Jelenleg Magyarországon a helyzet rendkívül súlyos, hiszen az influenzajárvány szinte mindenhol jelen van. Nyolc éve nem tapasztaltunk ilyen mértékű elterjedést és súlyosságot, ami aggodalomra ad okot.

Január végén Magyarországon rekordszámú influenzás esettel találkozhatunk, amelyről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatott. Mangó Gabriella, egy gyöngyösi háziorvos, elmondta, hogy a rendelők zsúfolásig megteltek, és a napi betegforgalom már bőven túllépte a százas határt. Jelenleg többféle fertőzés is terjed, ami megnehezíti a vírus pontos azonosítását - nyilatkozta az Indexnek. A doktornő hangsúlyozta, hogy bár a megbetegedést teljesen elkerülni nem mindig lehet, vannak módszerek, amelyek segíthetnek a felépülésben.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb adatai alapján január harmadik hetében 53 800 ember keresett fel orvost influenzaszerű tünetekkel. Ezzel szemben tavaly ilyenkor csupán 28 600 hasonló megbetegedést regisztráltak. Érdekes megjegyezni, hogy utoljára 2017-ben lépte át a heti influenzás megbetegedések száma a negyvenezret, amikor is az év harmadik hetében 68 900 páciens jelentkezett orvosi segítségért influenzás panaszokkal.

Az életkori eloszlás idén is hasonló: az influenzások kétharmada 34 év alatti, minden harmadik 14 év alatti gyerek, minden ötödik 35-59 közötti korosztályba tartozik, a 60 év felettiek aránya tíz százalék körüli. Ami az idei év azonos időszakában jelentős különbség, hogy a sentinel orvosok által beküldött minták alapján a felső légúti megbetegedések sorában 42,7 százalékkal elsöprő az influenza dominanciája, míg a SARS-CoV-2 pozitivitási arány csupán 1,6 százalék, a HMPV 2 százalék és az RSV pozitivitási arány 2,5 százalék volt. Fejér-, Borsod-, majd Tolna vármegyéből jelentették a legtöbb influenzaszerű megbetegedést.

Surján Orsolya, a helyettes országos tisztifőorvos, az Inforádióban megosztotta a közvéleménnyel, hogy a jelenlegi influenzajárvány görbéje a tavalyihoz képest jóval meredekebb emelkedést mutat, és elképzelhető, hogy a csúcsértékek 2024-ben akár még magasabbra is rúghatnak. Az előrejelzések szerint az influenzajárvány idén is 6-8 hét alatt lecseng, azonban a megbetegedések számát jelentősen befolyásolja a lakosság viselkedése. Az ünnepek, a szabadságok és a téli szünet utáni január eleji iskolakezdés hozzájárul a fertőzések számának növekedéséhez. A múlt év végén, december 16. és 22. között 30 ezer ember keresett fel orvost influenzaszerű tünetekkel, míg az új év második hetében, január 6. és 12. között már 43 ezer fő jelentkezett hasonló panaszokkal. A tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy fontos, hogy aki bármilyen tünetet tapasztal, viseljen maszkot – akár sebészit, akár FFP2-es típust, amely hatékonyan véd a légúti kórokozókkal szemben.

Mangó Gabriella, a gyöngyösi háziorvos, hangsúlyozta, hogy a rendelőben várakozók számára már november végétől kötelező a maszk viselése. Ennek oka, hogy a felső légúti panaszokkal érkező páciensek száma ekkor drámai mértékben megugrott. "Bár nyáron is előfordulnak koronavírusos megbetegedések, és a gyomorhurut is gyakori, a napi esetszám sosem csökkent 50-70 alá. Jelenleg viszont naponta 100-120 beteg kezelésére kell felkészülnünk egyetlen rendelési napon" - tájékoztatott a háziorvos.

Elmondása szerint a megbetegedések sorában most egyértelműen a vírusfertőzések dominálnak:

A tünetek alapján rendkívül nehéz megkülönböztetni, hogy koronavírus, influenza vagy éppen HMPV áll a háttérben, hiszen gyakran a betegség lefolyása és az utóhatások árulkodnak arról, melyik vírusfertőzés okozta a panaszokat. A poszt-Covid jelenség továbbra is jelen van, még akkor is, ha a virológusok szerint jelenleg az enyhébb tünetekkel járó omikron alvariánsa a domináló. Mangó Gabriella doktornő hangsúlyozta, hogy a koronavírus megjelenése óta jelentősen megnőtt azok száma, akiknél egy-egy fertőzés után laboratóriumi vizsgálatok gyulladásos érbetegségre vagy fokozott trombózishajlamra utalnak. Emlékeztetett arra is, hogy korábban sok esetben a koronavírus-fertőzést követően akár fél év elteltével is magasabb kockázat mutatkozott a fent említett problémákra.

Ahogy a doktornő is megjegyezte, antibiotikumot kizárólag bakteriális felülfertőzés gyanúja esetén írnak fel. A hetekig tartó köhögés, a fülgyulladás, valamint a sárgás vagy zöldes orrváladék és a nyirokcsomók duzzanata mind figyelmeztető jelek lehetnek. Vírusfertőzés esetén viszont csak a tünetek enyhítésére fókuszálnak, ilyenkor az orvos általában inhalálást, köptetőt ajánl, és szükség esetén láz- és fájdalomcsillapítót is. "Az új protokoll értelmében már csak akkor javasolják a gyógyszerek alkalmazását, ha a testhőmérséklet meghaladja a 39 Celsius fokot" – tette hozzá a doktornő.

A háziorvos megfigyelései alapján napjainkban egyre inkább elterjedté vált a tüdőgyulladás atípusos formája, amely különösen a 40 év körüli pácienseket érinti. Az orvos már több olyan esetet is kezelt, ahol a betegek lábon, magas láz nélkül vészelték át a betegséget, de végül kórházi ellátásra szorultak.

Mangó Gabriella különösen fontosnak tartotta kiemelni az oxigénszint rendszeres ellenőrzését, mivel vírusfertőzés esetén könnyen előfordulhat, hogy ez a szint 90 százalék alá csökken, ami már kórházi kezelést tehet szükségessé. Az utóbbi hetekben ő maga is kezdeményezett néhány betege osztályos felvételét ennek kapcsán.

A NNGYK jelentése szerint január 3. hetében a légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt 24 kórház adatai alapján 250 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, közülük 29 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban. Influenza miatt 113-an kerültek kórházba, a hatóság közlése szerint mindegyik korosztályban volt érintett, az RSV főként a 2 év alattiaknál, a Covid a 60 év felettieknél okozott súlyosabb panaszokat.

A doktornő véleménye szerint a jelenlegi vírusok egyidejű terjedése mellett a megbetegedések számának növekedését az is magyarázza, hogy egyre kevesebben választják az oltást. Tapasztalatai alapján az influenza elleni vakcinát főként az idősebb korosztály képviselői kérik, de náluk is csökken a hajlandóság. Ezt a megfigyelést alátámasztja az NNGYK legfrissebb adata is, amely szerint a 2023/2024-es szezonban jelentősen kevesebb influenza elleni oltást adtak be hazánkban, mint az elmúlt 14 év során. A 2023 októberi állapot szerint a rendelkezésre álló 949 000 adag vakcinából összesen 594 465-öt alkalmaztak térítésmentesen, és az oltottak 74%-a 60 év feletti.

Az influenza és más szezonális vírus terjedésének emellett kedvez az enyhe 0-10 fok közötti szélcsendes időjárás. Az NNGYK január 3. hetében megjelent szennyvízepidemológiája szerint az influenza A vírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy a megbetegedések számának emelkedése a közeljövőben várhatóan megáll. Szakértők szerint a járványnak az vet véget, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete, emiatt szokott tavaszig elhúzódni az influenzaszezon.

A fertőzések elleni védekezés érdekében érdemes már október végén, amikor a háziorvosoknál elérhetővé válik az oltás, időben jelentkezni a vakcinációra. Fontos megjegyezni, hogy az immunitás kialakulásához körülbelül két hét szükséges, ezért célszerű előre tervezni.

„Egyre többen tapasztalják, hogy a különböző kórokozók egyidejű terjedése miatt a felépülés folyamata jelentősen elhúzódik” – hívta fel a figyelmet Mangó Gabriella. A rendelői tapasztalatok alapján sok esetben hetekig tart, mire valaki igazán regenerálódik, mivel a legyengült immunrendszer nem képes hatékonyan megküzdeni az újabb fertőzésekkel, amelyek a lábadozás idején jelentkeznek.

Ha valaki most tervezi, hogy beadatja magának a Covid- vagy influenza elleni oltást, a tisztifőorvos helyettese azt javasolja, hogy az oltást követő napokban fokozottan ügyeljen a közösségi érintkezések minimalizálására, valamint a fertőződés kockázatainak csökkentésére. A gyöngyösi háziorvos véleménye szerint, aki teheti, már az oltás előtti napokban is érdemes lenne izolálnia magát, hogy így még inkább elkerülje a fertőzés lehetőségét.

A doktornő ajánlása szerint a higiéniai szabályok szigorú betartása mellett, amely magában foglalja a maszkviselést egészségügyi intézményekben és közösségi terekben, valamint a napi 7-8 óra alvást, kulcsfontosságú az egészségünk megőrzése. Emellett érdemes rostban és vitaminokban gazdag étrendet követni, és rendszeres mozgást beiktatni a mindennapokba. A szervezet ellenállóképességének fokozása érdekében cink, szelén, valamint napi legalább 1000 milligramm C-vitamin és 2000 nemzetközi egység D-vitamin bevitele is javasolt. A vírusos megbetegedések esetén a doktornő ajánlja, hogy ezeknek a vitaminoknak az adagját érdemes megduplázni néhány napig, de hangsúlyozza, hogy a legfontosabb a megfelelő ágynyugalom biztosítása, amely segít a szervezet regenerálódásában.