Számos marhatartó számára komoly kihívásokat jelent ez a helyzet: nem lehet tovább halogatni, cselekedni szükséges - Agrárszektor

A Portfolio Csoport idén már 13. alkalommal szervezi meg a siófoki Agrárszektor Konferenciát, amely az agrárszektor legfontosabb és legnagyobb szakmai rendezvényei közé tartozik. A decemberi esemény keretein belül immár 11. alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, tíz különböző kategóriában. Ezekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai tevékenységet folytató szereplője pályázhat, vagy nevezheti magát.

A nyári aszály a növénytermesztés mellett az állatartókat is komoly kihívások elé állítja, a legelők sok helyen már most az augusztusra jellemző kisülések jeleit mutatják. A hőstressz a hazai legeltetett húsmarhatartásban is egyre súlyosbodó problémává válik: a gyakoribb és intenzívebbé váló hőségperiódusok hatással vannak a legeltetett állatok jóllétére, egészségi állapotára és szaporodásbiológiai mutatóira, ami jelentős gazdasági veszteséget okozhat az állattartóknak - olvasható az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleményében. A digitális technológiák lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére legeltetett körülmények között is, ami elősegíti a felkészülést és a célzott beavatkozások megtételét.

A hőstressz negatív hatásainak csökkentése kiemelkedő jelentőséggel bír. A sikeres, kipróbált módszerek révén a hosszú ideje szélsőséges időjárási körülményekkel küzdő hústermelő országok világszerte hatékonyabban tudják kezelni ezt a kihívást. Magyarországon is aktívan zajlanak kutatások annak érdekében, hogy jobban megértsük a hőstressz állatokra gyakorolt hatásait, és megtaláljuk az optimális megoldásokat a problémák mérséklésére.

A klímaváltozás következményeként Magyarországon évről évre növekszik a hőségnapok száma, amikor a nappali hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot, valamint a trópusi éjszakák száma is emelkedik, amikor a minimumhőmérséklet 20 Celsius-fok fölé kúszik. Ezek a jelenségek különösen aggályosak, mivel a magas hőmérsékletek idején az állatok nem tudják hatékonyan hűteni magukat a természetes módszereikkel, mint például a párologtatás, izzadás vagy lihegés. A hőstressz következményeként az éjszakai órákban is kockázatnak vannak kitéve, hiszen a testhőmérséklet visszaállítása sokkal nehezebb feladat számukra. Míg számos kutatás foglalkozik a tejelő szarvasmarhák hőstresszének kezelésével, a legeltetett húsmarhakészletek e téren sajnálatos módon háttérbe szorultak. Jelenleg még viszonylag kevés információ birtokában vagyunk arról, hogy a tartós nyári hőség milyen hatással van a legelőkön tartott állatok életére, jólétére és teljesítményére. Ennek egyik oka az, hogy a legelőn tapasztalható hőstressz negatív hatásai nehezebben mérhetők, és sok esetben csak hosszabb távon válnak nyilvánvalóvá, így a gazdasági következmények is nehezebben számszerűsíthetők. Különösen aggasztó lehet a helyzet azokban a legeltetett állományokban, ahol hiányzik az árnyékoló növényzet, és az állatok közvetlenül ki vannak téve a napsugárzásnak, ami tovább súlyosbítja a hőség okozta stresszt.

A húsmarhák számára ideális hőmérsékleti tartomány -5 és +25 Celsius-fok között helyezkedik el. Amint a hőmérséklet ezen a küszöbön túlra emelkedik, az állatok kompenzáló mechanizmusai aktiválódnak, amelyek célja a belső környezetük egyensúlyának fenntartása, különösen a testhőmérséklet (38-39 Celsius-fok) stabilizálása. Meleg időben a marhák hajlamosak árnyékot keresni, és sok időt töltenek állva, hogy a testfelületükön keresztül hatékonyabban tudjanak párologtatni, miközben a légmozgás is hozzájárul a hőleadáshoz. Ilyenkor a vízfogyasztásuk jelentősen megnő, míg az étvágyuk csökken, ami negatív energiamérleget eredményezhet, és felboríthatja az elektrolit- és sav-bázis egyensúlyt. Szélsőséges körülmények között ez akár az állat elhullásához is vezethet. A fiziológiai stabilitás azonban alapvető fontosságú a húsmarhák egészsége, termelékenysége és általános jóléte szempontjából.

Az egyedek hőtűrő képessége között jelentős eltérések lehetnek, de emellett számos tényező befolyásolja a hőség elviselését, mint pl. a bőr és a szőrzet színe. A világosabb színű, gyérebb szőrzetű fajták hőtoleránsabbak, mint sötét szőrű fajtársaik (például a black angus). Az állat kora, ivara, testkondíciója és egészségi állapota szintén jelentős hatással bír a hőtűrésre.

A tejelő állatoknál a hőstressz következményei gyorsan nyilvánvalóvá válnak, leginkább a tejtermelés csökkenésén keresztül. Ezzel szemben a húsmarhák esetében a negatív hatások hosszabb időtávon érezhetők. Az étvágy csökkenése miatt fellépő negatív energiamérleg hátrányosan befolyásolja a súlygyarapodást; teheneknél pedig ez a jelenség bonyolultabb következményekkel jár, hiszen a szaporodásbiológiai mutatók is romlanak. A hőstressz hatására kialakuló állapot gátolja a szaporodáshoz kapcsolódó hormonok, mint a GnRH, FSH és LH szintézisét, amelyek kulcsszerepet játszanak a tüszőérési folyamatokban. Ez a petesejtek fejlődésére is kihatással van, csökkentve ezzel a termékenyülés valószínűségét. Ezen időszak alatt gyakoriak a cikluszavarok és a csendes ivarzások, továbbá a hormonális változások és a méh belső környezetében bekövetkező eltérések következtében megnő a korai embrióelhalások aránya.

A termékenyítésre használt bikáknál hormonális egyensúlyzavar lép fel, amely következtében csökken az aktivitás és a libidó. Ez zavart okoz a spermiumok termelésének és érésének folyamatában, ami végül a sperma minőségének romlásához vezet. E tényezők fényében nem meglepő, hogy a természetes fedeztetés és a mesterséges termékenyítés hatékonysága is jelentősen csökken.

A hőstressz mértékének becslésére a gyakorlatban széles körben elterjedt a hőmérséklet-páratartalom index - THI (Temperature-Humidity Index). Értéke minél inkább közelít a 100-hoz, annál kifejezettebb a hőstressz hatása. Szakirodalmi adatok alapján húsmarhák esetében 75 fölötti index-értékeknél figyelték meg a tünetek jelentkezését. Hazai terepen az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) állattenyésztési csoportja végez szenzoros vizsgálatokat, az állatokra rögzített nyaki transzponderek és a hozzákapcsolt szoftver segítségével.

A hazai megfigyeléseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a hőstressz tünetei a megszokottnál jóval alacsonyabb THI értékek mellett is jelentkeznek az állatoknál. Összevetettük a helyi meteorológiai adatok alapján számított THI értékeket a lihegő állatok arányával, és a két adat nem mindig mutatott hasonlóságot. Ebből arra lehet következtetni, hogy a relatív páratartalom és a hőmérséklet mellett, ami a THI számítás alapja, a stressz kialakulását további környezeti tényezők, így a napsugárzás erőssége, a légmozgás és a felhőzöttség mértéke is befolyásolják

- mondta el a tapasztalatokat Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője.

Azokban a marhahústermelő országokban, ahol a klíma meleg vagy az év bizonyos időszakában extrém hőséggel lehet számolni (például Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok déli része stb.) komplexebb indexekkel igyekeznek felmérni a hőstressz mértékét. Ilyen az úgynevezett hőterhelési index (HLI, Heat Load Index), ami egy adott időpontban a napsugárzás, szélsebesség, állatok színe, hővisszaverő képesség és a talajfelszín hőmérsékletének figyelembevételével számol, ezért egy sokkal pontosabb becslést ad. A tartós hőterhelés mérésére az úgynevezett AHLU (Accumulated Heat Load Units), vagyis az akkumulált hőterhelési egységet alkalmazzák, ami azt mutatja meg, hogy egy adott időszak alatt milyen mértékű és mennyi ideig tartó hőterhelés érte az állatot, ami objektív mérőszámnak tekinthető a hőstressz intenzitását és időtartamát illetően.

A klímaváltozás következményeként a hazai legelőinken is egyre inkább számot kell vetnünk a hő okozta tartós stresszhatásokkal. Azonban a jövőnk a kezünkben van: ha előrelátóan cselekszünk, jelentős lépéseket tehetünk állataink egészségi állapotának és jóllétének javítása érdekében. A stresszcsökkentés nemcsak az állatok életminőségét növeli, hanem a versenyképes gazdálkodás alapját is képezi. A hőstressz hatásainak mérséklésében elengedhetetlen a megfelelő felkészülés és a célzott beavatkozások alkalmazása. A digitális technológia lehetőséget biztosít arra, hogy időben észleljük a hőstresszt, így lehetőségünk nyílik azonnali intézkedések megtételére.

- emelte ki Márton Aliz.

A szakember kiemelte, hogy az ÖMKi jelenleg is aktívan folytat állattenyésztési kutatásokat, melyek során hazai, valós gazdasági környezetben, húsmarhatartó üzemekben elemzik a digitális technológiák alkalmazásában rejlő lehetőségeket, különös figyelmet szentelve a hőstressz vizsgálatokra. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a szabad tartású állatok esetében a THI index nem mindig ad megbízható képet a hőstressz mértékéről. Éppen ezért a kutatók azon dolgoznak, hogy feltérképezzék azokat a környezeti tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy pontosabb becsléseket végezhessenek az állatokra nehezedő stressz szintjéről. Céljuk, hogy a gazdák számára előre jelezhetővé tegyék a hőstressz kockázatát, a helyi meteorológiai adatok felhasználásával - tette hozzá.