A mindennapjaink során a családok támogatói - Szabó Gabriella, a VHSZK óvodai-iskolai szociális segítők csapatának koordinátora - Váci Napló Online.
Szabó Gabriella Jász-Nagykun-Szolnok megyéből indult útnak, egy olyan családi közegből, ahol az olvasás, a tanulás és mások segítése természetes értékek voltak. Ezeket az alapokat nemcsak a saját életében kamatoztatja, de igyekszik továbbadni már a saját családjának, a kislányának is, aki egyébként most kezdte az általános iskolát. Gabriella számára a család az első, szabadidejét is legszívesebben velük és barátaival tölti - ha teheti, egy jó társasjáték sosem maradhat el.
A hivatás felfedezésétől a szakmai elköteleződésig: egy utazás a szenvedély és a célok világában.
Gabriella pályafutása a szegedi egyetemen kezdődött, ahol magyartanári és könyvtárosi diplomát szerzett. Az önkéntes munkája egy budapesti civil szervezetnél igazi mérföldkő volt számára; ekkor találkozott a nők elleni erőszak és a gyermekvédelem kihívásaival. Bár pedagógusként indította el karrierjét, hamarosan ráébredt, hogy a szociális szféra, különösen a gyermekvédelem területén szeretne igazán kibontakozni. Az élethosszig tartó tanulás iránti szenvedélye végigkísérte életét, és folyamatosan arra törekedett, hogy minél több területen váljon hatékony segítővé. "Az alapjaimat Szegeden teremtettem meg, ahol magyartanárként és könyvtárosként végeztem. A pedagógusi pályámat követően önkéntesként dolgoztam egy nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezetnél Budapesten, ami megerősítette elköteleződésemet a gyermekvédelem iránt. Később úgy döntöttem, hogy tovább bővítem tudásomat, így közgazdász diplomát szereztem, majd a Pünkösdi Teológiai Főiskolán elvégeztem a pasztorál pszichológiai szakreferens képzést. Végül a család- és gyermekvédelem szakos pedagógus végzettséget is megszereztem. Tapasztalataimat pedagógusként, civil szervezetnél és uniós projektek keretében gyarapítottam. Mindezek a különböző munkahelyek hozzájárultak ahhoz, hogy széleskörű tapasztalatokat szerezzek és gazdagítsam szakmai identitásomat. Ahogyan a diplomaim is tükrözik, a tanulás mindig is központi szerepet játszott az életemben, és ez a mai napig így van" – osztja meg gondolatait Gabriella.
Az iskolai szociális támogatás számomra szívből jövő elhivatottság.
2018-ban, amikor elindult az óvodai és iskolai szociális segítő gyermekjóléti szolgáltatás, Gabriella már 2019-re csatlakozott ehhez az izgalmas és inspiráló területhez. Ma csoportkoordinátorként tevékenykedik, és tisztán látja, mennyit változott és fejlődött ez a hivatás az eltelt évek alatt. „A legnagyobb kihívást az egész szociális szférában a fluktuáció jelenti – mondja Gabriella. – Sok kolléga távozik, míg újak érkeznek, így gyakran újra kell kezdenünk mindent csapat szinten.” Ennek ellenére Gabriella rendíthetetlenül hisz a csapatmunka erejében, és abban, hogy egy erős szakmai közösség, a szakmai fejlődés lehetősége, valamint a társszakmák elismerése segíthet abban, hogy a kollégák a segítő szférában maradjanak. „Örömmel tapasztaljuk, hogy az iskolák és óvodák egyre inkább megismerik és értékelik a munkánkat. Hálásak vagyunk a bizalomért, amit az oktatási és nevelési intézményektől kapunk. A pedagógusok gyakran túlterheltek a mindennapi feladataik miatt, ezért nagy öröm számukra, ha valaki támogatni tudja őket a gyermekvédelmi kérdésekben.”
Mit is takar valójában egy óvodai-iskolai szociális segítő munkája? Az ő feladatai között szerepel, hogy támogassa a gyermekeket és családjaikat a mindennapi kihívások leküzdésében. Segít a szociális és érzelmi fejlődésükben, valamint a tanulási nehézségeik kezelésében. Emellett közvetít a családok és az intézmények között, valamint részt vesz a gyermekek problémáinak azonosításában és megoldásában. Az óvodai-iskolai szociális segítő nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok és szülők számára is fontos támasz, hiszen célja, hogy mindenki számára támogató környezetet teremtsen.
Munkájuk rendkívül sokrétű az iskolákban, óvodákban: egyéni segítő beszélgetések, prevenciós (probléma megelőző) csoportfoglalkozások, konfliktuskezelés, nyári táborok szervezése és a gyermekjóléti szolgálattal való szoros együttműködés mind-mind a feladataik közé tartoznak. "Nagyon sokrétű a munkánk. Tartunk egyéni segítő beszélgetéseket gyerekeknek, prevenciós foglalkozásokat osztály szinten, például közösségfejlesztés, stresszkezelés vagy drogprevenció témában. Vannak köztünk mediátorok, így az iskolai konfliktusok megoldását is hatékonyan tudjuk támogatni. Közvetítünk a gyermekjóléti szolgáltató és az oktatási és nevelési intézmények között. Mi szervezzük és valósítjuk meg az önkormányzati nyári tábort, ahova hetente 60 gyereket várunk"- meséli lelkesen Gabriella. Az intézményekben a kezdeti távolságtartás az évek során mára már szinte teljesen megváltozott. Az iskolák és az óvodák kezdik egyre jobban megismerni, elfogadni, érteni az óvodai-iskolai szociális segítés miben létét. De a köztudatban azonban még mai napig is nehezen értelmezhető az óvodai és iskolai szociális segítés. Ezért is fontosak az ilyen és hasonló cikkek a témában, amik segíthetnek árnyalni a képet. Főként azért is nehezebben értelmezhető a tevékenységük, mert az iskolai-óvodai szociális segítők a család és gyermekjóléti központok munkatársai, "külsősként" mégis a munkájukat az iskolákban, óvodákban, kint a "terepen" végzik. A konkrétumok szintjén, például segíthetnek megoldani az iskolai vitákat, azt is megtanítják a gyerekeknek, hogyan kezeljenek konfliktust, hogyan legyenek újra jó barátok, békében, egyetértésben. Olyan beszélgetéseket, játékos, kreatív tréning csoportfoglalkozásokat tartanak, ahol a gyerekek elsajátíthatják azt, hogy hogyan lehet jól kezelni a feszültséget, a stresszt. De felkészítik a gyerekeket arra is, hogy hogyan mondjanak az online és offline világban nemet, ha valaki "rossz dologra" próbálná rávenni őket. Ha pedig nagyobb gond lenne otthon vagy az iskolában, megtanítják a gyerekeket arra is, hogy jelezni, segítséget kérni lehet, sőt kell is az illetékes felnőttektől és együtt megkereshetik a legjobb megoldásokat. Egyszerűen fogalmazva: iskolai szociális segítő az, akihez mindig lehet fordulni az iskolában, ha szüksége van a gyereknek egy jó beszélgetésre vagy bátorításra!
Bullying (bántalmazás, kiközösítés, csúfolás) - a kortársbántalmazás elleni küzdelem
A „bullying” kifejezés angol eredetű, és sajnos a magyar nyelvben még nem találtunk rá megfelelő alternatívát, ezért a szakemberek és a köznyelv is szívesen használja ezt a szót. A bullying jelensége különösen gyakori az óvodákban és iskolákban, ahol a szociális segítők nap mint nap szembesülnek vele. E fogalom a gyermeknevelés és az oktatás területén leginkább az iskolai zaklatásra utal, amely a gyerekek közötti megfélemlítést jelenti. Az offline, azaz személyes erőszak mellett a digitális térben, az interneten történő zaklatás is ugyanolyan súlyos problémát jelent a fiatalok számára. Ennek a jelenségnek a súlyosságát jól mutatja, hogy mára már jelentős szakirodalom is foglalkozik vele, ami nem véletlen.
A tudásmegosztás folyamata kulcsfontosságú a közösségek és szervezetek fejlődésében. Ez a tevékenység lehetővé teszi, hogy az egyének tapasztalataikat, információikat és készségeiket másokkal megosszák, ezzel gazdagítva a közös tudást. Az ilyen típusú interakciók nemcsak a csapatok hatékonyságát növelik, hanem elősegítik az innovációt és a kreatív gondolkodást is. A tudásáramlás különböző formákban valósulhat meg: lehet írásos, szóbeli, vagy akár digitális platformokon keresztül. A cél az, hogy mindenki hozzájárulhasson a közös tudásbázishoz, és így mindenki számára előnyös helyzetet teremtsen. A tudásmegosztás nem csupán egy egyszerű feladat, hanem egy folyamatosan fejlődő kultúra, amely gazdagítja az együttműködést és a tanulást.
Szabó Gabriella számára az iskolai zaklatás elleni küzdelem vált az egyik legfontosabb küldetésévé. Nem csupán kutatja ezt a problémát, hanem konkrét, gyakorlati megoldásokat is kínál a szakemberek és szülők számára. Ezenkívül a Pünkösdi Teológiai Főiskolán oktat, ahol igyekszik átadni tudását és tapasztalatait a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó képzés keretében. "Kolléganőmmel együtt létrehoztunk egy hírlevelet a bullying témájában, amely a szakemberek és szülők számára készült. Ezt nemrégiben indítottuk el a főiskolával közösen, mivel észleltük, hogy a zaklatás egyre több gyermeket érint, és szeretnénk támogatni a jelenség kezelését. Célunk, hogy tudományos alapokra építve, ugyanakkor közérthető módon nyújtsunk információkat és hasznos tanácsokat a bullying megelőzéséhez és kezeléséhez. Nagyon büszke vagyok erre a hírlevélre" – nyilatkozta Gabriella. A hírlevél elérhető itt: https://bullying.ptf.hu/. A HUCER Neveléstudományi Konferencián például fókuszcsoportos interjúkat készített óvodai és iskolai szociális segítőkkel, kifejezetten a zaklatás témájában. "A beszélgetésekből világosan kiderült, hogy a területen dolgozók számára elengedhetetlen a naprakész elméleti tudás és a hatékony, a mindennapi gyakorlatban is alkalmazható módszerek, amelyek segítik az iskolai zaklatás megelőzését és kezelését" – osztotta meg velünk Szabó Gabriella.
Tudományos kutatások gazdag palettája
Gabriella első publikációja a "Megoldásfókusz és értelemkeresés az iskolai zaklatás kezelésében" című kézikönyvben jelent meg, amely egy praktikus útmutatót kínál a zaklatás megelőzésére és kezelésére. A könyv célja, hogy segítséget nyújtson szülőknek és pedagógusoknak, ezért foglalkozásvázlatokat és iránymutatót is tartalmaz a jelzéshez. A kiadvány linkje: [Megoldásfókusz és értelemkeresés az iskolai zaklatás kezelésében](https://ptf.hu/termek/megoldasfokusz-es-ertelemkereses-az-iskolai-zaklatas-kezeleseben-fizikai/). Ezen kívül Gabriella publikált egy másik tanulmányt is, amely a jelzőrendszeri tagok együttműködéséről szól az iskolai zaklatás kontextusában. Ez a munka arra fókuszál, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a különböző szakmai területek közötti együttműködést a zaklatás kezelésében. A tanulmány linkje: [Jelzőrendszeri tagok együttműködése](https://peme.hu/wp-content/uploads/2025/01/PEME-XXVIII.-Konf.-kotet.pdf). Gabriella örömmel emeli ki, hogy a Pünkösdi Teológiai Főiskolán (PTF) a gyermekvédelmi képzés keretében kiemelt figyelmet fordítanak a bullying hatékony kezelésére szolgáló technikákra. Jövő szeptembertől a Teológia BA képzés keretein belül egy Keresztény Szociális munka specializáció is elindul, ahol a hallgatók modern ismereteket szerezhetnek e fontos témában.
A szakmai határok és az emberi lélek ereje A szakmák világában gyakran találkozunk a határok fogalmával, legyen szó akár tudományos, művészeti vagy ipari területekről. Ezek a határok nem csupán technikai vagy tudásbeli korlátokat jelentenek, hanem egyben lehetőségeket is, amelyek felfedezésre várnak. Az emberi lelkierő, amely a kihívásokkal való szembenézés képességében rejlik, kulcsszerepet játszik abban, hogy miként lépjük át ezeket a határokat. Az emberek gyakran szembesülnek a nehézségekkel, amelyek a szakmai fejlődésük során adódnak. Ilyenkor lép életbe az a belső erő, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne csak a megszokott keretek között mozogjanak, hanem bátran új utakat keressenek. A kreativitás, a kitartás és az alkalmazkodóképesség mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy túllépjünk a szakmai határokon. A lélek ereje nem csupán egyéni teljesítményekben mutatkozik meg, hanem a közösségek fejlődésében is. Amikor az emberek összefognak, hogy közös célokért küzdjenek, a szakmai határok elmosódnak, és új lehetőségek nyílnak meg előttük. Ez a kollektív lélekereje olyan innovációkat szülhet, amelyek megváltoztatják a szakmák jövőjét. Összességében a szakma határai nem véglegesek; sokkal inkább ideiglenes állapotok, amelyek folyamatosan formálódnak az emberi lelkierő hatására. Azok, akik mernek álmodni és cselekedni, képesek átlépni ezeket a határokat, és új dimenziókat nyitni a szakmai életben.
Egy érzelmileg megterhelő hivatásban a szakmai elhivatottság és a magánélet közötti egyensúly megőrzése igazi kihívás. Gabriella felismerte, hogy a kikapcsolódás és a szupervízió kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A szupervízió, amely a lelki és mentális egészség fenntartását, valamint a munkahelyi kiégés megelőzését célozza, elengedhetetlen a szakmai fejlődéshez. "Elengedhetetlen lenne, hogy több lehetőség és idő álljon rendelkezésre a feldolgozásra és a pihenésre, hiszen nap mint nap rendkívül nehéz helyzetekkel kell szembenéznünk az iskolák falain belül" - emeli ki Gabriella, hangsúlyozva a szupervízió és a közösségi támogatás fontosságát.
Tervek és jövőkép: A tudásmegosztás, a kutatás és a közösségépítés hármasára építve alakítjuk ki jövőnket. Célunk, hogy egy olyan dinamikus közösséget építsünk, ahol a tapasztalatok és ötletek szabad áramlása lehetővé teszi a folyamatos fejlődést. A kutatás révén új perspektívákat nyerünk, míg a tudásmegosztás erősíti a kapcsolatokat és a kollektív intelligenciát. Együtt, közösen formáljuk a holnap világát.
Szabó Gabriella nem elégedett meg a már elért eredményeivel; elhatározta, hogy tovább mélyíti tudományos és szakmai kutatásait az iskolai és óvodai szociális támogatás terén. Célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a jó gyakorlatokat, és tapasztalatait megossza másokkal. Tavaly egy sikeres nagyszabású szakmai napot szerveztek, amely az iskolai zaklatás problémáira fókuszált, és idén ősszel újabb hasonló eseményt terveznek. Gabriella számára a tudásmegosztás nem csupán rövid távú cél, hanem hosszú távú küldetés is, hiszen úgy véli, hogy a közösen megélt tapasztalatokból minden érintett – legyen az szülő, pedagógus vagy segítő szakember – a legtöbbet tanulhat.
"Azt kívánom megosztani másokkal, amit én is megtapasztaltam: a tudás iránti szeretetet, a másokért való kiállás fontosságát, és a hitet abban, hogy együtt képesek vagyunk jobbá tenni a világot" – e szívhez szóló gondolatokkal zárta az interjút Szabó Gabriella, a Váci Humán Szolgáltató Központ óvodai-iskolai szociális segítői csoportjának koordinátora.
Ezúton is a munkájához további sok sikert, lelkesedést és jó kedvet kívánunk az olvasók nevében is! (Baranyi Marcsi - Fotó: Túri-Varga Dominika, VHSZK eseményfotósa) ♦
