A sápadt bőr, a gyötrő fejfájás és a szédülés mind olyan tünetek, amelyek vashiányra utalhatnak. Érdemes figyelni ezekre a jelekre, mivel a vas fontos szerepet játszik a szervezetünk működésében.

A vashiány komoly hatással lehet közérzetünkre, energiaszintünkre és immunrendszerünkre, így elengedhetetlen, hogy időben észleljük és orvosoljuk ezt a problémát.

Kiemelkedően lényeges, hogy figyelmet fordítsunk a szervezetünk tápanyagellátására, különös tekintettel a vasbeviteli szokásainkra. Dr. Várkonyi Judit, PhD, a Budai Egészségközpont hematológusa hasznos útmutatásokkal szolgál ezzel kapcsolatban.

A vas kulcsfontosságú nyomelem, amely nélkülözhetetlen a szervezetünk optimális működéséhez. Központi szerepet játszik az oxigén szállításában és a vörösvértestek képződésében. Sajnos a vashiány az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, amely leggyakrabban a nem megfelelő táplálkozással hozható összefüggésbe, de számos más tényező is hozzájárulhat a kialakulásához. Különösen a vegetáriánusok és vegánok körében figyelhető meg az elégtelen vasbevitel, mivel a növényi forrásokból származó vas (nem-hem vas) felszívódása gyengébb, mint az állati eredetű hem vasé. Továbbá, különböző életkorok és élethelyzetek, mint például a terhesség, szoptatás vagy intenzív sporttevékenység, megnövekedett vasszükségletet eredményezhetnek. A csecsemők, kisgyerekek és terhes nők a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve, mivel a gyors növekedéshez és fejlődéshez több vasra van szüksége a szervezetüknek.

A menstruációs vérveszteség, valamint néhány emésztőrendszeri betegség hozzájárulhat a vasraktárak kimerüléséhez. Amennyiben a helyzet súlyosbodik, a vashiány vérszegénységhez (anémia) vezethet, ami tovább fokozza a kellemetlen tüneteket. A nők különösen nagyobb kockázatnak vannak kitéve ezen a téren, hiszen náluk a vérszegénység kialakulásának valószínűsége jellemzően magasabb, mint a férfiaknál.

- hangsúlyozza dr. Várkonyi Judit. Különösen férfiak és idősebb páciensek esetében a gyomor-bélrendszerből eredő, gyakran rejtett, azaz csak széklet laboratóriumi elemzésével felfedezhető vérzés válhat a vashiányos vérszegénység kiváltó okává. Ezért elengedhetetlen, hogy a szűrővizsgálatok során a székletvizsgálatra is figyelmet fordítsunk.

A bélrendszeri betegségek, mint például a reflux vagy a fekélybetegséget okozó Helicobacter pylori baktérium hordozás, továbbá a vékonybélbetegségek, mint a lisztérzékenység (cöliákia) vagy a Crohn-betegség, gátolhatják a vas hatékony felszívódását a bélből. A gyomorsavcsökkentő gyógyszerek hosszan tartó használata is hozzájárulhat a vasfelszívódási zavar kialakulásához.

A bélbetegségek közül kiemelkedik a vastagbél fekélyeit okozó colitis ulcerosa, amely súlyos bélvérzéshez vezethet, és ennek következtében vérszegénység alakulhat ki. Ha a vashiány kezelésére alkalmazott készítmények nem hozzák meg a kívánt eredményt, érdemes alaposan megvizsgálni, hogy nem áll-e fenn ilyen típusú probléma. Gyulladásos bélbetegségek vagy gyomor- és bélfekélyek esetén nem ajánlott tablettás vaskészítmények használata, mivel ezek számos bélrendszeri mellékhatást okozhatnak.

A vashiány tünetei sokszor alattomosan, lassan alakulnak ki, ezért nehéz a korai felismerés. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fáradtság, gyengeség, letörtség, sápadtság, továbbá előfordulhat fejfájás, szédülés, valamint koncentrációs zavarok is. Emellett megjelenhet hajhullás, körömtöredezés, hideg végtagok és akár fülzúgás is, ami további pszichés tünettel járhat.

A vashiányos állapot színes tünetekkel bírhat, például étvágycsökkenés vagy éppen ellenkezőleg, fokozott étvágy is megfigyelhető. Továbbá, nem ritka a nyelvégés vagy fájdalmas nyelészavar sem, amelyek kellemetlenséget okozhatnak. Különösen a gyermekek esetében a vashiány késleltetheti a fejlődést és figyelemzavart idézhet elő, ezért kiemelten fontos, hogy náluk minél előbb fény derüljön a problémára.

A vashiány kezelése szorosan összefonódik a mögöttes okokkal, amelyek a problémát okozzák. Enyhébb esetekben elegendő lehet, ha a beteg gazdag vassal teli étrendet követ, amely tartalmazza a vörös húsokat, a májat, a spenótot és a lencsét. Emellett a C-vitaminban bővelkedő ételek, mint például a citrusfélék, szintén hozzájárulnak a vas jobb felszívódásához. Azonban ha a vashiány már súlyosabb vérszegénységet okoz, akkor orvosi beavatkozásra lehet szükség a probléma hatékony kezeléséhez.

A Budai Egészségközpont szakembere hangsúlyozza, hogy a vasinfúziós terápia komoly lehetőséget jelenthet olyan páciensek számára, akiknél a hagyományos, szájon át történő vaspótlás nem hozott eredményt. Különösen javasolt ez a megoldás, ha a páciens állapota ischaemiás szívbetegség következtében romlik, vagy ha anémia olyan súlyos fokú, hogy az már szédülés, fulladás, gyors szívverés vagy ájulásérzés formájában jelentkezik. Ez a terápia gyors és hatékony módja a vas pótlásának, ráadásul segít elkerülni a szájon át szedett készítmények által okozott gyomor-bélrendszeri problémákat.

A felnőttek napi vasszükséglete általában 10-15 mg körül mozog. A vas különböző élelmiszerekben található meg, mint például a húsok és a máj, amelyek gazdag forrásai ennek a fontos ásványi anyagnak. A növényi alapú táplálékok, mint a gyümölcsök, zöldségek és a különböző magvak – például dió, mogyoró és mandula – szintén tartalmaznak vasat, ám ezekből a vas felszívódása általában alacsonyabb, mint a húsfélékből. A vasellátottság mértéke nagymértékben függ a vas bevitelének, felszívódásának és az esetleges veszteségeknek a kombinációjától.

Bizonyos élelmiszerek és italok, valamint az azokban található ásványi anyagok és nyomelemek befolyásolják a vas felszívódását: míg egyesek, mint a rostos ételek, tea, kávé, korpa, kalcium és réz, csökkenthetik ezt a folyamatot, addig mások, például a C-vitamin, segítik a vas hatékonyabb hasznosulását. Éppen ezért ajánlott, hogy étrendünk változatos legyen, és gazdag vasban, valamint szükség esetén érdemes szakember véleményét is kikérni a vaspótlásról.

Kiemelkedően fontos, hogy figyelmet szenteljünk szervezetünk vasellátottságának, mivel a vashiány nem csupán a közérzetünket rontja, hanem az immunrendszerünket is gyengíti. Dr. Várkonyi Judit hangsúlyozza, hogy az immunrendszer megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy a vason kívül elegendő C-vitamint, D-vitamint, valamint olyan nyomelemeket, mint a szelén és a cink is bejuttassunk a szervezetünkbe. "Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, amely a reproduktív korban lévő nők és fiatalok számára húst, tejterméket, valamint bőséges friss zöldséget és gyümölcsöt, továbbá teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz, alapvető fontosságú a szervezet védekezőképességének megőrzésében. A vegetáriánus vagy vegán étrendet követőknek különösen ügyelniük kell a megfelelő vasbevitelre, hogy elkerüljék a vérszegénység kialakulását" - emeli ki a doktornő.

A szakértő véleménye szerint a megfelelő táplálkozás mellett elengedhetetlen a rendszeres mozgás, a pihenés és a stressz hatékony kezelése ahhoz, hogy testünk erősebbé váljon. "A fizikai aktivitás fokozza a vérkeringést, ezzel elősegítve a tápanyagok, például a vas szállítását a sejtekhez. Ezzel szemben a krónikus stressz és a kimerültség gyengíti immunrendszerünket, ezért ezek megfelelő kezelése kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából."