Navracsics Tibor véleménye szerint körülbelül 40 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy a Balaton térségében megvalósuljon a fenntarthatóság.

A jelenlegi kotrási projektekhez a költségvetés 1,5 milliárd forintos keretet különít el.

A kormányhatározat alapján október 31-ig elengedhetetlen, hogy megkezdődjenek a kotrási munkálatok, ami igen intenzív ütemet kíván - nyilatkozta Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban.

A Magyar Közlöny hétfő esti kiadásában nyilvánosságra került egy kormányhatározat, amely a Balaton vízminőségének javítását célozza meg. A határozat alapján sürgős és középtávú intézkedésekről hoztak döntést. A kormány támogatja a belső tápanyagterhelés csökkentésére irányuló azonnali vízminőségvédelmi kotrást, továbbá a középtávú intézkedésekhez is hozzájárul, amelyek közé tartozik a fokozatos vízminőség-védelmi kotrás, a nádgazdálkodás fejlesztése, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer modernizálása, valamint a Balaton déli partján található kisebb vízfolyások vízminőségének javítása és védőképességük erősítése. Ezen kívül a helyi önkormányzatok strandjainak kotrási programját is támogatják.

Beavatkozásokról döntött a Balaton vízminőségének javítása érdekében az Orbán-kormány

Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy reméli, a jelenlegi rövidtávú intézkedést hamarosan egy átfogó közép- és hosszútávú kotrási stratégia fogja követni. A kormány már 2021-ben jóváhagyta ezeket a terveket, azonban azóta csupán előkészítő munkálatok zajlottak a középtávú célok megvalósítása érdekében. Éppen ezért a kormányzat kiemelten fontosnak tartotta, hogy egy azonnal végrehajtható rövidtávú cselekvési terv születhessen, amely megalapozza a későbbi feladatok sikeres teljesítését.

A legújabb kotrási munkálatokhoz 1,5 milliárd forintot különít el a költségvetés, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell hazai forrásból előteremtenie, mivel uniós támogatás nem elérhető - nyilatkozta Navracsics. Hozzátette, hogy az elsődleges számítások szerint...

A közép- és hosszútávú projekteknél körülbelül 40 milliárd forintra lesz szükség, amit évről évre kell majd ütemezni.

"Ha mindez megvalósul, a Balaton fenntarthatóság szempontjából jó irányba halad majd" - fogalmazott a miniszter.

A Balaton körüli táj egyre inkább változik, és az első melegebb napok érkezésével máris észlelhetjük a globális klímaváltozás hatásait. Az algák megjelenése és az árvaszúnyogok elszaporodása figyelemreméltó jelenségek, amelyek a víz ökoszisztémájának érzékeny egyensúlyát tükrözik. A tó vize, amely évszázadok óta vonzza a látogatókat, új kihívásokkal néz szembe, és ez a változás nem csupán a természetet érinti, hanem a helyi közösségeket és gazdaságokat is.

Ahogy azt nemrégiben lapunkban is említettük, az év első igazán forró napjait követően a Balaton vízében algásodás indult meg, és az árvaszúnyogok is jelentős tömegben bukkantak fel. Vasas Gáborral, a HunRen BLKI Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetőjével beszélgettünk arról, hogy mit jelenthet ez a jelenség a tó ökoszisztémájára nézve rövid és hosszú távon. A szakértő hangsúlyozta, hogy manapság egyre gyakoribbá válik, hogy az algák a Balaton minden területén megjelennek. Míg hat évvel ezelőtt a nagy algásodás kizárólag a Keszthelyi-öbölre és a nyugati part szakaszaira korlátozódott, akkor a keleti rész viszonylag érintetlen maradt. Vasas Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a part menti területek fokozódó beépítettsége és a partközeli ökoszisztémák felszámolása jelentős hatással van a Balaton élővilágára, amely egy rendkívül összetett ökológiai rendszer. Az, hogy a tó mennyire képes ellenállni az éghajlatváltozásnak és a szennyezésnek, nagymértékben függ az itt élő organizmusoktól és azok természetes közösségeitől, amelyek kulcsszerepet játszanak a vízi ökoszisztéma fenntartásában.