A hóban tárolt vízkészletek Magyarországon mostanra a minimum szintre süllyedtek.
A Duna vízgyűjtő területén évek óta nem tapasztalt minimumra csökkent a hómennyiség, míg a Tisza vízgyűjtőjén szinte teljesen hiányzik a hó - számol be róla a Hvg. Ez a rendkívül alacsony hóvízkészlet komoly következményekkel járhat a tavaszi áradások szempontjából, és a talajvíz szintje is csökkenhet az ország területén. Ugyanakkor még mindig van lehetőség a vízgazdálkodás hatékonyabbá tételére, amely segíthet a helyzet javításában.
Azt, hogy a két legnagyobb magyarországi folyó vízgyűjtőin mennyi hó lehet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csak megbecsülni tudja, de más országok adatai és korábbi mérések is arra utalnak, hogy a helyzet aggasztó. Az elmúlt időszak enyhébb időjárása miatt eleve kevés hó esett, de esőből sem sok, januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott.
Csík András, az OVF Országos Vízjelző Szolgálatának vezetője a Hvg-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg nehéz egyértelmű következtetéseket levonni arról, milyen hatással bír az alacsony hóvízkészlet a folyók vízszintjére. Megjegyezte, hogy a tavaszi áradás mértéke hó nélkül is jelentős lehet, amennyiben bőséges csapadék hullik. Ugyanakkor a hóvízkészlet mennyisége kétségtelenül fokozza az áradás valószínűségét.
A Duna vízgyűjtő területén a csapadék mennyisége 10-30 milliméterrel az évek átlagos értéke alatt mozog, míg a Tiszánál annyira alacsony, hogy az már a grafikonokon is nehezen ábrázolható. A Tisza esetében az a tendencia figyelhető meg, hogy hosszabb időn keresztül kevesebb víz érkezik a mederbe. Az utóbbi időszakban azonban mind a Tisza, mind a Duna esetében egyre gyakrabban fordul elő, hogy évszaktól függetlenül ilyen kedvezőtlen vízhozamú helyzetek alakulnak ki.
Az utóbbi húsz év statisztikái világosan mutatják, hogy az országon áthaladó vízmennyiség folyamatosan csökken. Ungvári Gábor vízgazdasági szakértő szerint ennek fő kiváltó oka a klímaváltozás. Az intenzívebb napenergia-besugárzás, a hőmérséklet emelkedése, a levegő relatív páratartalmának csökkenése és a fokozódó párolgás mind hozzájárulnak a vízmennyiség csökkenéséhez. 1990 és 2020 között a földfelszínről elpárolgó víz éves átlagos mennyisége több mint 8 százalékkal, körülbelül 50 milliméterrel nőtt.
Ez azt is magával hozza, hogy a jelentős áradások bekövetkezésének valószínűsége csökken. Ennek kedvező következménye, hogy a víztömegek tárolása alacsonyabb kockázattal végezhető el az áradások idején, bár Magyarországon eddig még nem használták ki ezt a lehetőséget. A holtágak és csatornák elöntésével a talajvízszint emelhető, ami számos előnyt kínálna a környezet és a mezőgazdaság számára.
