Talán mégsem vagyok annyira naiv, mint amilyennek tűnök?!

Én is azok közé tartozom, akik lelkesen vetik bele magukat az interneten terjedő napi kvízek, tudáspróbák és vegyes tesztek világába. Az ember természeténél fogva kíváncsi arra, hogy milyen tudással rendelkezik. Ám ezúttal sajnos úgy tűnik, hogy baleknak néztek!

A minap belefutottam egy intelligencia tesztbe. Volt vagy 35 kérdés és köztük több logikai feladvány. Az ígérte a teszt készítője, ha kitöltöm, megkapom, hogy mekkora IQ-val, vagyis intelligencia hányadossal rendelkezem. Nosza, gondoltam, és végig vágtáztam a kérdéseken. Úgy tíz válaszonként kaptam is dicséretet, hogy az átlaghoz képest hogyan gazdálkodtam az idővel, és biztatott, hogy nem vagyok balek, csak így tovább.

Ha nem dőlök be könnyen, akkor bizonyára okos vagyok.

Egyre inkább fellelkesültem. Amikor végre elértem a teszt végéhez, izgatottan vártam az eredményt. Még feltett körülbelül öt kérdést, de ezek nem a szellemi képességeim felmérésére irányultak, hanem inkább adminisztratív részleteket firtattak. Például érdeklődött az életkoromról, lakcímemről, foglalkozásomról, párkapcsolati státuszomról és az e-mail címemről.

A végső csavar a történetben: a bankszámlaszámom. Az eredményeket csak e-mailben kaphatod meg részletes elemzéssel, de ehhez először le kell vonni az adott összeget.

Becsületére legyen mondva, hogy nem kért túl nagy összeget, mindössze 1500 forintot fogadott el. Valószínűleg sok megrendelésre számított. Nyilvánvaló, hogy itt megálltam, nem fizettem, és a további adataimat sem osztottam meg.

Azóta is foglalkoztat a kérdés, hogy miért éppen egy IQ-tesztet választottak arra, hogy felmérjék, ki mennyire eszes vagy éppen ostoba, és hogy képes-e egy névtelen személynek bármilyen összeget kifizetni. Mintha a tudás és a pénzügyi döntések közötti kapcsolatot akarnák mérni, de vajon miért pont így?

Mindenképpen meg kell említeni, hogy az, aki ezt az egészet megálmodta, nemcsak ötletes, hanem igazán humoros is. Tiszta szívből gratulálok neki!