Népirtás vízözönnel, a háttérhatalom által ránk erőltetett rovaralapú táplálékok, háborús félelem: ezek képezték az év legszembetűnőbb álhírkampányait.
Az álhírek és a dezinformáció 2024-ben kiemelkedő problémát jelentettek, különösen Kelet-Közép-Európában, ahol számos fontos témát érintettek. A menekültek kérdésétől kezdve a klímaváltozás hatásain át egészen a választások manipulációjáig, a dezinformáció szinte minden területre behatolt. A mesterséges intelligencia szerepe ebben a folyamatban különösen figyelemre méltó, hiszen hozzájárult a hamis információk gyors és széleskörű terjedéséhez. A Science+ Dezinformációs Munkacsoportja rámutatott, hogy az év során külföldről irányított dezinformációs kampányok nem csupán véletlenszerűen, hanem szándékosan követték a szélsőséges időjárási eseményeket és a demokratikus választások menetét, ezzel tovább fokozva a társadalmi feszültségeket.
A Science+ jelentése szerint a dezinformációs szereplők idén jelentős figyelmet szenteltek a klímaváltozással kapcsolatos témáknak, részben a helyi és európai parlamenti választások vagy a furcsa időjárási események hatására. Az ilyen álhírek egyik középpontja volt tavasszal a Green Deal, a dezinformáció nagy része a zöld reformok szükségtelennek vagy akár károsnak vélt hatásaira összpontosított. Leginkább Facebookon terjedtek ezek a hírek, a többi közösségi platformon kevésbé voltak aktívak, Közép-Európa legnépszerűbb Green Deallel foglalkozó posztjait viszont összesen mintegy 1,8 millióan látták.
A klímaváltozásról folytatott diskurzusban számos, gyakran félrevezető Facebook-poszt terjedt el, amelyek különféle tévhiteket terjesztenek. Ezek között említést nyernek az elektromos autók környezeti hatásaira vonatkozó aggasztó állítások, valamint a rovaralapú élelmiszerek bevezetését célzó, állítólagosan ránk kényszerített szabályozások. Továbbá, sokan aggódnak a mezőgazdaság jövője miatt, amelyet a hírek szerint máris veszély fenyeget. Különösen népszerű téma a pellet- és fafűtés állítólagos uniós tilalma, amelyet sokan politikai manipulációnak tartanak. Ezen felül, a Green Deal gyakran kap kritikát, mint egy olyan politikai eszköz, amelyet az EU a tömegek irányítására vagy a munkásosztály aláásására használ.
A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a típusú dezinformáció már nem csupán a társadalom margóján található, hanem a mainstream diskurzus részévé vált. Sőt, bizonyos közép-európai országokban már komoly politikai döntésekre is hatással volt. Az orosz-ukrán konfliktus rávilágított arra, hogy az energiaügyek miként formálhatják a közvéleményt, különösen a zöld energia és az Európai Unió ellen irányuló kampányok révén.
Szeptember közepén a Science+ kutatói riasztó tendenciát észleltek a klímadezinformációs narratívák felerősödésében, amelyet nagyrészt oroszbarát dezinformációs források tápláltak. A helyzet hátterében a Lengyelországot, Csehországot, Romániát, Szlovákiát, Olaszországot és Ausztriát sújtó árvíz állt, amely Magyarországot is érintette. Csehországban például széles körben terjedt az a nézet, miszerint a helyi hatóságok tehetetlensége az árvíz kezelésében azzal magyarázható, hogy minden rendelkezésre álló forrást Ukrajna megsegítésére fordítanak. Ezen kívül régóta élő, tudományosan megalapozatlan összeesküvés-elméletek is újra megjelentek. Az egyik legelterjedtebb vélekedés az volt, hogy az árvizek mögött az időjárás manipulációja áll. Még radikálisabb narratívák is terjedtek, amelyek szerint az Egyesült Államok szándékosan idézte elő az árvízhelyzetet, a Fiala-kormány irányításával, és ez a szláv népirtásra irányuló terv része. Ezen túlmenően a közösségi médiában olyan elméletek is felbukkantak, amelyek azt sugallták, hogy az árvíz egy hamis zászlós akció volt, melynek célja az volt, hogy eltitkolják: a NATO támadást tervez Oroszország ellen.
A koronavírus-járványról szóló összeesküvés-elméletek még 2024-ben is tartották magukat: 2024-ben az oltásokról, alternatív gyógymódokról és összességében a tudományról szóló összeesküvés-posztok bolgár, román, magyar, lengyel és cseh nyelven 25,2 millió megtekintést és 3,49 millió reakciót értek el a főbb közösségi platformokon.
Az egészségügyi eljárásokkal kapcsolatos álhírek is tovább terjedtek idén: rákkezelésekkel kapcsolatos dezinformációból volt dögivel, például az, hogy a ketogén étrend vagy a böjt gyógyítja a betegséget. Álhírek próbálták aláásni a mammográfia hatásosságát is, a téma a kötelező egészségügyi szűrések témájában itthon is felütötte a fejét. Az ilyen narratívák összesen legalább több százezer megtekintést értek el a közösségi médiában.
A koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek különösen tavasszal és ősszel kaptak szárnyra, a Science+ jelentése alapján a régióban több mint 14 millió alkalommal nézték meg ezeket az állításokat. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezek a megugrások valószínűleg összefüggésben álltak a helyi önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal, valamint a szezonálisan megjelenő megbetegedések számának növekedésével. A terjedő narratívák az utóbbi évek során nem változtak lényegesen: a közösségi médiában felbukkanó álhírek szerint a járványt szándékosan tervezték meg, a vakcinák hatástalanok, és tömeges halálozásokhoz, valamint megbetegedésekhez vezetnek, miközben állítólag léteznek természetes gyógymódok, amelyek hatékonyabbak. Emellett a régióban a Covid-vakcinák mellett a HPV-vakcinákkal kapcsolatos téves információk is terjedtek, míg itthon a kötelező oltásokkal kapcsolatosan figyelhető meg egy jelentősebb álhírözön.
2024-re vonatkozóan a jelentések szerint Közép-Kelet-Európában egyre fokozódott az érdeklődés az élelmiszer-összeesküvések iránt. Hazánkban a rovaralapú élelmiszerekkel kapcsolatos álhírek már régóta terjednek, és ez az év sem volt kivétel. A Telegram platformon ezekről a témákról készült bejegyzéseket több mint 300 ezren tekintették meg cseh, román, szlovák, lengyel, magyar és bolgár nyelven. Ezen kívül olyan téves információk is napvilágot láttak, amelyek szerint a környezetvédelem álcája mögött az elit szándékosan a hagyományos hús helyett a rovarok és laboratóriumban előállított alternatívák felé próbálja terelni az embereket.
Az élelmiszer-biztonságot érintő dezinformációs kampányok újabb hulláma jelent meg a térségben, amely szorosan összefonódik a globális élelmiszerválsággal. E válság mögött Oroszország katonai tevékenységei állnak, amelyek súlyosan érintik a mezőgazdasági termelést és az exportot – állítja a jelentés. A helyzetet tovább súlyosbította a gabonaválság, valamint a gazdák által szervezett tüntetések sorozata. Különböző összeesküvés-elméletek terjedtek el, amelyek azt sugallták, hogy a térség kormányai szándékosan éhínséget generálnak.
Ezek az állítások a becslések alapján 3,8 milliós közönséget vonzottak, és körülbelül 178 800 interakciót váltottak ki, amelyek között több mint 17 000 komment és körülbelül 32 000 megosztás található. A diskurzusban különösen figyelemre méltó volt a dezinformációs narratíva, amely az Ukrajnából származó mérgező gabonával foglalkozott.
Annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban már régóta tapasztalható a háborús fáradtság, az ukrán menekültekkel kapcsolatos álhírek még mindig tartják magukat a régióban. A migránsellenes retorika az év első felében főleg Közép-Európában erősödött fel, különösen az európai parlamenti választások előtt.
A legelterjedtebb narratívák az ukrán menekültek kapcsán gyakran a erőszakos viselkedésükről szólnak, valamint arról, hogy elvehetik a helyiek munkahelyeit, vagy éppen a választásokba való beavatkozásukról terjesztenek híreket. Számos álhír kering arról is, hogy a menekültek különleges előnyöket élveznek a befogadó országokban, és egyes posztok szerint ezek a személyek veszélyeztetik a Nyugat Izrael számára nyújtott támogatását. Továbbá, alaptalan pletykák terjednek arról is, hogy az ukránok szervkereskedelem áldozatai lesznek, vagy hogy Kijevben vegyi fegyvereket használnak az orosz erők.
A legfrissebb jelentés alapján Oroszország továbbra is kiemelt figyelmet fordít a háborús propagandára és dezinformációs kampányokra Közép-Kelet-Európában, ezzel igyekezve gyengíteni a politikai támogatást Ukrajna felé. A kutatók észlelték, hogy 2024 júniusában Bulgáriában a téma iránti érdeklődés robbanásszerűen megnőtt, több mint 240%-os emelkedéssel, míg Lengyelországban ez a növekedés meghaladta a 210%-ot, Magyarországon pedig több mint 80%-os növekedést tapasztaltak.
A régióban az idei év során számos országban önkormányzati választásokat tartottak, és nemrégiben az európai parlamenti választások is lezajlottak. A legfrissebb jelentések szerint az orosz beavatkozás az európai demokratikus folyamatokba mára már szinte rutinná vált. Az egyik legfontosabb manipulációs módszer az, hogy a közvéleményt folyamatosan félelemben tartják egy esetleges Oroszország elleni konfliktussal kapcsolatban. Ezt a narratívát az itthoni választások során is világosan lehetett érzékelni: a kormány kommunikációja a háborúpárti baloldal és a békepárti Fidesz között mozgott, gyakorlatilag azt sugallva, hogy amennyiben nem a fideszes jelöltek kerülnek hatalomra, Magyarország háborúba sodródása elkerülhetetlenné válik.
A dezinformációs kampányok fókuszában a jelentés alapján olyan kulcsfontosságú témák állnak, mint a zöldpolitikák, a menekültkérdés, az euroszkepticizmus, a háborútól való aggodalom, valamint a szlovák közvéleményt már-már sokkoló Fico-merénylet. Minden egyes kampányt gondosan úgy alakítottak ki, hogy az uniós intézményeket kedvezőtlen színben tüntesse fel. Az EDMO, a Science+ partnere, becslései szerint ezek a dezinformációs narratívák akár 50 millió európai állampolgárt is elérhettek.
