Jelenleg sem történt változás az alapkamat tekintetében, a magyar gazdaság stagnál, és az inflációs nyomás továbbra is megmaradt.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjén mai ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követően Varga Mihály jegybankelnök közölte: az infláció 2027 elején érheti el a 3 százalékos célt. az euró bevezetéséről azt mondta: a magyar gazdaságnak elemi fontosságú teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit, ha ezek belátható közelségbe kerülnek, akkor érdemes a bevezetési pályát meghatározni.
A szigorú monetáris feltételek fenntartása indokolt, mivel az inflációval kapcsolatos kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos, türelmes monetáris politikát követelnek meg - nyilatkozta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a tanács 2025. augusztus elsejétől a bankok kötelező tartalékrátáját 10%-ról 8%-ra csökkenti. Ez a technikai jellegű lépés nem hoz változást a monetáris politika szigorú irányvonalában. A tartalékráta mérséklése kompenzálni fogja a jegybanki programok lejáratainak likviditási hatásait - tájékoztatott, hozzátéve, hogy az előretekintő iránymutatás júliusban nem módosult.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok kockázatvállalási kedvét a vámbejelentések és a geopolitikai feszültségekkel összefüggő események befolyásolják. Ezek a tényezők egyre inkább bizonytalan világgazdasági helyzetet teremtenek.
Júniusban az infláció 4,6%-ra ugrott, ami figyelemre méltó emelkedés. Az árkorlátozások komoly hatással voltak az infláció csökkentésére, azonban ezen intézkedések hatókörén kívül továbbra is erőteljes áremelkedések tapasztalhatók. A lakosság inflációs várakozásai még mindig magasak, ezzel szemben a vállalatok által megfogalmazott várakozások június hónapban enyhültek.
Kifejtette: az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás. Az infláció elleni küzdelem nem ért véget, a várakozások stabilizálása elengedhetetlen az inflációs cél fenntartható eléréséhez - mondta.
A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A magasfrekvenciás adatok a második negyedévre is visszafogott teljesítményt jeleznek. A jövő évtől mind a belső, mind a külső tényezők támogatják a növekedés gyorsulását - jegyezte meg.
Az euró bevezetéséről tett nyilatkozatában az újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú, hogy teljesítse az euró bevezetésének előírásait. Amennyiben ezek a feltételek a közeljövőben realitássá válnak, akkor indokolt lesz a bevezetési terv kidolgozása.
Arra a kérdésre, hogy érvényesek-e júniusi inflációs jelentés megállapításai kijelentette: nem látnak érdemi elmozdulást, ami felülírná a júniusi Inflációs jelentés forgatókönyvét.
Az aranytartalékokkal kapcsolatos kérdést illetően annyit nyilatkozott: szükséges a jövőbeli években átértékelni, hogy indokolt-e az aranytartalék mértékének emelése. A felülvizsgálati folyamat már megkezdődött.
