Mi alapján állítja az ellenzék, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa?
Magyar Péter, aki már első kampánybeszédeiben tematizálta a magyar gazdaság helyzetét, a mai napig előszeretettel illusztrálja különböző statisztikai adatokkal a Fidesz gazdaságpolitikájának szerinte nyilvánvaló kudarcát.
Májusban még arról beszélt, hogy Magyarország az EU legkorruptabb és második legszegényebb országa. Ahogy a Lakmuszon is beszámoltunk róla, a szegénységre vonatkozó kijelentését vélhetően egyetlen Eurostat-adatra alapozta, azonban más mérőszámokban Magyarország már ekkor is jobban teljesített.
Nyár óta Magyar már azt állítja, hogy egyenesen a legszegényebb uniós országgá váltunk.
Nyár elején, még a magyarországi politikai diskurzus előtt, Dobrev Klára is felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk az Európai Unió legszegényebb országává vált.
A júniusi bejegyzésében úgy vélekedett, hogy "már Bulgária is megelőzött minket a vásárlóerő tekintetében. Hivatalosan mi lettünk az EU legszegényebb országa." Ezzel megválaszolta azt a kérdést, hogy miért volt jobb az ország helyzete Gyurcsány idején. A válasz egyértelmű: igen, akkor jobb volt. Később pedig arról írt, hogy az Orbán és Putyin közötti találkozó jól tükrözi, "miért is lettünk Európa legszegényebb állama".
Bár a megidézett megnyilatkozásokban egyik politikai szereplő sem hivatkozott konkrét forrásra, egyértelműen sejthető, hogy Magyar és Dobrev az Eurostat által mért tényleges egyéni fogyasztásra gondoltak.
A 2023-as statisztikák szerint Magyarország rendelkezett a legalacsonyabb fogyasztással az összes EU-tagállam között.
Az Eurostat júniusban közzétette a 2023-as statisztikai adatokat, melyekhez egy részletes cikk is készült. Ezzel párhuzamosan az ellenzéki politikai diskurzus is jelentős változásokon ment keresztül, hiszen 2022-ben Bulgáriát megelőzve mi zártuk a sort a fogyasztási mutatók tekintetében.
A kormány már a nyári hónapokban reagált arra, hogy Magyarország az utolsó helyen szerepel a 2023-as adatok alapján. A Nemzetgazdasági Minisztérium "tudatos félrevezetésnek" minősítette azt a megközelítést, amely szerint az alacsony fogyasztási szint azt jelzi, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa.
Arra hivatkoztak, hogy a fogyasztási adatból önmagában nem lehet következtetni a szegénységre, különösen azért nem, mert
A magyar lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi kiemelkedő szintről tovább emelkedett, és most már meghaladja a 21 százalékot, ezzel az unióban a legmagasabb értéket képviselve. Ennek következtében a magyar családok inkább megtakarítják a jövedelmüket, mintsem elköltik azt.
A tényleges egyéni fogyasztás azt mutatja meg, hogy egy főre vetítve milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek, ideértve az államok és nonprofit intézmények egyénileg fogyasztott szolgáltatásait, például az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat is.
Az Eurostat a tényleges egyéni fogyasztást vásárlóerő-paritáson (PPS) számolja ki, amely egy különleges, statisztikai célokra létrehozott valuta. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az egyes országok fogyasztási adatait egységes alapra helyezzük, így a PPS segítségével a vásárlóerő mindenhol azonos szinten van. Ezzel a módszerrel sikerül minimalizálni az országok közötti árszínvonal eltéréseket, valamint a nem euróval rendelkező országok árfolyamváltozásaiból adódó problémákat is.
Az egyes országokat aztán az EU átlagos fogyasztási szintjéhez képest elfoglalt helyük alapján hasonlítja össze az Eurostat.
A 2023-as adatokat 2024 júniusában tették közzé. Az adatsorból készült összefoglaló egyik vizuális ábrázolásán megfigyelhető, hogy
hogy 2023-ban Magyarországon volt a legalacsonyabb az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az Eurostat térképe szerint 2023-ban 10 ország fogyasztása volt az uniós átlag felett, 17 pedig ez alatt teljesített. A legmagasabb szintet Luxemburgban (38 százalékkal az EU-átlag felett), Ausztriában és Hollandiában (mindkettő +17 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (-27 százalék), Szlovákiában és Lettországban (mindkettő -25 százalék) regisztrálták, a rangsor utolsó helyén pedig Magyarország végzett, aminek lakossága az EU átlagánál 30 százalékkal kevesebbet költött fogyasztásra.
Érdekes megfigyelni, hogy az Eurostat nyár óta, valószínűleg december környékén, frissítette a 2023-as statisztikákat, anélkül, hogy ezt külön jelezte volna a felhasználók felé. Amikor december 4-én letöltöttük az adattáblát, az még a nyári összegzésben szereplő számokat tükrözte. Azonban december 20-án már módosított adatokat találtunk, és az Eurostat új, december 17-i magyarázó cikkében is ezek a frissített számok szerepeltek.
Magyarország esetében a fogyasztás továbbra is az uniós átlag 70%-ának felel meg, míg Bulgária fogyasztási mutatója 73%-ról 70%-ra csökkent.
A legfrissebb adatok alapján 2023-ban Magyarország és Bulgária osztozik a legkisebb tényleges egyéni fogyasztás címen, így holtversenyben állnak ezen a területen.
Az Eurostat megjegyzi, hogy a tényleges egyéni fogyasztás, bár jellemzően szoros összefüggésben áll az egy főre jutó GDP-vel, "hasznosabb eszköz lehet a fogyasztók relatív jólétének nemzetek közötti összevetésére".
Magyar Péter és Dobrev Klára egy olyan statisztikai mutatóra utalt, amelyet az Eurostat állított össze a fogyasztók jólétének összehasonlítására. Érdemes megjegyezni, hogy az EU statisztikai hivatal számos más mutatót is rendelkezésre bocsát, amelyek az országok jólétének és gazdasági fejlettségének mérésére szolgálnak. Bár Magyarország nem éppen kiemelkedő teljesítményt nyújt ezeken a területeken, a legújabb adatok alapján nem is az utolsó helyen áll.
A vásárlóerő-paritáson kalkulált egy főre jutó GDP egy kulcsfontosságú mutató, amely segítségével az országok gazdasági fejlődését és jólétét lehet megítélni. Az Európai Unióban különösen hangsúlyos szerepet játszik, mivel a GDP/fő statisztikák alapján történik az uniós támogatások elosztása a különböző régiók között. Ez a mutató tehát nem csupán a gazdasági helyzetet tükrözi, hanem a források igazságos elosztásának alapjául is szolgál.
Az Eurostat statisztikái alapján 2023-ban Magyarország egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagának 75,4%-át tette ki.
Ezzel a teljesítménnyel a 22. pozíciót foglaljuk el az uniós rangsorban, és ezzel sikerült megelőznünk Bulgáriát, Lettországot, Görögországot, Szlovákiát és Horvátországot is.
A GDP-adat megerősíti egy már többször is hangoztatott megállapítást a magyar politikai diskurzusban: 2023-ban valóban Románia került előrébb ebben a mutatóban, holott 2004-ben az EU-átlaghoz képest még jelentős, több mint 20 százalékpontos hátrányban volt Magyarországgal szemben.
Az Eurostat fontos adatokat szolgáltat a háztartások egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelméről is. Ez a szám azt a pénzösszeget jelenti, amely az adók és egyéb levonások után, valamint a szociális támogatások figyelembevételével, a háztartások számára elérhetővé válik a fogyasztás és a megtakarítás céljából. Az érték vásárlóerő-paritáson kerül meghatározásra, így a különböző országok közötti összehasonlítást is megkönnyíti.
Ebben a mutatóban 2023-ban hat EU-s országot előzött meg Magyarország: Észtországot, Romániát, Horvátországot, Görögországot, Szlovákiát és Lettországot. Bulgáriáról nem közölte ezt az adatot az Eurostat.
Az ekvivalens átlag- és mediánjövedelem mutatói terén nem állunk a legjobban, de szerencsére nem az utolsó helyen végzünk.
Az Eurostat eltérő megközelítést alkalmaz az adatok gyűjtésében, mint ahogyan azt a rendelkezésre álló jövedelem mutatójánál teszi. Itt nem csupán egy főre vonatkoztatott értékekkel dolgozik, hanem a háztartások tagjainak súlyozott átlagát veszi figyelembe, figyelembe véve a háztartás méretét és a tagok életkorát is.
2023-ban a vásárlóerő-paritáson számolt ekvivalens átlagjövedelem Magyarországon 12 349 PPS volt, amivel Romániát és Szlovákiát előztük meg.
Az ekvivalens mediánjövedelem egy olyan jövedelmi szintet jelöl, ahol a népesség fele magasabb, míg a másik fele alacsonyabb jövedelemmel bír. Magyarországon ez a jövedelmi érték 10 960 PPS volt, ami viszont csak egy hajszálnyival múlja felül Szlovákiát, ahol a mediánjövedelem 10 670 PPS-t ért el.
Érdemes megemlíteni az EU-ban egységesen alkalmazott "szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett személyek arányát" mutatót is. Ez a mutató nem csupán az egyes országok gazdasági fejlettségét méri, hanem egy sajátos definíciót kínál a szegénységről, és azt vizsgálja, hogy a különböző országokban hány ember él ezen a kockázaton belül.
Az összetett szegénységi mutatóba azok az egyének kerülnek be, akik az Eurostat által definiált három szegénységi kategória közül legalább egybe tartoznak:
Az összetett szegénységi mutató alapján Magyarország az uniós országok között a középmezőnyben helyezkedik el.
2023-ban Magyarországon a lakosság 19,7%-a élt szegénység kockázatának árnyékában, ami kedvezőbb helyzetet tükröz az EU 21,3%-os átlagához képest. A legrosszabb helyzetben Románia (32%) és Bulgária (30%) található, míg Magyarország megelőzi például Észtországot (24,2%) és Németországot (21,3%). Ez a statisztika azt mutatja, hogy hazánk viszonylag kedvezőbb pozícióban van a szegénység elleni küzdelemben az uniós tagállamok között.
A hosszú távú tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon 2015 óta jelentős mértékben csökkent a szegénységnek kitett személyek aránya. Míg 2015-ben a lakosság közel egyharmada a Eurostat meghatározása szerint szegénynek számított, addig manapság körülbelül az emberek ötöde van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyének.
A látványos fejlődés 2018 körül megállt, ezt követően stagnálás, majd egy enyhe emelkedés kezdődött a szegénységben élők számában. Az Eurostat legfrissebb adatai még nem tartalmazzák a 2024-es felmérés eredményeit, de a KSH weboldalán már hozzáférhetők az új információk: ezek szerint Magyarországon ismét nőtt a szegénységgel küzdők száma, így a lakosság 20,2 százaléka kerül szegénységi kockázat alá.
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország a fogyasztást mérő rangsorban lényegesen gyengébben teljesít az EU-s viszonylatban, mint az egy főre jutó GDP, a rendelkezésre álló jövedelem vagy a szegénységi arány tekintetében. Ezen kívül a helyzet kicsit kedvezőtlenebb, mint az ekvivalens átlag- és mediánjövedelem mutatók esetében.
Mi állhat a háttérben e különbség magyarázatául?
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye által kiemelt megtakarítási ráta kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján a magyar háztartások megtakarítási rátája 2023-ban nem érte el a 21 százalékot, ahogyan azt az NGM is megjegyezte, azonban mégis a legmagasabbnak bizonyult az Európai Unióban.
2023-ban 11 uniós országban tapasztaltak 10 százalék alatti megtakarítási arányt, különösen figyelemre méltó, hogy Romániában és Görögországban még a negatív megtakarítás is megjelenhetett. Ez azt jelenti, hogy a háztartások kiadásaik során túllépték a rendelkezésre álló jövedelmüket, amelyet vagy a korábbi megtakarításaik felélésével, vagy hitelfelvétellel próbáltak kompenzálni.
A legkiemelkedőbb bruttó megtakarítási ráták Németországban (19,21%), Csehországban (19,58%) és Magyarországon (19,69%) figyelhetők meg.
A 2023-as évben a magyar háztartások jövedelmük jelentős hányadát, körülbelül egyötödét, megtakarításként kezelték, ami a magas megtakarítási arányt tükrözi. Ezzel szemben ahelyett, hogy azonnal elköltötték volna ezt a pénzt, inkább a jövőbeli szükségleteikre fókuszáltak. Ez a jelenség részben magyarázza, hogy noha a jövedelmi rangsorokban nem foglalunk el alacsony helyet, a fogyasztási adatok tekintetében mégis hátrányosabb pozíciót mutatunk.
A Magyar Nemzeti Bank még tavaly februárban vizsgálta meg egy mélyelemzésben, hogy miért alacsony Magyarországon a fogyasztási szint az egy főre eső GDP-hez képest. Arra jutottak, hogy miközben a magyar gazdaság alacsony termelékenysége is korlátozza a fogyasztást, a fogyasztási szint elmarad attól is, amit a termelékenységünk indokolna.
Ezt elsősorban a fogyasztói bizalom visszaesésével magyarázzák, ami a tartósan magas megtakarítási rátában is megmutatkozik. A bizalomvesztés mögött a magas infláció, a csökkenő reálbérek, illetve ezek közvetlen és pszichés hatásai állhatnak az MNB szakértői szerint.
