Amit a kormány megtakarít, azt a nyugdíjak és a hivatalos gázárak elszívják.

A Tatra banka szakértői úgy vélik, hogy a kormány konszolidációs intézkedései hosszú távon nem fognak érdemi eredményeket hozni, és valószínű, hogy újabb megszorításokra lesz szükség a gazdasági helyzet stabilizálásához.

A bank szakértői a DenníkN portál megbízásából több részletes elemzést készítettek a kormánykoalíció által elfogadott három megszorító csomag hosszú távú következményeiről a költségvetés szempontjából. Az elemzések alapján a bank arra figyelmeztet, hogy bár az állam próbál takarékoskodni, a nyugdíjakra és a kedvezményes energiaárakra fordított költségek annyira megterhelik a költségvetési keretet, hogy valós spórolásra egyszerűen nincs lehetőség.

A portál emlékeztet rá, hogy a konszolidáció azért szükséges, mert a szlovák államadósság meredeken emelkedik az államháztartási hiány miatt: már az idén átlépi a GDP 60 százalékát és idővel tovább romlik a helyzet. A magas költségvetési hiány miatt az állam csak drágábban vehet fel hiteleket, így kevesebbet tud befektetni más területeken, például az iskolaügyben vagy az egészségügyben is.

A szakértők véleménye szerint a GDP 2,5 százalékát meg nem haladó államháztartási hiány hozzájárulhatna a költségvetési stabilitás megteremtéséhez. Ugyanakkor a Fico-kormány a legfrissebb előrejelzések alapján csupán 2028-ra várja, hogy elérje ezt a célt.

A Tatra banka elemzése rávilágít arra, hogy a kormány nyilatkozataival ellentétben nem a Matovič- és Heger-kormányok tevékenységei idézték elő a költségvetési hiányt, hanem Robert Fico korábbi ciklusai játszották a főszerepet ebben a folyamatban. Az állam évtizede képtelen volt arra, hogy érdemben spóroljon. Ezt a helyzetet tovább súlyosbította, hogy az adóemelés nyomán befolyt összegeket nem a deficit mérséklésére használták fel, hanem újabb kiadások finanszírozására költötték.

Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője rámutatott, hogy az állam rendkívüli forrásait a tizenharmadik havi nyugdíj és a háztartások energiaköltségeinek támogatására használták fel. Emellett az összeg egy jelentős része olyan automatikus kiadásokra ment el, amelyek felett már évekkel ezelőtt döntöttek.

A kiadások növekedése önmagában nem lenne aggasztó, ha a gazdaság is fejlődne, hiszen egy emelkedő bruttó hazai termék (GDP) elegendő forrást biztosíthatna a pénzügyi űr betöltésére. A szlovák gazdaság azonban jelenleg inkább stagnál, ami részben az adóterhek emelkedésének tudható be, mivel ezek gátolják a növekedést és a fejlődést.

Aggodalomra adhat okot, hogy a bank szakértői megállapítása szerint a jelenlegi konszolidáció három szakaszának hatása idővel csökkenni fog. Az előrejelzések alapján, a spórolási intézkedések ellenére 2027-re várhatóan tovább emelkedik az állam eladósodottsága. Ezen túlmenően, a parlamenti választások előtt nem valószínű, hogy a kormány további megszorításokat vezetne be.