Hogyan lehetne ösztönözni a gyermekvállalást? Milyen tényezők járulhatnak hozzá ahhoz, hogy több kisbaba érkezzen a világra?

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/orvendetes-mellekhatasok-943067/
A Covid-járvány előtti demográfiai adatokból úgy tűnhetett, hogy a 2010 után bevezetett családtámogatásai eszközök hozzák a tőlük elvárt eredményeket, és a 2010-ben mért 1,2 körüli termékenységi rátát sikerül kettő közelébe tornázni. Az emelkedés azonban megállt, és azóta hullámzó értékeket regisztrálnak a demográfusok. Egyvalamiről azonban nem felejtkezhetünk meg: a magyar családtámogatási rendszernek van örvendetes mellékhatása is, segíti a középosztály folyamatos erősödését, szélesedését. Ez nem mellékes szempont, mert a kollektív emlékezet őrzi mindazokat a megpróbáltatásokat, amelyeket átéltünk az utóbbi 35-40 esztendőben. A 90-es évek átalakuló világát, amely felmorzsolta a középosztályt; a balliberális kormányzás tizenkét évének emlékeit, széles rétegek lecsúszását, a családok meggyengülését, esetenként széthullását, amikor a vágyott gyermekek ezrei nem születhettek meg.
A fokozatosan kiépített családtámogatási rendszer mégis jelentős változást hozott, nem csupán a termékenységi ráta alakulásában, hanem a középosztálybeli családok mindennapi életében is.
Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője hangsúlyozza, hogy a családtámogatási rendszer intézkedései jelentős előnyöket nyújtanak a magyar családok számára. E támogatások célja, hogy a családok a középosztály részesévé váljanak, vagy ha már ott tartózkodnak, akkor anyagilag is megerősödjenek. A családi adókedvezmény progresszív felépítése nemcsak a gyermekvállalást ösztönzi, hanem arra is motiválja a szülőket, hogy fejlesszék tudásukat, vállaljanak magasabb értékű munkát, és fontos szerepet játszanak a hazai munkaerőpiacon. Ezen felül a juttatások hozzájárulnak a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez is. Összességében ezek az intézkedések elősegítik a magyar családok anyagi helyzetének javulását, támogatva ezzel a szegényebb családok középosztályba való emelkedését és a középosztály gazdasági helyzetének erősödését.
A Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének nézete szerint a CSOK támogatások kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a szülők és gyermekeik elkerülhessék a zsúfolt lakókörnyezetet. Mint hangsúlyozza, egy tágasabb ingatlan nem csupán kényelmes otthont biztosít, hanem remek nyugdíj-megtakarítási lehetőség is, hiszen amikor a gyerekek kirepülnek, a szülők kisebb lakásra váltva a két ingatlan közötti különbséget akár a nyugdíjuk kiegészítésére is fordíthatják. Ezen felül a CSOK jelentős mértékben hozzájárul a családok pénzügyi helyzetének javulásához is.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője hangsúlyozza, hogy az óvodai férőhelyek bővítése és a nagycsaládos gyermekek ingyenes étkeztetése, valamint az ingyenes tankönyvek jelentős támogatást nyújtanak a családok számára. Ezek az intézkedések nemcsak stabilabbá teszik a családok anyagi helyzetét, hanem növelik azok ellenállóképességét is. Továbbá, a gyed, gyes és gyet juttatások, valamint a részmunkaidős munkalehetőségek szélesedése lehetővé teszi az édesanyák számára, hogy a gyermekvállalás mellett ne kelljen teljesen háttérbe szorítaniuk karrierjüket.
A mai világban a családtámogatási intézkedések mellett számos más lehetőség is elérhető, amelyek nemcsak a gyermekek iskoláztatását segítik elő, hanem hozzájárulnak a családok megerősödéséhez, a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez és az alsó középosztály felemelkedéséhez is, elősegítve ezzel a társadalmi mobilitást. Különösen kiemelkedő szerepet játszik ebben az ösztöndíj- és támogatási rendszer, amely azoknak nyújt támogatást, akik nyolcadik osztály után a szakképző intézmények közül választanak.
Bauer Béla szociológus, a Századvég vezető kutatója egyetért azzal, hogy a szakképzési rendszer átalakítása valóban a középosztály szélesedését, a társadalmi mobilitást szolgálja. Ám úgy látja, óriási jelentősége van annak is, hogy a jobboldali fordulat visszaadta a munka, a szaktudás becsületét. Ezzel azt a dilemmát is megválaszolta, hogy hálót vagy halat kell-e adni a leszakadóknak. Mert segélypolitika helyett az előbbi teszi lehetővé széles rétegeknek az anyagi boldogulást. Ám ehhez olyan biztos alapokat és kereteket kell nyújtania a politikának, amelyek erősítik a családok értékátadási képességét is.
A szociológus véleménye szerint a magyar társadalom előtt még számos kihívás áll ezen a téren. Ahogy fogalmaz, a középosztály léte nem csupán a stabil anyagi háttér meglétét jelenti, hanem egyben felelősségvállalást is a közösségi célok iránt. Bauer Béla úgy véli, hogy a mai közgondolkodás főként a szakmai előrehaladást és a pénzügyi jólétet értékeli igazi sikernek, míg a családi értékek, mint például a gyermekvállalás, háttérbe szorulnak. Az átalakuláshoz elengedhetetlen lenne, hogy a legfelső társadalmi réteg és a középosztály között közös megállapodás szülessen az értékek fontosságáról. Egy ilyen konszenzus jelentős mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a középosztály tagjai aktívan támogassák a demográfiai célokat.