A repülő kullancsok egyre inkább elterjednek, és folyamatosan növekvő problémákat generálnak.

Sokan talán nem tudják, de ez a kullancs rengeteg problémát okozhat, és érdemes komolyan venni a jelenlétét.

A túrázók körében egyre gyakrabban hallani a rettegett kullancslégyről, amely Magyarországon is megugrotta a populációját. Ezek a repülő élősködők csendben közelítenek, és nehezen lehet őket eltávolítani a bőrről. Bár a komoly betegségek terjesztésére ritkán kerül sor, a csípésük okozta hetekig tartó kellemetlenségek sokakat zavarba ejtenek – számolt be erről a Turista magazin.

Ha eddig azt gondolta, hogy a kullancsok a legidegesítőbb élősködők, van egy rossz hírünk: az erdőkben egyre inkább teret nyer a "repülő változat", más néven a kullancslégy. E különös elnevezés nem a véletlen műve, hiszen bár ez a lény is egy külső parazita, akárcsak a jól ismert kullancs, mégis képes a levegőben mozogni, legalábbis addig, amíg rá nem talál a kiszemelt áldozatra.

A kullancslegyek nem csupán a külsejük alapján emlékeztetnek a kullancsokra; életmódjuk is sok hasonlóságot mutat. Amint rátalálnak egy megfelelő gazdatestre, legyen az egy ló, szarvas vagy akár egy túrázó, ügyesen befúrják magukat a szőr vagy a haj rejtekébe, és megkezdik vérszívó tevékenységüket. Néhány faj azonban még drasztikusabb lépésre is vállalkozik: miután sikeresen landoltak, egyszerűen ledobják a szárnyaikat, és innentől kezdve életük hátralévő részét a gazdaállat véréből nyerik.

Hazánkban a legkellemetlenebb látogatókat a ló-kullancslégy és a szarvas-kullancslégy képviselik. Az előbbi akár 9 milliméteresre is megnőhet, hihetetlenül erős, így egy egyszerű csapás nem igazán hatékony ellene. A szarvas-kullancslégy, bár kisebb méretű, sokkal alattomosabb: hangtalanul repül, és gyakran nagy csapatokban támad, rejtőzködve a hát felső részén vagy a hajban, ahol könnyedén megbújhat.

A csípésük nem életveszélyes, de annál kellemetlenebb. A szakértők szerint gyakran viszkető, piros duzzanat marad a bőrön, amely akár hetekig nem múlik el. Egyes esetekben allergiás reakciót, extrém ritkán anafilaxiát is kiválthatnak.

Bár Magyarországon a súlyos betegségek terjesztőiként nem igazán jellemzőek, nem árt figyelembe venni a külföldi tapasztalatokat, amelyek rávilágítanak, hogy bizonyos kórokozók, mint a Q-láz baktériuma vagy a Bartonella, előfordulhatnak. A kutatók emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy bár jelenleg még nem áll rendelkezésre egyértelmű bizonyíték, a kullancslegyekben már azonosítottak olyan vírusokat is, mint a Nyugat-nílusi láz kórokozója.

Az állatorvosok véleménye szerint a klímaváltozás jelentős szerepet játszik a paraziták elszaporodásában. Az enyhébb telek következtében megnövekedett szarvas- és vadállomány miatt több parazita képes túlélni. Ezen kívül a kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a fokozódó turistaforgalom is hozzájárul ahhoz, hogy egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a lényekkel az utakon.

A védekezés tekintetében sajnos nincs olyan biztos módszer, amely teljes mértékben garantálná a védelmet, de a szakértők egyöntetűen azt ajánlják, hogy az erdőjárás során hosszú, jól záródó ruházatot viseljünk. Ideális esetben érdemes világos színű ruhákat választani, mivel ezek jobban kiemelik az élősködők jelenlétét. A sapka vagy kalap viselése szintén hasznos lehet, hiszen a kullancsok gyakran a fejbőrt célozzák meg táplálkozásukhoz.