Riadót fújt a NATO: Orosz drónok leplezték le, hogy kémkednek Európa fölött.
Az Oroszország és annak proxyszervezetei drónokat vethetnek be az Egyesült Államok, valamint szövetségeseik által használt fegyverszállítási útvonalak figyelésére Kelet-Németország területén. Ezt a New York Times és a WirtschaftsWoche beszámolói alapján állítja a Kyiv Independent.
Az európai és amerikai katonai tisztviselők egyre aggasztóbbnak tartják a Türingia tartományban észlelt drónrepüléseket, annak ellenére, hogy az orosz szabotázsakciók száma Európában 2025-ben csökkent.
Egy német katonai szóvivő megerősítette a WirtschaftsWoche számára, hogy
A német katonai bázisok környékén végzett drónrepülések komoly biztonsági fenyegetést jelentenek.
A friss jelentések alapján a megfigyelt pilóta nélküli repülőgépek közül legalább néhányat Iránban készítettek, amely Oroszország egyik legfontosabb katonai szövetségese és drónok beszállítója. A német hírszerzés információi szerint egyes drónokat valószínűleg a Balti-tengeren horgonyzó hajókról indíthattak el.
Az amerikai kormány képviselői úgy vélik, hogy a repülések mögött Oroszország, vagy az orosz hírszerzéshez köthető egyének állhatnak. Az elképzelések szerint céljuk az lehet, hogy feltérképezzék, mely cégek gyártanak fegyvereket Ukrajna számára, és hogyan juttatják el ezeket a termékeket az ország területére. Nyugati források arra is figyelmeztetnek, hogy Moszkva potenciálisan felhasználhatja ezeket az információkat, hogy a jövőben szabotázsakciókat hajtson végre Európában.
Januárban már észleltek gyanús drónmozgásokat német kiképzőbázisok környékén, míg London 2024 augusztusában figyelmeztetett arra, hogy Moszkva kémkedési tevékenységet folytathat az Egyesült Királyságban kiképzett ukrán katonák irányába.
Az utóbbi évek során a Nyugat egyre inkább a figyelem középpontjába állította a feltételezett orosz hibrid hadműveleteket Európában, amelyek célja az Ukrajna számára nyújtott katonai támogatás aláásása. Nyugati illetékesek szerint Oroszország áll a lengyel, litván és más helyszíneken történt gyújtogatások mögött, valamint a balti-tengeri víz alatti infrastruktúra szabotázsáért is felelős lehet. Ezen kívül, olyan csomagok is eljutottak az európai országokba, amelyek gyújtóanyagokat tartalmaztak, ami tovább növeli a feszültséget a térségben.
Bár ezek az esetek 2022 és 2024 között megszaporodtak, a szabotázsakciók száma idén jelentősen csökkent. Szakértők és hírszerzési tisztviselők ezt a fokozott biztonsági intézkedésekkel és a háború befejezésére irányuló megújult diplomáciai tevékenységgel hozzák összefüggésbe.
