A becsődölt kisvárdai csigafeldolgozó két vádlottja nem kerül börtönbe.
A kisvárdai csigafeldolgozó üzemmel kapcsolatos csalás miatt az elsőrendű vádlottat felmentette, a másodrendűt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék, amely közel 2,6 milliárd forint vagyonelkobzást is elrendelt, közölte a törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-vel.
Az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Ez utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett.
Hadházy Ákos független képviselő januárban ezt írta az üzemről:
2019-ben Seszták Miklós, a mutyiügyekért felelős miniszter és Kisvárda domináló figurája, ünnepélyesen átadta a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. Két évvel később a cég csődvédelmi eljárást kezdeményezett, majd 2022-ben megkezdődött a felszámolásának folyamata. A Külügyminisztérium lakonikus válasza alapján már 2021-ben felmondták a támogatási megállapodást. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a pénzügyi visszatérülés érdekében igyekeznek nyomozni, hiszen 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolásból és egy ingatlan értékesítéséből várják.
A csigafeldolgozó projekt megvalósítása 6,5 milliárd forintból történt, amelyhez az Eximbank 4,8 milliárd forintos hitellel járult hozzá. Azonban az mfor.hu információi szerint nem ez az egyetlen zálogjog, ami a céget terheli. A Bourgogne Gastronomie Kft. már 2019-ben jelentős, 7 milliárd forintos adósságot halmozott fel, és a legutóbbi, 2020-as pénzügyi helyzetéről eddig nem érkezett adat, mivel a cég eddig nem nyújtotta be a tavalyi évről készült beszámolóját. Az mfor.hu korábban is említette, hogy a csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, melyhez az Eximbank biztosította a szükséges hitelt.
Az Opten szerint a Bourgogne Gastronomie valóban felszámolás alatt áll, az Eximbanknak pedig tényleg van zálogjoga a cégen. A társaság 2022 óta a NAV feketelistáján is szerepel, 2020 óta nem készített céges beszámolót, abban az évben 1,6 milliárdos árbevétellel 948 milliós adózott veszteséget hoztak össze, és 10 milliárd fölött voltak a kötelezettségeik. A cég tulajdonosa egyébként egy zalaszentgróti magánszemély, Kötél Bernadett, illetve egy zalaszentgróti székhelyű, szintén felszámolás alá került, francia tulajdonú cég (amely tulajdonosa és a zalaszentgróti magánszemély között családi kapcsolat lehet a nevek alapján).
Seszták Miklós egyébként az éticsiga-feldolgozó üzem 2017-es alapkőletételén azt mondta, "a 12 ezer négyzetméteres, korszerű üzem 300 új munkahelyet teremt a régióban".
A Törvényszék álláspontja szerint a kft. egy impozáns, körülbelül 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) befektetéssel kíván csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet létrehozni Kisvárdán. A projekt finanszírozásának struktúrája a következőképpen alakul: 33,7 százalékot hitelből, 26,3 százalékot saját tőkéből, míg a fennmaradó 40 százalékot állami támogatás formájában tervezik biztosítani.
A projekt megvalósítása érdekében 2015-ben a vállalat sikeresen benyújtott egy pályázatot, amelynek keretében több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. Emellett banki hitelt is felvett. A hitel- és támogatási szerződések egyik kulcsfontosságú feltétele az volt, hogy a cég rendelkezzen 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrással, ám a kft. valójában nem tudott ilyen összeggel rendelkezni.
A vádirat alapján az eljárás alá vontak hamis kölcsönszerződéseket és teljesítetlen számlákat hoztak létre, hogy alátámasszák saját forrásaikat. Ezenkívül egy körkörös utalási rendszert alakítottak ki. A beruházást nem a megígért feltételek szerint valósították meg: kevesebb munkavállalóval, hiányos beszámolókkal, és tényleges saját tőke nélkül, kizárólag banki és állami támogatásra támaszkodva.
A hiányosságok következtében sem a kölcsönök lehívására, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, így az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és a kamatok visszafizetésére, ám ez nem valósult meg. Ezzel a vádlottak körülbelül 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.
A Zalaegerszegi Törvényszék a vádolt elsőrendű személyt a költségvetési csalás bűncselekménye, valamint a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége alól felmentette, mivel a bizonyítékok nem támasztották alá a vádakat.
Az indokolás során hangsúlyozták, hogy a nő folyamatosan következetes és koherens nyilatkozatokat tett. Kiemelte, hogy nem gyakorolt hatást az üzleti döntések meghozatalára, hiszen a valódi döntéshozatal a másodrendű vádlott hatáskörébe tartozott, és az ő utasításai alapján járt el. Ez a megközelítés érvényes volt a házaspár másik cégére, valamint az újonnan alapított vállalkozásra is.
A nő tisztában volt azzal, hogy a beruházáshoz szükséges önerő nem állt rendelkezésre. Az ügylet során csupán a folyamat kezdetén és végén szerepelt aláíróként, míg a többi ügylet lebonyolítását férje intézte, aki ezáltal teljes mértékben átvette a vezető szerepet. Az asszony nem volt tudatában annak sem, hogy az önerő igazolására benyújtott szerződések és számlák mögött nem álltak valós gazdasági események.
A nő védekezése, mely szerint ő teljes meggyőződéssel hitte, hogy minden a törvények keretein belül zajlik, megdönthetetlennek bizonyult. Az elsőrendű vádlott által előadottak mellett férje és a tanúk vallomásai is mindezt maradéktalanul megerősítették.
A bíróság a férjét közvetett tettesként bűnösnek találta költségvetési csalás bűntettében, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Ennek következtében két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Továbbá öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetésétől.
A férfi a bíróság előtt tett vallomásában elismerte a tényeket, ám a felelősségét nem ismerte el, arra hivatkozva, hogy nyíltan beszélt a forráshiányairól. A helyzet orvoslása érdekében, és mivel nem volt teljes körű ismerete a magyar pénzügyi viszonyokról, pénzügyi tanácsadók útmutatásait követte, amely alapján hitelhez és kölcsönhöz jutott, továbbá hamis önerőre is hivatkozott.
A bíróság álláspontja szerint a férfi üzleti tapasztalatainak fényében egyértelműen tudnia kellett, hogy ez a választott irány nem volt helyénvaló.
A cég sikeresen megszerezte a banki hitelt és az állami támogatást, aminek következtében létrejött a gyártóüzem. A szükséges gépek beszerzésére is sort kerítettek, és elindult a foglalkoztatás folyamata. A kft. fő célja a hatékony működés és a termelés biztosítása volt. Azonban az odavezető úton felmerülő büntetőjogi felelősség kérdése kizárólag a két vádlott esetében volt vizsgálható a bíróság által.
A bíróság döntése értelmében a kft.-vel szemben közel 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást rendelt el. Ezen kívül az állam, mint sértett fél, polgári jogi igényét egy másik jogi úton érvényesítheti, amely alapján a követelés adók módjára kerül behajtásra a jogszabályok szerint.
Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált. (MTI)
