Orbán Viktor: Hasznos lenne, ha Európa vezetői figyelmüket Tihany felé fordítanák.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután Tihanyban mondott ünnepi beszédet a felújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház átadóünnepségén. A kormányfő úgy látja, hogy az európai élet fundamentumai ma támadás alatt állnak, kifejtette véleményét az Európai Unióban zajló folyamatokról, valamint leszögezte, "keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője".

Aligha létezik olyan épített örökség hazánkban, amely ennyire lenyűgözné a tekintetünket, és ilyen mértékű otthonosságot, valamint békességet sugározna a lelkünkbe - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután Tihanyban. A kormányfő a felújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház átadásának ünnepi eseményén osztotta meg gondolatait.

„Az a hely, ahol most állunk, valóban szent föld. Egyike a magyar világ spirituális központjainak, ahol együtt vagyunk, hogy kifejezzük hálánkat a Tihanyi Bencés Apátság csodálatos megújulásáért. Minden magyar szívében mély érzések és tisztelet él, amikor szeme elé tárul az ezerarcú Balatonhoz nyúló félsziget, és a rajta emelkedő két impozáns torony” – hangsúlyozta, majd az apátság méltatásával párhuzamosan az Európai Unióban zajló eseményekre is kitért.

"Aligha létezik olyan épített emlék, amely nemzetünket ennyire lenyűgözné, és amely ilyen mély otthonosságot és békéltető érzést sugallna lelkünk számára - fogalmazott a miniszterelnök. Rámutatott, hogy 'az ország vezetőinek érdemes lenne tanulmányozniuk a tihanyi szerzetesek tapasztalatait, különösen a túlélés és az újrakezdés terén.' Emlékeztetett arra, hogy a tihanyi bencés közösséget a történelem folyamán 'három alkalommal próbálták meg eltüntetni a föld színéről', hangsúlyozva a török, a jozefinista és a kommunista rendszerek támadásait."

Hiába, a kommunisták számára ismeretlenek a hit, az emberi értékek és a hagyományok. Ez nem is olyan régen volt, érdemes ezt észben tartanunk. A Tihanyi-félsziget már ezer évvel ezelőtt a kelet és nyugat közötti békés és gyümölcsöző kapcsolatok színhelyévé vált. I. András, a templom alapítója, feleségével, Anasztáziával együtt, keleti papokkal együtt érkezett e szent dombokra, ahol a nyugati bencés szerzetesekkel közösen éltek, dolgoztak, imádkoztak és térítettek. Jó lenne, ha Európa mai, szétválasztó, háborús feszültségeket gerjesztő, és szankciókkal operáló vezetői figyelmüket Tihanyra irányítanák.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy "Tihany a magyarság szent hegye", kiemelve e gyönyörű hely jelentőségét. Kijelentette, hogy az Alaptörvény kifejezetten elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és szavai szerint a kereszténység nem csupán vallás, hanem kultúránk és civilizációnk alapja is.

Mi, magyarok, európai gyökerekkel és keresztény értékekkel bíró nép vagyunk. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a helyzettel, és ne hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy az európai élet alapjai ma komoly veszélyben forognak. Olyan nyomás nehezedik ránk, amely arra ösztönöz, hogy feladjuk identitásunkat, és olyanokká váljunk, akikké soha nem szeretnénk átalakulni. Az elvárás az, hogy oldódjunk fel más kultúrákban, felborítva a hagyományos nemi szerepeket, és ráadásul még egy már elveszett háború következményeibe is belekeveredjünk.

"A teremtés rendje helyett a dolgok összekeveredése, a zűrzavar és az anarchia új jelei köszönnek vissza ránk minden irányból" - fogalmazott a kormányfő, aki aggasztónak tartja a jelenlegi helyzetet.

"Jó szándékú emberekként, egy háború által meggyötört nemzet tagjaiként békeszerető keresztényekként fáj látnunk, hogy háborús pszichózis fertőzte meg Európát" - fogalmazott ünnepi beszédében a miniszterelnök.

Béke helyett háború, élet helyett öldöklés, építés helyett rombolás. Háborúért Európai Uniós tagság. Az Uniót alapító atyák keresztény emberek voltak, nem erre találták ki az Európai Uniót. Szabad, keresztény európai nemzetként nem engedhetjük meg, hogy a fejünk fölött döntsenek Európa jövőjéről. Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője

- jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva ezzel a kormány álláspontját.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a román elnökjelöltek vitájában Magyarországot is érintették a kereszténységgel kapcsolatos kérdések. "Itt, a Kárpát-medence szívében, egyértelmű üzenetet küldünk Románia népének és leendő elnökének: mi az összefogás és az együttműködés elvén állunk, és elutasítjuk bármiféle elszigetelést vagy politikai megtorlást Romániával és annak vezetésével szemben" - hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy "a kereszténység és a szuverenitás védelmében elengedhetetlen, hogy számíthassunk egymásra".