Nagy Mártonék véleménye szerint itt nem található semmi különleges, és ami még érdekesebb, az emberek egyre bátrabban és nagyobb összegeket mernek költeni.

Ahogy már említettük, a kiskereskedelmi forgalom 2024 októberében az előző év azonos hónapjához képest 3,6%-os, míg az előző hónaphoz viszonyítva 1,2%-os növekedést mutatott. A nyers adatok alapján a kiskereskedelem forgalmának volumene 4%-kal emelkedett, míg a naptárhatás kiszűrésével számolt adat 3,6%-os növekedést jelez az előző év hasonló időszakához képest.

A legfrissebb, szezonális és naptárhatással kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal meghaladta az előző hónap teljesítményét. Érdekes módon azonban számos sajtótermék a 2021-es adatokkal való összehasonlítást preferálta, jelezve, hogy a kiskereskedelem jelenlegi szintje kissé megrekedt a 2021-es számok felett. E helyzetre reagálva, a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményt adott ki, amelyben kifejtették, hogy...

A minisztérium álláspontja szerint 2021 különleges évnek számított, mivel a koronavírus-járványt követően a gazdaság érezhetően fellendült. Ekkor a családok, miután végre megszabadultak a járvány miatt hozott korlátozásoktól, lelkesedéssel pótolták azokat a vásárlásokat, amelyeket a korábbi időszakban kénytelenek voltak elhalasztani.

A felhalmozott többletkereslet és az extra fogyasztás váratlan megjelenése a kiskereskedelmi szektorban jelentős növekedést, valamint a forgalom hirtelen bővülését idézte elő. Ennek következtében a 2021-es adatokkal való összehasonlítás egy torzított alapot nyújt, ami közgazdasági szempontból félrevezető következtetésekhez vezethet.

A kormány szerint sokkal pontosabb, ha "a válságok korát" megelőző év, tehát 2019 adatait használjuk fel bázisként - amikor nem volt sem járvány, sem háború, sem pedig energiaválság -, akkor azt láthatjuk, hogy a korábbi szinthez képest a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 első tíz hónapjában mintegy 3 százalékkal múlta felül az utolsó "békeév" szintjét.

Egyedivé téve a szöveget: Ráadásul, hazánk helyzetével ellentétben jelenleg is létezik hét uniós állam (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Lettország, Finnország és Olaszország), ahol a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem érte el a 2019-es szintet.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a lakosság óvatossági szempontjai fokozatosan háttérbe szorulnak, és a vásárlók egyre nagyobb bátorsággal lépnek be a boltokba, így egyre többet költenek.

A minisztérium legfrissebb statisztikái szerint október hónapban az előző év azonos időszakához képest 4%-os növekedést mutattak a kiskereskedelmi forgalom terén (naptárhatástól kiigazítva ez 3,6%-ot jelent). Ráadásul az előző hónaphoz viszonyítva is jelentős, 1,2%-os emelkedés figyelhető meg. Ez azt jelzi, hogy 2024 októberében továbbra is folytatódik a kiskereskedelmi szektor január óta tartó dinamikus fejlődése, ami újabb impulzusokat adhat a magyar gazdaság növekedéséhez.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, az Indexnek írt elemzésében hangsúlyozta, hogy a rendkívüli árvízhelyzet komoly kihívást jelent a kiskereskedelmi szektor szeptemberi teljesítményének pontos értékelésében. Egy biztos: a teljes kiskereskedelmi szegmens értékesítési volumene továbbra is elmarad a 2021-es évi átlagos szinttől, mintegy 1-1,5 százalékkal a három évvel ezelőtti adatok alatt stagnál. Bár a következő hónapokban várhatóan némi korrekció várható, a szakértő szerint valószínűtlen, hogy a szektor az év végéig képes lenne kitörni ebből a stagnáló helyzetből.