A Hold túlsó oldalának mélyén talált vízjég mennyisége valószínűleg kisebb lehet, mint ahogyan azt korábban feltételeztük.
Szárazabb lehet a Hold belseje az égitest túlsó oldalán, mint eddig sejtették - írta meg szerdán a New York Times, a kínai Csang-o-6 holdszonda által visszahozott kőzetminták laboratóriumi vizsgálatát ismertető friss kutatás alapján.
A Hold látható és rejtett oldala között markáns eltérések figyelhetők meg: míg az előbbin sok lávasíkság (mare) található, a túlsó oldalon jóval több kráter és vastagabbnak tűnő kéreg jellemzi a felszínt. A Nature tudományos folyóiratban a közelmúltban Ho Huj-cun és csapata által publikált kutatás új fényt vethet arra, hogy ezek a felszíni különbségek mélyebb geológiai folyamatokból erednek.
A Csang-o-6 által tavaly visszahozott minták elemzéséből az derült ki, hogy holdköpeny a Hold túlsó oldalán jóval kevesebb vizet tartalmazhat, mint a felénk néző oldalán. A szonda által gyűjtött bazaltokban, amelyek az ősi köpeny állapotairól tanúskodnak, a kutatók 1 millió grammnyi holdkőzetre vetítve 1-1,5 grammnyi vizet mutattak ki. Ez eltörpül Hold Föld felé néző oldaláról vett mintákhoz képest, amik 200-szor ennyi vizet tartalmaznak.
Hu Szen, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia kutatója és a tanulmány társszerzője a lapnak azt mondta, hogy az eredmény arra utalhat, hogy a Hold túlsó oldala jóval szárazabb. Ha ezt későbbi vizsgálatok is megerősítik, az eltérés egyik magyarázata az lehet, hogy a hatalmas, 2500 kilométer átmérőjű Aitken-Déli Pólus-medencét létrehozó becsapódás elég erős volt ahhoz, hogy a vizet és más, illékony anyagokat a Hold túlsó oldaláról a felénk néző oldalára repítsen.
Egyes független kutatók véleménye szerint valószínűbb, hogy a szonda által hozott bazaltminta a köpeny mélyebb és szárazabb rétegeiből származik, ami azt jelenti, hogy nem tükrözi a Hold túlsó oldala alatt elhelyezkedő köpeny jellemzőit.
