Milyen kapcsolat áll fenn a magas koleszterinszint és az Alzheimer-kór között?

A kutatások során megállapították, hogy a "rossz" LDL-koleszterin magas szintje, valamint a "jó" HDL-koleszterin alacsony szintje jelentős káros hatással van az érfalakra, ezáltal növelve a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Érdekes módon, noha az Alzheimer-kór, amely a demencia egyik legkomolyabb formája, elsősorban az idegrendszert támadja meg, a koleszterin szintje is szerepet játszhat a betegség kockázatának növelésében. Az elmúlt évtizedben végzett kutatások megerősítették, hogy a 40, 50 és 60 éves korosztályokban a magas LDL-koleszterinszint összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatával.

Az Alzheimer-kór egy összetett neurodegeneratív betegség, amely az agyban zajló kóros folyamatok következtében alakul ki. A betegség fő jellemzője a béta-amiloid fehérjék rendellenes felhalmozódása, amelyek nem képesek feloldódni és eltávozni az agyszövetből. Ezek a fehérjék plakkokká állnak össze, amelyek gyulladásos reakciókat idéznek elő, ezáltal fokozatosan károsítva az idegsejteket. Ezen kívül a tau fehérjék is rendellenes struktúrákat alkotnak, amelyek szintén hozzájárulnak az idegsejtek fokozatos leépüléséhez. A betegség így egy ciklikus, romboló folyamatot indít el, amelynek következményeként a kognitív funkciók és a memória fokozatosan romlanak.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a magas koleszterinszint valamilyen módon hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához, mivel befolyásolja a két, a betegség szempontjából kulcsfontosságú fehérje képződését. A pontos mechanizmus még mindig intenzív kutatás tárgya, és jelenleg számos hipotézis létezik, de ezek még nem teljesen megerősítettek. A helyzetet bonyolítja, hogy a vér-agy gát miatt a nagyobb méretű molekulák, például a lipoproteinek, nem képesek közvetlenül átjutni a vérkeringésből az agy szövetébe. Fontos megjegyezni, hogy az agy normális működéséhez szükség van koleszterinre, ám ezt az agy saját anyagcseréje révén termeli, függetlenül a máj által előállított és a véráramba jutó koleszterintől.

Az összefüggésre vonatkozóan a következő magyarázatok kerültek előtérbe:

Finn, svéd és amerikai kutatók által végzett kutatás eredményei azt mutatják, hogy azok körében, akiknek a vérkoleszterinszintje 40-45 éves korukban akár csak mérsékelten megemelkedett, jelentősen gyakoribb az Alzheimer-kór kialakulása. Ezzel szemben azoknál, akiknél ilyen laboratóriumi eltéréseket nem tapasztaltak, alacsonyabb az előfordulás. Ezért kiemelten fontos, hogy figyeljünk a koleszterinszint határértékeire, és ha az LDL-szint meghaladja a normál értéket, mindent megtegyünk a koleszterinszint csökkentése érdekében.

A 36 különböző kutatás metaanalízise révén kiderült, hogy a sztatinok rendszeres használata akár 30 százalékkal is mérsékelheti az Alzheimer-kór megjelenésének valószínűségét.

Az előnyös hatás kizárólag akkor érvényesült, ha a magas koleszterinszinttel élők már az agyi képességek lassulását jóval megelőzően, tartósan szedték a koleszterincsökkentőt. Azonban semmiféle védő hatást nem mutatott a használatuk akkor, ha valaki csak időskorában kezdte el alkalmazni. A sztatinok nem alkalmasak a már kialakult Alzheimer-kór progressziójának lelassítására, megállítására vagy visszafordítására sem.

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának esélye akár 50%-kal is csökkenthető, ha a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére javasolt táplálkozási elveket követjük. Különösen ígéretes a MIND-diéta, amely a mediterrán és a DASH-diéta elemeit ötvözi. Ez a megközelítés hangsúlyozza a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, halak és olajos magvak rendszeres fogyasztását, míg a vörös húsokat, valamint a magas só-, zsír- és cukortartalmú ételeket érdemes elkerülni. Az egészséges táplálkozás tehát nem csupán a szív védelmét szolgálja, hanem a szellemi frissesség megőrzésében is kulcsszerepet játszik.

A koleszterin kiemelkedő szerepet játszik az agy működésében, hiszen alapvető eleme az agyi sejtek membránjának, és hozzájárul az idegsejtek közötti szinapszisok kialakulásához is. Egy magyar kutatás eredményei rámutattak, hogy az alacsony koleszterinszint szintén rizikófaktorként hat a demencia különböző típusaival kapcsolatosan.