Számos marhatartó számára komoly kihívást jelent ez a helyzet: nincs más választás, cselekedni szükséges - Agro Napló.
A szántóföldi növénytermesztők mellett az állattartók is egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe a nyári szárazság miatt. Sok legelő már most a kiszáradás jeleit mutatja, ami korábban csak augusztusra volt jellemző. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a hőstressz a hazai legeltetett húsmarhatartásban egyre komolyabb problémává válik. Szerencsére a jelenleg elérhető digitális technológiák lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére a legeltetett körülmények között, így lehetővé válik a felkészülés és a célzott beavatkozások végrehajtása.
A nyári aszály a növénytermesztés mellett az állatartókat is komoly kihívások elé állítja, a legelők sok helyen már most az augusztusra jellemző kisülések jeleit mutatják. A hőstressz a hazai legeltetett húsmarhatartásban is egyre súlyosbodó problémává válik: a gyakoribb és intenzívebbé váló hőségperiódusok hatással vannak a legeltetett állatok jóllétére, egészségi állapotára és szaporodásbiológiai mutatóira, ami jelentős gazdasági veszteséget okozhat az állattartóknak - olvasható az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleményében. A digitális technológiák lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére legeltetett körülmények között is, ami elősegíti a felkészülést és a célzott beavatkozások megtételét.
Mindez elengedhetetlen a hőstressz káros hatásainak csökkentésében. A bevált gyakorlatok alkalmazásával a már régóta szélsőséges időjárási körülményekkel küzdő hústermelő országok világszerte hatékonyabban tudják kezelni ezt a problémát. Hazánkban is zajlanak kutatások, amelyek célja az állatok hőstresszre gyakorolt hatásának mérséklése.
A klímaváltozás következtében Magyarországon évről évre egyre több hőségnapra (amikor a maximális hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot) és trópusi éjszakára (amikor a minimum hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 20 Celsius-fokot) lehet számítani. Ez a tendencia különösen aggasztó, mivel ezekben az időszakokban az állatok természetes hűtési mechanizmusai – mint a párologtatás, izzadás vagy lihegés – nem képesek hatékonyan működni, így a testhőmérsékletük csökkentése érdekében éjszaka is küzdenek, ami a hőstressz fokozott kockázatához vezet. Míg a tejelő szarvasmarhák hőstresszének kezelésére számos kutatás fókuszál, a legeltetett húsmarhákkal kapcsolatos problémák eddig sokkal kisebb figyelmet kaptak. Jelenleg viszonylag kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a tartós nyári hőség miként hat a legelőkön tartott állatok életminőségére és teljesítményére. Ennek egyik oka, hogy a legelőkön a hőstressz negatív következményei nehezebben észlelhetők, és gyakran hosszabb távon jelentkeznek, mint az istállózott tejelő állományok esetében, így a gazdasági következmények is kevésbé nyilvánvalóak. Különösen aggasztó a helyzet azokban az állományokban, ahol nincs árnyékoló növényzet a legelőkön, így az állatok közvetlenül ki vannak téve a napsugárzás káros hatásainak.
A húsmarhák optimális hőmérsékleti zónája -5 és +25 Celsius-fok között van. E fölötti hőmérséklet esetén, beindulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, melyek segítségével az állat megpróbálja fenntartani a belső környezetének egyensúlyát, többek között az állandó testhőmérsékletét (38-39 Celsius-fok). Hőség idején az állatokra jellemző az árnyék keresés, sok időt töltenek állva, hogy minél nagyobb testfelületen tudjanak párologtatni és a légmozgás segítse a hőleadást. Ilyenkor megnő a vízfogyasztásuk és jelentősen csökken az étvágyuk, amelynek következtében negatív energiamérleg alakulhat ki, megbomlik az elektrolit és a sav-bázis egyensúly. Szélsőséges esetekben az állat elhullása is bekövetkezhet. Pedig a fiziológiai stabilitás alapvető az állat egészsége, termelékenysége és jólléte szempontjából.
Az egyedek hőtűrő képessége között jelentős különbségek figyelhetők meg, és több tényező is befolyásolja, hogy egy állat mennyire képes elviselni a magas hőmérsékletet. Például a bőr és a szőrzet színe kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A világosabb színű, ritkább szőrzetű fajták általában jobban bírják a hőséget, mint sötétebb szőrű rokonaik, mint például a fekete Angus. Továbbá, az állat életkora, neme, testtömege és egészségi állapota is jelentős hatással van a hőség tolerálására.
A tejelő állatoknál a hőstressz hatása gyorsan észlelhető a tejtermelés csökkenésén keresztül, míg a húsmarhák esetében ez a negatív hatás lassabban, hosszabb távon mutatkozik meg. Az étvágy csökkenése miatt kialakuló negatív energiamérleg hátrányosan befolyásolja a súlygyarapodást, és a tehenek esetében a szaporodásbiológiai mutatók romlásához is vezethet. A hő stressz hatására csökken a szaporodásért felelős hormonok (mint a GnRH, FSH, LH) szintézise, amelyek kulcsszerepet játszanak a tüszőérési folyamatokban. Ez a petesejtek fejlődésének károsodásához vezethet, csökkentve ezzel a termékenyülés esélyét. Ilyenkor gyakoriak a cikluszavarok és a csendes ivarzások, valamint a hormonális hatások megváltozása miatt megnő a korai embrióelhalások kockázata is.
A termékenyítés céljára használt bikáknál gyakran tapasztalható a hormonális egyensúly felborulása, ami számos problémához vezethet. Ennek következtében csökkenhet a szexuális aktivitás és a libidó, valamint zavart szenved a spermiumok termelése és érési folyamata. A sperma minősége is romlik, ami nagyban befolyásolja a termékenyítési eredményeket. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, nem meglepő, hogy a természetes fedeztetés és a mesterséges termékenyítés hatékonysága egyaránt jelentős mértékben csökkenhet.
A hőstressz szintjének felmérésére a gyakorlatban széles körben alkalmazott módszer a hőmérséklet-páratartalom index, azaz a THI (Temperature-Humidity Index). Minél közelebb van az index értéke a 100-hoz, annál hangsúlyosabb a hőstressz hatása. A szakirodalom szerint a húsmarhák esetében a 75-ös index fölötti értékeknél már megfigyelhetők a hőstressz tünetei. Hazánkban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) állattenyésztési csoportja végez szenzoros méréseket, amelyek során az állatok nyakára rögzített transzponderek és a hozzájuk csatlakoztatott szoftverek segítségével nyújtanak pontos adatokat.
A hazai megfigyeléseink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hőstressz jelei sokkal alacsonyabb THI értékek mellett is megjelenhetnek az állatoknál, mint azt korábban gondoltuk. A helyi meteorológiai adatokkal összevetve megállapítottuk, hogy a lihegő állatok aránya és a THI értékek között nem mindig van összhang. Ez arra utal, hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom, amelyek a THI számításának alapját képezik, mellett más környezeti tényezők – például a napsugárzás intenzitása, a légmozgás sebessége és a felhőzet mértéke – szintén jelentős hatást gyakorolhatnak a stressz kialakulására.
- mondta el a tapasztalatokat Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.
A marhahústermelésben érintett meleg éghajlatú országokban, mint például Ausztrália, Brazília vagy az Egyesült Államok déli régiói, a hőstressz mértékének pontosabb felmérése érdekében bonyolultabb indexeket használnak. Az egyik ilyen eszköz a hőterhelési index (HLI, Heat Load Index), amely figyelembe veszi a napsugárzás mértékét, a szélsebességet, az állatok színét, a hővisszaverő képességet és a talajfelszín hőmérsékletét. Ezáltal a HLI sokkal megbízhatóbb becslést nyújt a hőstressz szintjéről. Ezen túlmenően a tartós hőterhelés mérésére az akkumulált hőterhelési egységet (AHLU, Accumulated Heat Load Units) alkalmazzák, amely megmutatja, hogy egy adott időszakban milyen mértékű és tartós hőterhelés érte az állatokat. Ez a szám adatként szolgál a hőstressz intenzitásának és időtartamának objektív megítéléséhez.
A klímaváltozás következményeként ma már a hazai legelőkön is egyre inkább számolnunk kell a hőségből eredő tartós stresszhatásokkal. Azonban lehetőségünk van arra, hogy előrelátóan cselekedjünk, és aktívan javítsunk állataink egészségi állapotán és jólétén a stressz csökkentésével. Ez nem csupán az állatok érdekét szolgálja, hanem a versenyképes gazdálkodás egyik alapvető feltétele is. A hőstressz következményeinek enyhítése érdekében elengedhetetlen a megfelelő felkészülés és a célzott intézkedések alkalmazása. A modern digitális technológiák lehetőséget biztosítanak arra, hogy időben észleljük a hőstressz jeleit, és szükség esetén azonnali beavatkozásokat végezhetünk.
- emelte ki Márton Aliz.
A szakember beszélt arról is, hogy az ÖMKi jelenleg is zajló állattenyésztési kutatásai során hazai, gyakorlati körülmények között, húsmarhatartó gazdaságokban vizsgálják a digitális technológiák használatában rejlő lehetőségeket, hőstressz vizsgálatokra kiterjesztve. Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szabad tartás esetén a THI index nem jelzi elég pontosan az állatokat érő hőstressz mértékét, ezért vizsgálják, melyek a szükséges környezeti paraméterek, amiket még figyelembe kell venni itthon ahhoz, hogy valóban meg lehessen becsülni az állatokat érő stresszt, és hogyan tudjuk azt előre jelezni a gazdák számára, a helyi meteorológia adatok alapján - közölte.
