Figyelem! Kockázatos anyagok juthatnak az élelmiszereinkbe: fontos, hogy mindenki tisztában legyen ezzel - Agro Napló

A Debreceni Egyetem kutatói is aktívan részt vesznek egy új, európai kutatási és innovációs projektben, amelynek fő célja az éghajlatváltozás hatásainak feltérképezése az egészségre ártalmas mikotoxinok, például a búzában és kukoricában való előfordulására. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló programba az egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi sikeres kutatásai teremtették meg az alapot, lehetőséget adva e fontos téma további vizsgálatára.
Pócsi István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar egyetemi tanára elmondta, hogy mára mindenki érzékelheti a klímaváltozás kellemetlen hatásait. Ennek ellenére még mindig relatíve szűk teret kap a médiában az egyik legfontosabb ezzel összefüggő élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi probléma, a rákkeltő és immunrendszert gyengítő aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő folyamatos térnyerése Európában, így hazánkban is - olvasható a Debreceni Egyetem hivatalos oldalán.
Az aflatoxinok komoly kockázatot jelentenek minden korosztály számára, ám a legnagyobb veszélyt a fejlődésben lévő gyermekek élete és egészsége számára hordozzák. Éppen ezért rendkívül jelentős lépés volt, hogy a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2018 és 2023 között közös projekt keretében dolgoztak a probléma megoldásán.
- mondta el Pócsi István.
A nemzeti kiválósági program keretében megvalósított projekt során megállapították, hogy a magyar lakosságot a tejtermékek révén jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat nem fenyegeti. Ugyanakkor a takarmány- és élelmiszerlánc folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen az aflatoxinok szempontjából, és ezt mindenképpen javasolják. A professzor kiemelte, hogy a nemzeti kiválósági program támogatásának köszönhetően a konzorciumi partnerek olyan új képességekre tettek szert, mint a mikroparcellás fertőzési kísérletek, analitikai módszerek, mikotoxin-hatástalanító és -prevenciós technológiák fejlesztése, valamint genomikai és metagenomikai vizsgálatok és genetikai kutatások. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik számunkra, hogy Magyarországon a mikotoxinok széles spektrumú kutatását magas színvonalon végezzük.
Bízunk benne, hogy ezen a kulcsfontosságú területen közösen képesek leszünk megfelelni a klímaváltozás által jelentett kihívásoknak. A konzorciumunk közös sikerei közül talán a legértékesebb, hogy a projekt sikeres kidolgozásának köszönhetően sikerült integrálnunk magunkat a nemzetközi mikotoxin-kutató közösség erőfeszítéseibe. Célunk, hogy együtt, hatékonyan kezeljük a mikotoxinokkal kapcsolatos problémákat, mind az Európai Unióban, mind globális szinten.
- tette hozzá Pócsi István, egy szelíd mosollyal az arcán.
A partnerség legújabb eredménye, hogy a csapat felkérést kapott a már elnyert, az Európai Horizont program keretében decemberben стартolt MYMATCH kutatási és innovációs projektbe. A MYMATCH célja a mykotoxinok kezelésének elősegítése a klímaváltozás élelmiszerbiztonságra és az emberi egészségre gyakorolt hatásainak kezelésében. A projekt konzorciumvezetője Paola Battilani, az Università Cattolica del Sacro Cuore Piacenza intézményéből, Olaszországból.
A projekt keretein belül a Nébih mellett a Debreceni Egyetem által birtokolt Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. is részt vesz a konzorciumban. A hazai szakmai irányítást Pócsi István, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára látja el, míg a Nébih részéről a szakmai tevékenységek koordinálásáért Nagy Attila, az Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóságának vezetője felel. A projekt egyik legfontosabb célkitűzése az éghajlatváltozás hatásaira építő prediktív modellek finomítása, amely a mikotoxinok európai élelmiszerrendszerekben való megjelenésének előrejelzését szolgálja.
Szűcs Imre, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy ez a projekt kiváló alkalmat teremt a gazdálkodók tájékoztatására és képzésére. A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter egyik fő célja, hogy a projekt során keletkezett eredményeket és előrejelzéseket széles körben megossza a magyar és az európai uniós mezőgazdasági közösséggel.
Hazánk agráriumában mind a búza, mind a kukorica igen jelentős szerepet tölt be, ezért is fontos számunkra, hogy kutatóinknak sikerült egy ilyen fontos projekthez csatlakozniuk, amely gyakorlatilag egész Európán keresztül vizsgálni és elemezni fogja ezen penészgombák terjedését
- tájékoztatott Szűcs Imre.
A 2024 decemberében elindult MYMATCH HORIZON EUROPE projektben kilenc európai ország tizenkét partnerintézménye működik együtt. A klímaváltozás következtében a növényi kórokozók, különösen a mikotoxinokat termelő penészgombák elterjedése fokozódik, amely komoly veszélyt jelent az élelmiszer-ellátásra és az egészségünkre. A MYMATCH projekt célja, hogy részletesen feltérképezze a klímaváltozás hatásait a kukoricában, búzában, paradicsomban és diófélékben gyakran előforduló penészgombákra, valamint az általuk termelt mikotoxinokra.