Magyarország történetében soha nem tapasztaltunk még ilyen alacsony áramtermelést egy adott energiahordozóból.

2025 májusában az OECD-országok összesített nettó villamosenergia-termelése elérte a 860,6 TWh-t, ami az év első öt hónapjában 2,3%-os növekedést jelentett éves szinten - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb havi árampiaci jelentéséből. Ezen időszak alatt Magyarországon a szénalapú áramtermelés történelmi mélypontra süllyedt, mindössze 82 GWh szenes áram jutott a hálózatba, ami az ország teljes termelésének csupán 2,5%-át tette ki.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, májusi adatai alapján, amelyek az OECD országokra vonatkoznak, a fejlett országok összesített nettó áramtermelése 860,6 TWh-ra rúgott. Ebből...

így Éves összevetésben a teljes termelés 2,3%-kal nőtt az év első öt hónapjában.

Május hónapban a fosszilis energiaforrásokból származó áramtermelés 4,8%-kal csökkent, amelyen belül a földgáz alapú termelés 6,3%-os visszaesést mutatott, míg a szénalapú termelés 1,3%-kal csökkent. A földgáz termelése az OECD összes régiójában mérséklődött, a legnagyobb mértékű csökkenés az ázsiai-óceániai térségben volt, ahol 11%-kal esett vissza. Éves viszonylatban májusban a szén részaránya csökkent, azonban az idei év első öt hónapjában a szenes termelés összességében 6,2%-kal nőtt, ami főként az Egyesült Államok és Ázsia növekedésének tudható be.

A megújuló energiaforrásokból származó áramtermelés egy adott időszakban 6%-os növekedést mutatott, amelyen belül a napenergia különösen figyelemre méltó, hiszen 20,7%-os emelkedést ért el, ami 19 TWh többletet jelent. A szélenergia termelése is 8,4%-kal nőtt, ami elsősorban az európai piacon tapasztalható bővülésnek köszönhető. Kiemelkedő hozzájárulók ezen a téren Németország, az Egyesült Királyság és Svédország voltak, akik jelentős mértékben hozzájárultak a növekedéshez.

A nukleáris áramtermelés 1%-kal csökkent májusban, főként az európai (-4,2%) és amerikai (-1,3%) visszaesés miatt, miközben az ázsiai-óceániai térségben nőtt (+6,8%).

Az éves összegzés alapján megfigyelhető, hogy minden OECD-régió növelte a nukleáris energiatermelését.

Magyarországra vonatkozóan különösen érdekes adat, hogy 2023 májusában a Mátrai Erőmű lignitre épülő áramtermelése mindössze 82 GWh-ra korlátozódott. Ez a mennyiség az ország teljes áramtermelésének csupán 2,5%-át képviseli, ami jól tükrözi a megújuló energiaforrások irányába történő elmozdulást.

Ez a valaha mért legalacsonyabb szint.

Jóval a 2023 decemberében regisztrált 9,1%-os szint alatt állunk. A tendencia világos: a szén szerepe a magyar energiamixben gyors ütemben csökken, míg a megújuló források és a nukleáris energia aránya folyamatosan emelkedik.