Novemberben a vonatok közül tízből hét időben érkezett meg.

A MÁV vasárnap közzétett havi jelentésében arról számolt be, hogy novemberben a tíz vonatból valamivel több mint hét vonat teljesítette pontosan a menetrendi időt. Ez az eredmény elmarad az októberi teljesítménytől.

Azt írták, a novemberi havazás a kötöttpályás közlekedési rendszer olyan meghatározó pontjain okozott havária helyzeteket, amik az ország szinte teljes vasúti közlekedésére kiterjedtek.

A szakértők rámutattak, hogy olyan incidensek, mint a szolnoki és kelenföldi váltófűtés meghibásodása, valamint a jelentős vasúti vonalakat érintő felsővezetékre dőlt fák okozta zárlatok, továbbá a Kelenföldi pályaudvar környékén bekövetkezett kiterjedt felsővezeték-szakadás, amely Nyugat-Magyarország közlekedését is súlyosan befolyásolta, és a Déli pályaudvarnál történt "tiltó jelző meghaladás", mind hozzájárultak ahhoz, hogy az utazási idők jelentősen megnövekedtek. Ennek következtében a novemberi statisztikák végül kedvezőtlenebb képet mutattak, mint az októberiek.

Közölték, a havazás okozta műszaki problémák mellett a kárelhárítás időigénye és a mentesítő járatok megszervezésével, átvezénylésével kapcsolatos kihívások játszottak főszerepet abban, hogy novemberben megnövekedett a jelentős, hatvan perc feletti késések száma. Az októberi, már javulást mutató adatokhoz képest a több mint 93 ezer közlekedő vonatból 445 járat 60-120 perc között késett, 80 vonat késése pedig meghaladta a két órát novemberben.

Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a közösségi médiában megosztott bejegyzésében az enyhe romlást tükröző statisztikákra reagált. Kiemelte, hogy a magyar vasúthálózat olyan szoros interakcióban működik, hogy ha mindössze három vagy négy kritikus ponton egyszerre, párhuzamosan következik be valamilyen természeti vagy műszaki zűrzavar, az máris az egész ország vasúti forgalmát kedvezőtlenül érinti.

Aláhúzta, hogy akár egyetlen nap is elegendő lehet ahhoz, hogy egy teljes hónap menetrendi teljesítményét jelentősen rontsa. Ez ugyanakkor azt is magában foglalja, hogy a legkritikusabb hálózati pontok megerősítése, valamint a rendkívüli helyzetek hatékonyabb és összehangoltabb kezelése a közeljövőben jelentősen növelheti a magyar vasúti közlekedés ellenálló képességét és megbízhatóságát - tette hozzá.

A vezérigazgató nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az öt pontos akcióterv megvalósításával a legkritikusabb helyszíneken kívánják megerősíteni a magyar vasúti infrastruktúrát. Ezen intézkedések célja, hogy a pályafelújítások révén fokozzák a rendszer megbízhatóságát. Ezen felül kiemelte, hogy a januárban elinduló Országos Haváriaközpont nem csupán az utasok számára biztosít pontosabb információkat, hanem hozzájárul a gyorsabb tovább utaztatásukhoz is, ezzel javítva az utazási élményt.

A társaság december közepéig nem csupán a vasúti adatok, hanem az autóbuszos közlekedés és a HÉV adatait is nyilvánosságra hozza. Jövő januártól kezdődően pedig egy átfogó, integrált havi közlekedési riport formájában tájékoztatják a közönséget az előző hónapok statisztikáiról, amelyet minden hónap 16-án fognak közzétenni „menetrend szerint”. Érdekesség, hogy a MÁV-csoport új havi riportjára háromszor annyi érdeklődő volt kíváncsi, mint a korábban megszokott adatközlésekre.