Schmidt Mária: Az irreguláris hadseregek célja a demokratikus választások keretében kialakult hatalom megdöntése.

A szuverenitás védelmének kérdése valójában azt a dilemmát vetíti elénk, hogy "rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!" – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet által rendezett Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián.

Schmidt Mária véleménye szerint Magyarországon napjainkban is fellelhetőek azok a "kollaborálásra kész erők", akik tevékenységükkel állandóan táplálják az elégedetlenséget. Ezen erők gyakran hangoztatják, hogy a korrupció és az ellátórendszerek hiányosságai kizárólag a magyar viszonyokra jellemzőek. A történész úgy véli, hogy ezek közé tartozik a kormány "békepolitikájával" szembeni ellenállás is.

Az NGO-k nem valódi alulról jövő kezdeményezések, ahogy sokan tévesen hívják őket civil szervezeteknek - hangsúlyozta. E szervezetek tevékenységei a "baloldali kormányzati célkitűzések" támogatását célozzák, miközben gyakorlatilag mentesek a felelősségre vonástól, nem ellenőrizhetők, és nincs lehetőség a választásukra - tette hozzá.

A főigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy az NGO-k szerepe a "birodalmi elit" hatalmának növelésében rejlik, és ennek érdekében egyfajta "költségvetési szivattyút" működtetnek a közpénzek maximális kihasználására.

Az NGO-k az az áldozatokból, migránsokból, elégedetlenkedőkből álló csoportokat az úgynevezett "tüntetésipari komplexumba" tagolják be. Ez egy olyan "irreguláris hadsereg", amely a fegyveres haderőtől csak abban különbözik, hogy tagjai nem viselnek egyenruhát és nincs rangjelzésük, céljuk pedig a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése - álította.

Schmidt Mária a magyar közélet alakjai közül Majkát, noÁrt, Puzsér Róbertet és Gulyás Mártont emelte ki, mint olyan személyeket, akiken semmiféle felelősség nem kérhető számon. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kár, amelyet okoznak, "dőreség lenne letagadni". A történész a transzfelvonulást és a pride-ot kulturális imperializmus formájának nevezte.

Schmidt Mária kifejtette, hogy a szuverenitás megóvása azért fontos, hogy megőrizzük identitásunkat, és öntudatos magyar emberekként élhessünk tovább.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy míg sokan kétségbe vonják, a szuverenitás valóságos és létező jelenség. Emellett kiemelte a gazdasági szempontok mellett a kulturális szuverenitás jelentőségét is, amely elengedhetetlen a nemzeti identitás megőrzéséhez.

A szuverenitás nem csupán jelen van, hanem oszthatatlan természetű is - emelte ki.

Az Egyesült Államokban például a szuverenitás megsértése komoly következményekkel járhat, akár börtönbüntetés formájában is - emelte ki, hozzátéve, hogy ez is bizonyíték arra, hogy a szuverenitás jogi keretek között is érvényesíthető.

Az alkotmányjogász elemzése alapján a magyar párttörvénynek az a rendelkezése, amely a pártok külföldi finanszírozásának tilalmát tartalmazza, nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megakadályozza a "guruló dollárok" beáramlását a 2022-es választási kampány során. Ezen felül, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapításával az állam célja, hogy hathatósan lépjen fel az ilyen jellegű incidensek ellen.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője, figyelmeztetett az európai balliberálisok által alapított, a "politikai világ szürkezónájába" sorolt egyének és csoportok tevékenységeinek potenciális veszélyeire.

Ezt a szürkezónát az emberek akarata ellenére, politikai machináció céljával hozták létre - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy "azért rejtőzködnek, mert rosszak".

Ahogyan idővel a "drag queenek" valódi kiléte is napvilágra kerül, hogy mögöttük szakállas férfiak állnak, úgy a külföldi tőkéből és érdekekből táplálkozó, senki által meg nem választott "politikusok", értelmiségiek, NGO-k, influenszerek és művészek alkotta csoportok is előbb-utóbb lelepleződnek. Sokan hamarosan ráébrednek, hogy ezek az egyének nem is olyan kedves és jótékony személyek, mint amilyennek első pillantásra tűnnek, hanem a nemzet elárulói - emelte ki a beszélgetés során.

Hangsúlyozta, hogy a magyar alaptörvényben semmiféle szuverenitás átengedése nem elfogadható. A Tisza Párt és Magyar Péter ügyében mindenkit arra figyelmeztetett, hogy ne engedjen a félrevezető látszatoknak.

A 2026-os országgyűlési választás a magyar függetlenségről fog szólni, ennek megvédésében pedig csak saját magunkra számíthatunk - hangoztatta Szánthó Miklós.

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni.

Tájékoztatása alapján kormánybiztosként széleskörű tapasztalattal rendelkezik az általa támogatott szervezetek működésével kapcsolatban.

Nem érdemes azt feltételezni, hogy a pénzügyi források megvonásával a korrupt struktúra egyszerűen eltűnik. Az NGO-k a régi amerikai támogatások helyett már az európai alapokat célozzák meg, és az Európai Unió is továbbra is szándékában áll fenntartani ennek a rendszernek a finanszírozását.