Szijjártó Péter véleménye szerint Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij súlyos következményekkel járó lépéseket terveznek.

Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, figyelmeztetett arra, hogy az Európai Bizottság terve, mely 2027 végére teljesen leállítaná az orosz energiahordozók importját, súlyos gazdasági következményekkel járhat. Véleménye szerint a javaslat nem csupán ellátási bizonytalanságot és drasztikus áremelkedést idézne elő, hanem a tagállami szuverenitást is veszélyeztetné. A magyar kormány álláspontja szerint ez a kérdés nem csupán energiapolitikai, hanem politikai természetű is, és elkötelezettek a javaslat ellen folytatott küzdelemben.

Súlyos gazdasági és politikai következményekkel járhat, ha az Európai Bizottság valóban végigviszi azon tervét, amely 2027 végéig teljes mértékben elzárná Európát az orosz energiahordozóktól - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mandiner Reakció című műsorában. A tárcavezető szerint az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által képviselt irányvonal olyan mértékű átalakítást jelentene az európai energiapolitikában, amely Magyarországon a lakossági rezsiköltségek többszöröződéséhez vezethet.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a javasolt intézkedés nem csupán technikai jellegű, hanem elsősorban politikai dimenzióval bír, amelyet az uniós energiaminiszterek következő tanácskozásán fognak megvitatni – ahol ő képviseli Magyarország álláspontját. Kiemelte, hogy a földrajzi és infrastrukturális adottságok folytán Magyarország jelenleg legfőképp Oroszországból tud kőolajat és földgázt beszerezni. A legjelentősebb kapacitású szállítóvezetékek, mint például a Barátság kőolajvezeték, mind Oroszországból származnak, és ezek eltávolítása súlyos ellátási problémákhoz és áremelkedéshez vezetne.

A miniszter szerint nem csupán az alternatív források mennyisége kérdéses, hanem azok költségei is: az Adriai-tengerről érkező vezeték például nem elegendő a teljes hazai szükséglet kiszolgálására, ráadásul az ottani tranzitdíjak az elmúlt években jelentősen emelkedtek.

Ez egy fizikai és gazdasági realitás, nem ideológiai kérdés

- fogalmazott. Hangsúlyozta: az energiamix összeállítása a tagállamok szuverén hatásköre, és az Európai Unió jelenlegi javaslata ezt az alapvető elvet kérdőjelezi meg. Úgy véli, miközben Magyarországot Brüsszelben jogállamisági aggályok miatt bírálják, most épp egy olyan kereskedelempolitikai döntés készül, amely maga ütközhet az uniós jogelvekbe. Felidézte: Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott az orosz olajimport tilalma alól - ezt kívánják most felülírni egy egyszerű többséggel elfogadható döntéssel.

A külügyminiszter véleménye szerint az energiahordozókra vonatkozó új korlátozások nem a valódi európai szolidaritást tükrözik, hanem inkább egyes energiaszolgáltatók extrém nyereségét szolgálják, amelynek terheit végső soron a magyar háztartások viselik. Hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja nem ideológiai vagy geopolitikai megfontolásokból fakad, hanem tisztán gazdasági racionalitásra épül. Jelen állapotok szerint Oroszország kínálja a legelőnyösebb feltételeket a földgázellátás biztosítására Magyarország számára - ez nem politikai diskurzus, hanem a piacgazdaság alapvető realitása.

Szijjártó Péter szerint a háború Ukrajna és Oroszország között zajlik, Magyarország pedig nem részese a konfliktusnak. A miniszter felvetette: elfogadható-e olyan uniós döntés, amely miközben valamiféle közös érdekre hivatkozik, súlyosan sérti egyes tagállamok alapvető gazdasági érdekeit?

Amikor arról érdeklődtek, hogy van-e lehetőség a tervezett intézkedések megakadályozására, Szijjártó Péter világosan kifejtette álláspontját: a magyar kormány elkötelezetten küzd majd a javaslat ellen. Kiemelte, hogy az ukrán elnök által képviselt politikai irányvonal az Európai Uniót is arra készteti, hogy saját gazdasági érdekeivel ellentétes lépéseket tegyen. "Ezt azonban nem engedhetjük meg magunknak - sem gazdasági, sem pedig morális szempontból."