a szülő-gyerek párbeszéd és a figyelem: a szülők rendszeresen beszélgetnek gyermekeikkel a digitális világ kockázatairól, és aktívan figyelemmel kísérik, hogy mit csinálnak az interneten. A harmadik lehetőség a technikai védelem, amely különféle szűrőprogramokat és korlátozó beállításokat foglal magában, hogy kiszűrje a káros tartalmakat, és védelmet nyújtson a gyerekeknek a digitális térben leselkedő veszélyekkel szemben. Pelle Veronika arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülők egyharmada nem alkalmaz semmilyen stratégiát, így passzívan hagyja figyelmen kívül a gyerekek online tevékenységét.

Szülőként elengedhetetlen, hogy komolyan foglalkozzunk a digitális neveléssel, hiszen a következmények jelentősek lehetnek. A kutatások szerint azok a gyerekek, akik nem kapnak megfelelő útmutatást, szinte minden ötödik alkalommal visszajelölnek egy ismeretlent az interneten. Ezzel szemben a tudatosan felkészített fiatalok esetében ez a szám jelentősen alacsonyabb, ami jól mutatja, milyen fontos a megfelelő irányítás és tájékoztatás a digitális világban való eligibilitásuk szempontjából.

Talán soha nem volt még ennyire nehéz szülőnek lenni, mint ma, hiszen míg az élet legtöbb területén kaptunk mintát a saját szüleinktől, nagyszüleinktől, a digitális világ nevelési kérdéseiben ilyen minták nem állnak a rendelkezésünkre

- nyilatkozta Pelle Veronika.

"Nem az a megoldás, hogy elzárjuk a gyermekeket a digitális világtól, hanem inkább az, hogy felkészítsük őket arra, hogyan navigáljanak benne biztonságosan és eredményesen." Ezt Timár Borbála, az EduTech Hungary Zrt. szakértője és az EdTech Koalíció Digitális Gyermekjólléti Munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta.

A szakértő az Indexnek kifejtette, hogy a digitális világ felfedezése sokszor morális aggodalmakat szül, mivel sokan féltik a gyermekek fejlődését és a családi kapcsolatok alakulását a technológiai változásoktól.