Teljesen átvizsgálják a Duna teljes hosszát: megdöbbentő felfedezések várhatók a kutatás eredményeként!
Egy nemzetközi együttműködés keretében indult el a Duna teljes hosszának alapos vizsgálata. A kutatók különös figyelmet szentelnek a tokfélék védelmének, melyeket az élő kövületek címkéjével illetnek. Korszerű technikákat alkalmazva igyekeznek feltérképezni a folyó ökológiai helyzetét és megérteni annak komplex ökoszisztémáját.
A Duna már évszázadok óta formálja a környező országok kultúráját és mindennapi életét. Jelenleg a tudományos közösség azon dolgozik, hogy mélyebb betekintést nyerjen a folyó gazdag ökoszisztémájába, és hosszú távon megőrizze annak természeti kincseit - számolt be az Agrárszektor.
Nemzetközi összefogás a Duna védelméért
A MonStur (Monitoring of Sturgeons in the Danube) projekt célja egy átfogó, határokon átnyúló monitorozási rendszer kidolgozása a tokfélék hosszú távú védelme érdekében. A hároméves kutatás keretében tizenkét ország, a németországi területektől egészen a Fekete-tenger partjaiig, együttműködik, beleértve neves egyetemeket és természetvédelmi szervezeteket is. A projekt hazai koordinálását a győri egyetem látja el, amely kulcsszerepet játszik a helyi erőfeszítések összehangolásában.
Élő kövületek a Duna mélyén
A tokfélék a Föld legősibb halainak egyik csoportját képezik, több mint 200 millió éves múltra tekintenek vissza. Lassan fejlődő természetük miatt rendkívül érzékenyek az emberi beavatkozásokra. Régebben öt különböző tokhalfaj élt Magyarország területén, de napjainkban csupán a kecsege büszkélkedhet önálló, fenntartható állományával.
Modern eljárásokkal elemzik a folyó állapotát és ökológiai jellemzőit.
A győri kutatók modern technológiákat alkalmaznak, például környezeti DNS-vizsgálatot (eDNA) és szonárt. Ennek segítségével anélkül tudják kimutatni a fajok jelenlétét, hogy magukat az állatokat meg kellene fogni. A minták elemzését egy francia laboratórium végzi, és a vizsgálatok eredményei választ adhatnak arra is, hogy a Mosoni-Dunán épített műtárgyak befolyásolják-e a halak vándorlását.
A Duna folyó jövője a természetvédelem tükrében: Az élővíz védelme és fenntarthatósága A Duna nem csupán egy folyó, hanem egy élő ökoszisztéma, amely számos fajnak ad otthont, és alapvető szerepet játszik a régió ökológiai egyensúlyában. A természetvédelem jövője a Dunán kulcsfontosságú kérdéseket vet fel, hiszen a folyó környezeti állapota közvetlen hatással van a környező közösségekre és az élővilágra. A klímaváltozás, a szennyezés és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek mind-mind olyan kihívások, amelyekkel a Duna menti országoknak szembe kell nézniük. Ahhoz, hogy a folyó ökológiai integritását megőrizzük, elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás és a természetvédelmi intézkedések hatékony alkalmazása. A jövő természetvédelmi stratégiáinak fókuszában a biodiverzitás megőrzése, a vízminőség javítása és a helyi közösségek bevonása áll. Fontos, hogy a döntéshozók, a tudósok és a civil szervezetek összefogjanak, hogy közösen dolgozzanak a Duna tisztaságának és élővilágának fenntartásáért. A folyó védelme nem csupán a természet iránti felelősségvállalásunkat tükrözi, hanem a jövő generációk számára is biztosítja a Duna adta lehetőségek kihasználását. A Duna védelme tehát nem csupán egy környezeti kérdés, hanem egy társadalmi felelősség is, amely összeköti az embereket, és lehetőséget ad arra, hogy közösen tegyünk a természet megóvásáért. Az élő Duna jövője a mi kezünkben van, és rajtunk múlik, hogy milyen örökséget hagyunk hátra a következő generációknak.
A MonStur projekt nem csupán a tokhalak védelmét tűzte ki célul, hanem jelentős szerepet játszik a Duna ökoszisztémájának helyreállításában és a biológiai sokféleség megőrzésében is. A kutatók olyan gyakorlati ajánlásokat alakítanak ki, amelyek segítik a döntéshozókat, emellett pedig kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi szemléletformálásra is, hogy minél szélesebb körben növeljék az emberek környezettudatosságát.
