Szili Katalin: A nyelvjárásaink megőrzése mint nyelvstratégiai kihívás A nyelvjárások megőrzése nem csupán kulturális érték, hanem a nyelvi sokszínűség fenntartásának elengedhetetlen része is. Szili Katalin érvelése szerint a nyelvjárások védelme és támo

A nyelvjárásaink megőrzése és elismerése nem csupán nyelvi kincseink fennmaradását szolgálja, hanem hozzájárul a nemzetünk sokszínűségének megőrzéséhez is. Ezen értékek támogatják a határon túli magyar közösségek identitásának megőrzését, erősítve ezzel a közös kulturális örökségünket.

A főtanácsadó felidézte azt a kutatást, mely szerint az 1960-as években a Kárpát-medence magyarságának még körülbelül hatvan-hetven százaléka beszélt nyelvjárásokban, mára viszont az arányuk harminc-negyven százalékra csökkent.

A magyar nyelvjárások napja lehetőséget ad számunkra, hogy egész évben figyelemmel kísérjük, mit is jelent számunkra az irodalmi nyelv, a köznyelv, valamint a tájnyelvek és a regionális beszédformák gazdagsága. Ez az alkalom arra is emlékeztet minket, hogy mindannyian részesei vagyunk ennek a színes nyelvi világképnek.

- fogalmazott Szili Katalin, hangsúlyozva a gondolatok fontosságát.

Ahogy azt már említették, 1918. december 1-jén született meg a magyarság számára fájdalmas gyulafehérvári határozat, amely Erdély és Románia egyesülését hirdette ki. Ez az esemény a Trianoni békeszerződéshez is vezetett, ám az MKI által kezdeményezett Magyar nyelvjárások napja révén ez a dátum új megvilágításba került. A nap immár a határon túli magyar közösségek hagyományainak megőrzésére és méltatására szolgáló fontos alkalommá vált.

Kásler Miklós, az MKI főigazgatója hangsúlyozta, hogy nyelvjárásaink szerves részét képezik nemzeti művelődéstörténetünknek és identitásunknak. Ezek a nyelvi gazdagságok elengedhetetlenek a magyar köznyelv színesítésében, ezért fontos, hogy megőrizzük őket a jövő generációi számára. Ennek realizálása érdekében elengedhetetlen, hogy írásos formájuk is elismerésre kerüljön. Szavait Pomozi Péter, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója tolmácsolta.

A magyar nyelvjárások rendkívül hitelesen kötik össze a nemzetet Csángóföldtől Őrvidékig, mert a nyelvjárásokban nemcsak nyelvi értékek, hanem olyan nagyon értékes kulturális hagyomány is rejlik, mint például a népköltészet, a népművészet vagy a néprajz értékei - hívta fel a figyelmet Kásler Miklós.

Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke és a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója hangsúlyozta, hogy a nyelvi sokszínűség jelentős része a különböző nyelvjárásokból ered. Ezért elengedhetetlen, hogy a tájnyelvet értéknek tekintsük, és minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy megőrizzük környezetünk nyelvhasználatának sajátosságait.

Ebben pedig kiemelkedő szerepe van a családoknak és a pedagógusoknak, hogy ne szégyelljék nyelvhasználatukat a nyelvjárásokat beszélők - hangsúlyozta Nyiri Péter.

Az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja 2020-ban indította el a magyar nyelvjárás napját, amelyhez kapcsolódó konferenciát is szervezett. Az idei esemény különlegessége, hogy a nyelvjárások, a folklór és az irodalom összefonódását vizsgálja. A Kárpát-medencei szakértők mellett észt, lett és kínai előadók is megosztják tudásukat és tapasztalataikat, gazdagítva ezzel a programot.

A hétfői konferencián részt vevők számos izgalmas témában mélyedhetnek el, többek között az etnolingvisztika és nyelvtörténet területén. Külön figyelmet kapnak a kínai nyelvi variációk és dialektusok bemutatása, valamint a palócság 19. századi nyelvhasználatának és annak társadalmi megítélésének elemzése. Az előadások széles spektrumot ölelnek fel, lehetőséget biztosítva a résztvevők számára, hogy új perspektívákat nyerjenek e sokszínű nyelvi és kulturális kérdésekben.