Román Elnökválasztás: Az Elit Elleni Lázadás Hullámai A román elnökválasztás nem csupán politikai esemény, hanem egy mélyen gyökerező társadalmi mozgalom kifejeződése is. A választók egyre inkább fáradtak a régi politikai elit ígéreteitől, és egy új irán
Az elemzők és a média jelentős része váratlanul tapasztalta, hogy a vasárnapi romániai elnökválasztáson Calin Georgescu szerezte meg az első helyet, míg a jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata PSD képviselője nem jutott tovább a második fordulóba. Kiss Tamás, a kolozsvári szociológia szakértője osztotta meg velünk gondolatait az eredmények mögött húzódó okokról.
A közvélemény-kutatások nem jeleztek előre, és a politikai elemzők, valamint a sajtó jelentős része is váratlanul áll a romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye előtt. A vasárnapi szavazáson Calin Georgescu, egy függetlenként induló, de a szélsőjobboldali AUR párthoz közel álló egyetemi tanár és környezetvédelmi szakember diadalmaskodott. Georgescu az egyetlen olyan politikai figura Romániában, aki EU- és NATO-kritikus, valamint oroszbarát álláspontot képvisel. Számos megfigyelő véleménye szerint a TikTokon folytatott aktív kampányának köszönheti, hogy az első helyen végzett, hiszen a korábbi ismertsége nem feltétlenül indokolta volna ezt a sikert.
Bár Georgescu nem tekinthető újoncnak a román politikai színtéren, hiszen korábban az ENSZ-nél is tevékenykedett, nevét mégsem ismeri szélesebb körben a közvélemény. Kétszer is felmerült a miniszterelnök-jelöltként való részvétele, mindkettő alkalommal a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ajánlásával. Érdekes módon, Georgescu sosem volt a párt hivatalos tagja, és végül 2022-ben szakítottak vele, miután egy interjúban "román hősökként" emlegette az 1927 és 1941 között működő fasiszta legionárius mozgalom tagjait. Érdemes megjegyezni, hogy a román parlament 2015-ben törvényben nyilvánította fasisztának a mozgalmat, és a hozzá kapcsolódó szimbólumok használatát is betiltotta.
Az elnökválasztás második helyezettje a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi lett, akit a külföldön élő románok és a bukarestiek szavazatai juttattak a második fordulóba, így december 8-án a liberális és a szélsőjobboldalinak mondható jelölt között dőlhet el a választás, Románia regnáló miniszterelnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje be sem került a második fordulóba.
Kiss Tamás, a kolozsvári szociológus, meglepetését fejezte ki az eredmények kapcsán, ami nemcsak az ő véleménye, hanem a romániai média és az elemzők jelentős részének érzése is. A szakértő hangsúlyozta, hogy még a választók széles köre számára is igaz lehet, hogy "egy hónapja még nem tudtak Georgescu létezéséről". Sok megfigyelő a közösségi média, különösen a TikTok szerepét emeli ki Georgescu váratlan sikerében. Kiss Tamás egyetért ezzel a megállapítással, és rámutat, hogy ez nem egyedülálló jelenség a romániai politikai színtéren: például George Simion is a közösségi média erejével tudta bejuttatni az AUR-t a parlamentbe 2020 előtt, ahol a Facebook játszott kulcsszerepet. A szociológus szerint Georgescu választási győzelme mögött álló okok további részletes elemzést kívánnak, de néhány korábban ismert jelenség máris fényt deríthet az eredmények magyarázatára.
Az egyik ilyen tényező Georgescunak az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja: - Romániában létezik egy atlantista elitkonszenzus, a kutatások viszont azt mutatják, hogy a társadalom nagyon megosztott a kérdésben, egy részük Ukrajnát és Nyugatot teszi felelőssé a háborúért - mondja Kiss Tamás. Szerinte ennek az az oka, hogy az ukrán menekültek kapcsán megjelent egyfajta jóléti sovinizmus, amely úgy tekint a menekültekre, mint akik a román jóléti rendszeren élősködnek.
A szociológus véleménye szerint a globális neoliberalizmus és az Európa-pártiság kritikáját egyetlen más politikai erő sem tükrözte a kampány során. Kiss Tamás hangsúlyozza, hogy ez a választói igények szempontjából új lehetőségeket teremtett egy olyan politikai formáció számára, amely hasonló álláspontokat vall. Emellett rámutat arra, hogy a gazdasági tényezők is döntő szerepet játszanak: Romániában a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és a jóléti állam fokozatos leépülése figyelhető meg. Ez magában foglalja a közszolgáltatások csökkenését, valamint a munkavállalói jogok folyamatos csorbulását is.
Kiss Tamás véleménye szerint ezek a folyamatok szorosan összefonódnak a romániai politikai elit körében kialakult neoliberális konszenzussal, amely ellen a társadalom egy része most fellépett, Georgescu személyében új alternatívát választva. Ugyanakkor Georgescu és az AUR gazdaságpolitikai elképzeléseiről meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre. Kiss Tamás hangsúlyozza, hogy a többi politikai erő, köztük a szociáldemokrata PSD is, az állami felelősségvállalás további csökkentésére építette kampányát. Ezzel a piaci fundamentalizmussal szemben mindössze az úgynevezett szuverenista alternatíva kínált lehetőséget a választóknak. A szociológus szerint ez az oka annak, hogy Romániában a szociáldemokrata jelölt eddig példátlan módon nem került be a második fordulóba.
Kiss Tamás véleménye szerint a választók a '90-es és 2010-es évek közötti rövid időszak emléke miatt ragaszkodtak a szociáldemokrata párthoz, amikor az a neoliberális jobboldali erőkkel szemben szociáldemokrata politikát képviselt. Azonban a kétezres évektől kezdve a PSD is a neoliberális gazdaságpolitikai konszenzushoz csatlakozott. A kutató rámutatott, hogy az identitáspolitikai törésvonal a román választók körében sokkal kevésbé lényeges, mint a gazdasági politikai eltérések; ebből a szempontból a román társadalom kevésbé polarizált, mint a magyar. Szavai szerint a választási eredmények inkább az állami szerepvállalás csökkenése miatti elégedetlenséget tükrözik, amely "szuverenista köntösbe" van öltöztetve.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve úgy tűnik, hogy Elena Lasconi a második fordulóban nagyobb eséllyel zárhat győztesként, noha pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), "szélsőségesen neoliberális" nézetei sok vitát generálnak. Az egészségügyi ellátás terén a magánszolgáltatók szerepének erősítése, a kistelepülések önkormányzati jogainak csorbítása, valamint az oktatási rendszer körzetesítésének megszüntetése mind olyan intézkedések, amelyek tovább mélyíthetik a szakadékot a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő iskolák között.
A közelgő parlamenti választások előestéjén a szociológus megállapította, hogy a "szélsőséges neoliberális" és a szélsőjobboldali erők várhatóan erősebb pozíciót fognak elfoglalni, mint ahogy azt korábban gondolták. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a növekedésük nem éri el azt a szintet, amit az elnökválasztás eredményei sugalltak. Ennek mögöttes oka, hogy az elnökválasztáson kudarcot vallott pártok szervezeti bázisa lényegesen erősebb, mint amilyen támogatottságot a jelöltjeik a közelgő választásokon várhatóan elérnek.
