Howard Carter lenyűgöző felfedezése, Tutanhamon sírjának felfedezése, világszerte izgalmat és csodálatot keltett.
Howard Carter lenyűgözte a világot Tutanhamon sírjának felfedezésével, amely egy igazi régészeti csoda volt.
2024. november 22-én, 15:05-kor, a Múlt-kor világában...
Carter egy művészcsalád sarjaként látta meg a napvilágot Kensington varázslatos utcáin. Apja, aki festőművész volt, örökségül nemcsak a tehetségét, hanem a kiváló rajzkészségét is átadta. Az archeológia iránti szenvedélyét nem a hagyományos tanteremben, hanem a valóságos, felfedezésekkel teli terepen bontogatta, ahol a régi korok titkai között barangolt.
Régészeti pályafutása 17 éves korában indult Egyiptomban, ahol a Beni Hasszán térségében végzett ásatások során a Középbirodalom idejéből származó festett sírképeket másolta le. Ezt követően részt vett az Ehnaton fáraó által megalapított ókori város, Ahet-Aton (El-Amarna) feltárásában is, ahol a múlt titkait kutatta és az egyiptomi kultúra különleges örökségét fedezte fel.
Élete legnagyobb kalandjába 1915-ben kezdett bele, amikor fejébe vette, hogy megtalálja a XVIII. dinasztia fiatalon elhunyt uralkodójának, Tutanhamonnak (Kr. e. 1342 körül - Kr. e. 1324) a sírját a Királyok Völgyében.
A "vadászat" hosszú éveken át zajlott, amíg végül 1922. november 4-én Carter egyik segítője rábukkant egy lépcsősorra, amely VI. Ramszesz sírjának közvetlen közelében egy falazott bejárathoz vezetett.
Miután a lépcsők minden egyes poros zugát alaposan letisztították, Carter egy rejtélyes, lepecsételt bejárat előtt bukkant fel. Szíve hevesen dobogott, hiszen érezte, hogy egy jelentős felfedezés küszöbén áll. Az izgalommal teli pillanatban azonnal telegrammot küldött munkaadójának, Lord Carnarvonnak, aki a régészeti ásatások mecénása volt.
A felfedezés a 24. órában történt, amikor a lord már komolyan mérlegelte, hogy leállítja az ásatásokhoz szánt pénz folyósítását. Hat év gyümölcsötlen próbálkozás után Carnarvon ultimátumot intézett Carterhez: ha az 1922-es év is haszontalanul telik el, akkor kénytelen lesz megszüntetni az ásatások pénzügyi támogatását.
Carter végül Lord Carnarvon társaságában kibonthatta a Tutanhamon pecsétjével lezárt bejáratot, ami mögött egy szinte érintetlen királyi sír feküdt. A szenzációs felfedezés tömérdek információval látta el a régészeket és a történészeket az egyiptomi temetkezési szokásokat és Tutanhamon uralkodásának éveit illetően.
A fáraó sírja nem csupán egy lenyűgöző régészeti felfedezés volt, hanem hatalmas tudományos kihívással is szembesítette Cartert. A munkájának részeként több mint 5000 műtárgyat kellett pontosan katalogizálnia, emellett gondoskodnia kellett azok biztonságos elszállításáról és megőrzéséről is. Ez a monumentális projekt szinte egy évtizedet igénybe vett, végül 1932-re fejeződött be, és a régészet történetében mérföldkőnek számít.
