Lehetséges, hogy a 14. havi nyugdíj megvalósul Magyarországon? A Nyugdíjguru véleménye szerint a legszegényebb idősek számára jelentős anyagi támogatást nyújthatna. A Pénzcentrum cikkében részletesen bemutatják, hogy milyen összegek kerülhetnek a legnagyo

Meg lehet valósítani a 14. havi nyugdíjat, a költségvetésben arra van tér, amire a kormányzat elhatározza, hogy legyen pénz, az intézkedés nagyjából 585 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek - mondta a Pénzcentrumnak Farkas András nyugdíjszakértő miután Lázár János arról beszélt, a kormány már dolgozik a pluszjuttatás bevezetésén. Hozzátette: ne felejtsük el, hogy már a 13. havi nyugdíjnak sincs semmilyen járulékfedezete a költségvetésben, így nagy átrendezés szükséges. A Nyugdíjguru szerint ugyanakkor az lenne igazi segítség a legszegényebb idősek számára, ha nem minden jogosult plusz egyhavi ellátást kapna, hanem mindenkinek kifizetnék az átlagnyugdíj összegét - így a kis- és középnyugdíjasok jelentős összeghez jutnának, és a magasabb nyugdíjban részesülők is örülhetnek a pluszpénznek. Hozzátette: az extra juttatások mellett erősen el kellene gondolkodni a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer reformján, mert végső soron az felelős az idősek elszegényedéséért.

Mint beszámoltunk róla, Lázár János építési és közlekedési miniszter kaposvári fórumán arról beszélt, a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik. Elmondása szerint a nyugdíjasok közül félmillióan 240 ezer forint alatti összeget kapnak havonta, míg 250 ezren mindössze 140 ezer forint alatti juttatásban részesülnek. "Sok somogyi faluban, ahol mezőgazdasági nyugdíjasok élnek, a juttatások 100-130 ezer forint körül mozognak" - emelte ki Lázár.

A tervezett intézkedés kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak nyilatkozva kifejtette, hogy nem kérdéses, lehet-e fedezetet biztosítani a javasolt lépésekhez. Szerinte "a költségvetésben mindig van lehetőség arra, amire a kormányzat elkötelezi magát, hogy pénzügyi forrást biztosítson." Hozzátette, hogy az intézkedés körülbelül 585 milliárd forintos pluszterhet róna a költségvetésre.

A Nyugdíjguru hangsúlyozta, hogy érdemes számításba venni: jövőre a 13. havi nyugdíj kifizetése csupán az öregségi nyugdíjasok esetében 532 milliárd forintot tesz ki. Ha azonban figyelembe vesszük az összes, 13. havi ellátásra jogosult személyt, akkor ez az összeg már 585 milliárd forintra rúg. Ezért, ha a tervek szerint bevezetnék a 14. havi nyugdíjat is, hasonló szigorral és adminisztratív eljárással, az további 585 milliárd forintos terhet róna a költségvetésre.

Az Európai Unió szintjén az öregségi nyugdíjakra fordított összeg a GDP 10,9%-át teszi ki, míg hazánkban idén csupán 7,45%-ot allotálunk erre a célra, jövőre pedig már csak 7,32%-ra számíthatunk. Ez alapján elvileg jelentős mozgástér áll rendelkezésünkre. Azonban a költségvetési keretek sokkal szigorúbbak, mint ami a számok alapján látszik. A 14. havi nyugdíj bevezetése tehát uniós összehasonlításban a GDP-arányos kiadások figyelembevételével lehetséges, de a gyakorlatban komoly kihívásokat jelent a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából. Ne feledjük, hogy a 13. havi nyugdíjnak sincs mögöttes járulékfedezete, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Farkas András hangsúlyozta, hogy a 13. havi ellátások finanszírozása már most is más költségvetési forrásokból történik, például az adóbevételek rovására. Ha pedig esetleg bevezetnék a 14. havi juttatást, annak a finanszírozása szintén az adóbevételekből valósulhatna meg. Ezért a kormányzatnak komoly átgondolásra van szüksége a költségvetési prioritások terén, ha valóban szeretnék beépíteni a rendszerbe a plusz havi kifizetést - tette hozzá.

A lengyel példa jól szemlélteti, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetése nem csupán álom, hanem megvalósítható lépés. Ott a jogosult nyugdíjasok nem a saját nyugellátásuk mértékének megfelelő összeget kapják, hanem egységesen az átlagnyugdíjnak megfelelő juttatást. Ez a megoldás különösen kedvező a szegényebb nyugdíjasok számára, hiszen számukra jelentős anyagi támogatást jelent. A középnyugdíjasok is érezhetik a pozitív hatását, míg a tehetősebb nyugdíjasoknál a 14. havi ellátás mértéke nyilvánvalóan alacsonyabb. Magyarországon is érdemes lenne elgondolkodni egy hasonló rendszer bevezetésén, amely a társadalmi igazságosságot is elősegítené.

„Az idősek számára minden egyes plusz juttatás örömet jelent, ez vitathatatlan” – hangsúlyozta Farkas András. Hozzátette: „Fontos, hogy a 14. havi ellátás valódi támogatást nyújtson, ezért elengedhetetlen, hogy a jövőben is része maradjon a rendszernek, és ne csupán átmeneti intézkedésként, választási fogásként jelenjen meg.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy a 2026-os választások közeledtével egyre intenzívebbé válik a kampány, és a jóléti intézkedések is a középpontba kerülnek. Rámutatott, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetésének ötlete mögött a kormányzat szándéka rejlik, hogy elvonja a figyelmet a Tisza Párt nyugdíjalapú javaslatairól. Ezek közé tartozik például a nyugdíjasoknak szánt 200 ezer forintos SZÉP kártya, valamint a legkisebb nyugdíjak 120 ezer forintra emelése. Ha ezeket az intézkedéseket összeadjuk, a költségvetésre gyakorolt hatásuk hasonló mértékű lenne, mint a 14. havi nyugdíj bevezetése, amely a szakértő szerint sokkal vonzóbb politikai ígéret lehet.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy 14. havi ellátás mellett a nyugdíjemelési rendszer is reformra szorul, alapvető gond, hogy kizárólag az inflációval emelik jelenleg a nyugdíjakat.

Ebből világosan és elkerülhetetlenül következik, hogy a nyugdíjasok helyzete a társadalmi rendszerben egyre inkább a relatív elszegényedés irányába halad. Ha a nyugdíjakat csupán az infláció mértékével emeljük, miközben az átlagkeresetek ennél lényegesen gyorsabban, akár a kétszeres-háromszoros ütemben nőnek, akkor a nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti különbség folyamatosan nőni fog. Ezt a különbséget lehetne csökkenteni, például egy 13. vagy 14. havi nyugdíj bevezetésével, de a valódi megoldás az lenne, ha a nyugdíjemelési mechanizmust alapvetően átalakítanánk. Jó lenne, ha olyan rendszert vezetnénk be, mint amit a szomszédos országokban már alkalmaznak: nem csupán az inflációt figyelembe véve emelik a nyugdíjakat, hanem a reálkeresetek növekedésének egy bizonyos százalékát is hozzácsapják ehhez. Például Lengyelországban a reálkereset növekedésének 50%-át beépítik a nyugdíjemelés folyamatába.

- hangsúlyozta a Nyugdíjguru, aki úgy véli, hogy a két téma együttes kezelésére lenne szükség. Emellett a pluszjuttatások kérdése mellett sürgeti az emelési rendszer átalakításának alapos megfontolását is.

A Pénzcentrum egy alapos kutatást indított, amelynek célja, hogy részletes betekintést nyújtson abba, hogyan vélekednek a magyarok saját pénzügyi helyzetükről, és mely tényezők formálják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés nemcsak a kiadások fedezetére, hanem az adósságok és megtakarítások kérdésére is kiterjed, továbbá arra is rákérdez, mennyire érzik stabilnak a saját anyagi helyzetüket a résztvevők. Nagyra értékeljük, ha támogatod a munkánkat azzal, hogy részt veszel a kérdőív kitöltésében!