Miért vágyik Trump Grönland megszerzésére?
MEGALKUVÁS NÉLKÜL! A világ rohamléptékben változik, a hírek cunamija könnyen betemethet. Egy valami azonban nem változik: az ügy, amelyet a Hetek az olvasóival közösen képvisel. A hit, a család és a nemzet szeretete. Az előfizetésével most ön is támogathatja ezt a fontos munkát: részletek a hetek.hu/elofizetes oldalon.
A megválasztott elnök, Donald Trump határozottan kifejezte ambícióját Gönland iránt, még akkor is, ha a sziget jelenleg Dánia birtokában van, és nem áll szándékában eladni. Ezen kívül Brüsszel is világossá tette, hogy nem kívánja megengedni az Európai Unió határainak változtatását.
Trump számára Grönland nem csupán az Egyesült Államok biztonsági érdekeinek szempontjából bír jelentőséggel, hanem a ritkaföldfém ásványi készletei miatt is, amelyek kulcsszerepet játszhatnak az ország védelmében. Mivel Kína folyamatosan arra törekszik, hogy globális dominanciát építsen ki ezen alapvető ásványi anyagok terén, Grönland különösen fontos szereplővé válik, hiszen a világ legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyei Kínán kívül itt találhatóak.
Vörös Erik, a híres norvég felfedező, a 10. században elnevezte a zord és fagyos éghajlatú szigetet Grönlandnak, hogy ezzel kedvezőbb képet festhessen róla. Az elnevezés célja az volt, hogy vonzóbbá tegye a területet a leendő telepesek számára. 1380-ban Norvégia dán fennhatóság alá került, így Grönland is a dán korona része lett. A 19. század végén pedig...
néhány amerikai felfedező, köztük Robert Peary, felfedezte Grönland északi részeit, ami azt eredményezte, hogy Amerika területi jogokkal léphetett fel a területen.
Amikor 1915-ben Németország az első világháború során elsüllyesztette a Lusitania óceánjárót, Woodrow Wilson elnök és Robert Lansing külügyminiszter aggodalmuknak adtak hangot. Úgy vélték, hogy a németek esetleg Dániát is annektálhatják, ami lehetőséget nyújtana Berlinnek arra, hogy a dán gyarmatokon keresztül haditengerészeti vagy tengeralattjáró bázisokat alakítson ki. Ez pedig lehetővé tenné számukra, hogy a Karib-tengeren és az Atlanti-óceánon közlekedő hajókra támadjanak.
Dánia ebben az időszakban arra törekedett, hogy az Egyesült Államok elismerje a Grönland teljes területére vonatkozó dán követeléseit. Cserébe Washington megkötötte a megállapodást a dán Nyugat-Indiák megvásárlásáról, amelyet később Virgin-szigetek néven ismertek. 1921-ben Dánia hivatalosan is kinyilvánította Grönland feletti szuverenitását, megerősítve ezzel a sziget feletti kontrollját.
Harry Truman elnök kormánya állítólag 1946-ban 100 millió dollárért fontolgatta Grönland megvásárlását, de Dánia nem volt hajlandó eladni azt.
1951-ben az Egyesült Államok és Dánia aláírta a Grönland védelméről szóló megállapodást. Ez kimondta, hogy "az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének részes feleinek fegyveres erői Grönlandon lévő létesítményeket használhatnak Grönland és az Észak-atlanti Szerződés többi részének védelmében".
"A Dánia és az Egyesült Államok közötti, évtizedes védelmi szerződés gyakorlatilag korlátlan jogokat biztosít az amerikai hadseregnek Grönlandon, Amerika legészakibb bázisán, a Thule légibázison" - írta 2019-ben a The Wall Street Journal.
A bázis elhelyezkedése az északi sarkkörtől 1100 kilométerre északra található, és egy radarállomás is található benne, amely kulcsszerepet játszik az amerikai ballisztikus rakéták korai figyelmeztető rendszerében. Ezen létesítmény működését az amerikai légierő űrparancsnoksága, valamint az észak-amerikai légtérvédelmi parancsnokság egyaránt igénybe veszi – írja Matthew Shoemaker katonai szakértő a The Hill magazinban.
Grönland stratégiai szerepe folyamatosan erősödik.
A globális felmelegedés következtében az Északi-sarkvidék új hajózási útvonalakat kínál, miközben hatalmas ásványi kincsek rejtőznek a jégtakaró alatt. Ez a lehetőség különösen vonzóvá vált a világ nagyhatalmai, például Kína és Oroszország számára, akik egyre inkább érdeklődnek a térség stratégiai jelentősége iránt.
A sziget közelsége Észak-Amerikához – csupán néhány órányi repülőútra az Egyesült Államok jelentős városaitól – különösen fontossá teszi a honvédelem szempontjából. "Ez a tényező kiemeli a stratégiai jelentőségét" – tette hozzá.
A Trump-kormányzat 2018-ban figyelmeztette Dániát, hogy ne engedélyezze Kínának, amely három repülőteret akart építeni Grönlandon. Kína a repülőtereket potenciálisan katonai repülőgépek számára is használhatná.
Nagyon reális a veszélyt, hogy Kína megpróbál globális ellenőrzést szerezni a ritkaföldfém ásványok felett.
A 17 kritikus ritkaföldfém (REE-k) nélkülözhetetlen összetevője a katonai védelmi rendszereknek, a fogyasztói elektronikának és a megújuló energiát hasznosító technológiáknak. Annak ellenére, hogy a nyugati országok és vállalatok több mint egy évtizede folyamatosan erőfeszítéseket tesznek Kína befolyásának lazítására, Peking messze a vezető szereplő a REE-k globális bányászatában, feldolgozásában és finomításában.
Kína dominálja a főbb nehéz ritkaföldfémek, mint a diszprózium (Dy) és a terbium (Tb), valamint a könnyű ritkaföldfémek, például a neodímium (Nd) és a prázodímium (Pr) feldolgozását, szinte egyedüli szereplőként a piacon. Ezen kívül, 1950 és 2018 októbere között Kína lenyűgöző mennyiségű, több mint 25.000 ritkaföldfém szabadalmat jegyeztetett be, míg az Egyesült Államok mindössze 10.000 szabadalommal büszkélkedhet.
Grönland a Föld egyik legfontosabb területe a ritkaföldfémek (REE) szempontjából, hiszen itt található a világ legnagyobb lelőhelye. Olyan értékes elemek, mint az ittrium, a szkandium, a neodímium és a diszprózium bőségesen megtalálhatók a szigeten.
Ezek a különleges jellemzőkkel bíró anyagok tökéletes választásnak bizonyulnak számos ipari felhasználásra, hiszen rendkívül ellenállóak a szélsőséges hőmérsékletekkel és különböző vegyi anyagokkal szemben.
Az amerikai földtani intézet megállapítása szerint Grönland körüli vizekben körülbelül 17,5 milliárd hordónyi még feltáratlan kőolaj és 148 billió köbméter földgáz található. Ezen kívül az Északi-sarkkör is jelentős kincseket rejt, hiszen ott további 90 milliárd hordónyi kőolaj lehet elásva.
