Feszül a légkör, mint egy húros hangszer, az adok-kapok folytatódik, és a HUN-REN nem tűri a provokációt. Határozott válaszával méltóképpen visszavágott!
"Az MTA ellen indított jogi lépés csupán egy időhúzó taktika" - nyilatkozta Gulyás Balázs az Indexnek. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke úgy véli, hogy a HUN-REN a hazai kutatási ökoszisztéma vezető szereplőjévé nőheti ki magát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Akadémia Dolgozók Fóruma által megfogalmazott érvek megalapozatlanok, ellentmondásosak és károsak.
"A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) küldetése a magyar kutatás hatékonyságának, Magyarország versenyképességének és a tudományos fejlődéshez történő hozzájárulásának erősítése. A HUN-REN folyamatban lévő megújulása történelmi lehetőség a magyar tudományos eredmények és innovációk gyorsabb és hatékonyabb alkalmazására a gazdasági és a társadalmi kérdések megválaszolásához" - hangsúlyozta az Index kérdésére Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azután, hogy az MTA 2024. decemberi Rendkívüli Közgyűlésének határozatát Radnóti Sándor akadémikus jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta, mert álláspontja szerint a Rendkívüli Közgyűlés határozata több ponton jogsértő.
A három pillér Az életünkben számos alapelv és érték van, amelyekre támaszkodhatunk, de talán a legfontosabbak közé tartozik három fő pillér, amelyek stabilitást és irányt adnak számunkra. Ezek a pillérek a tudás, a szeretet és a kitartás. Az első pillér, a tudás, mint a világ felfedezésének kulcsa, lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket. A folyamatos tanulás és a tapasztalatok gyűjtése gazdagítja életünket, és segít abban, hogy bölcsebb döntéseket hozzunk. A második pillér, a szeretet, az emberi kapcsolatok alapja. Ez az érzelem köti össze az embereket, erőt ad a nehéz időkben, és boldogságot hoz a mindennapokba. A szeretet kifejezése és megélése formálja a közösségeinket, és hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük egymást. A harmadik pillér, a kitartás, pedig a kihívásokkal szembeni bátorságot jelenti. Az élet tele van nehézségekkel, de a kitartásunk segít abban, hogy ne adjuk fel álmainkat. Ezen a pilléren állva bármilyen akadályt legyőzhetünk, és elérhetjük céljainkat. E három pillér – tudás, szeretet és kitartás – együttesen alkotja azt a stabil alapot, amelyre építhetjük életünket. Ha ezeket a alapelveket szem előtt tartjuk, képesek leszünk szembenézni a jövő kihívásaival, és megteremteni a boldog és teljes életet.
Gulyás Balázs véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) birtokában lévő, de a kutatóhelyeink által használt ingatlanvagyon tulajdonjoga a HUN-REN-re kerüljön át. Ez a lépés hosszú távon biztosítja a kutatási hálózat működésének stabilitását, valamint lehetőséget nyújt az infrastruktúra érdemi fejlesztésére, amely elengedhetetlen a nemzetközi szinten is versenyképes tudományos munka feltételeinek megteremtéséhez. "Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelenlegi struktúrában a kutatóhálózat nem képes hatékonyan működni és fejlődni" - hangsúlyozta Gulyás. Megemlítette, hogy a HUN-REN megújulása három alap pillérre épül:
Gulyás Balázs megerősítette, hogy ezek bármelyikének hiányában a HUN-REN nem tudja ellátni az önálló jogállási törvényben rögzített feladatait.
A HUN-REN elnökét arról kérdeztük, hogy véleménye szerint milyen következményekkel jár az Akadémiai Dolgozók Fóruma, amely csatlakozott az akadémikusok kezdeményezéséhez, és jogszerűtlennek tartja az MTA ingatlanvagyonának állam felé történő értékesítését. Az elnök válaszában hangsúlyozta: "Ebben a kérdésben közvetve érintettek vagyunk, mivel megújulásunk egyik kulcseleme, hogy kutatóink a HUN-REN által birtokolt ingatlanokban végezhetik tudományos munkájukat."
Arra számítunk, hogy az Akadémia irányítása mihamarabb végrehajtja azt a közgyűlési határozatot, amelyet az akadémiai közösség többsége már jóváhagyott, és amely a jogszabályoknak teljes mértékben megfelel. Az ingatlanvagyon adás-vétele kiemelkedő jelentőséggel bír. A HUN-REN vezetése pedig azzal is biztosítja a kutatóhálózat érdekeinek védelmét, hogy érdekelt félként részt vesz az MTA közgyűlési határozata ellen indított jogi eljárásban.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) legutóbbi sajtótájékoztatóján Vörös Imre akadémikus kifejtette, hogy a közelgő, 2024. december 11-i közgyűlésen a tagok nem kaptak megfelelő tájékoztatást ahhoz, hogy felelősségteljesen mérlegelhessék az MTA-vagyon értékét, amelyről dönteniük kell. Hangsúlyozta, hogy a határozat meghozatala során a szabályzatot figyelmen kívül hagyva nem történt egyetlen értékbecslés beszerzése sem.
Gulyás Balázs határozottan ellenérvet fogalmazott meg az állítással szemben. Kifejtette, hogy az MTA megbízásából a Dentons cég alapos ingatlanértékbecslést készített. Ezt követően egy rendkívül alapos folyamat keretében tárgyalták meg az értékcsökkentő tényezőket, figyelembe véve az eredeti értékbecslésben megállapított értéket a kormánnyal. Emellett emlékeztetett arra is, hogy az akadémia 2007-ben kapta meg az ingatlanvagyont az akkori kormányzat ajándékaként, teljesen díjmentesen.
Az értékbecslés eredményeit alaposan megvitatta az Akadémia vezetősége, valamint a kormány képviselői. Az akadémia elnöke a Közgyűlés nyitó ülésén részletes tájékoztatót tartott a tagság számára. Ezen alkalomból határozottan szeretném visszautasítani azt a tényt, hogy ne állt volna rendelkezésre elegendő és megfelelő minőségű információ; ez hamis állítás.
„Ez az állítás megalapozatlan” – jelentette ki az elnök, aki úgy érezte, hogy az ADF aggodalmai túlzóak. Véleménye szerint a HUN-REN központjában nem egy üzleti modell váltotta fel a tudománypolitikát, hanem a kutatóhálózatra csupán a vállalati struktúrák és a különböző üzletpolitikai stratégiák bevezetését próbálják kényszeríteni.
"A HUN-REN szervezeti korszerűsítése azt teszi lehetővé, hogy a szervezet nemzetközi színvonalú környezetet tudjon teremteni a kutatók számára, és a kutatóhálózat intézményei a HUN-REN saját tulajdonában álló ingatlanokban végezhessék tovább tevékenységüket, hiszen ezzel együtt megindulhat ezen ingatlanok és az azokban elhelyezett kutatási infrastruktúrák érdemi fejlesztése, ami nélkül elképzelhetetlen egy sikeres kutatóhálózat" - fogalmazott a HUN-REN elnöke, aki korábban a világ számos vezető egyetemén dolgozott, mint például a svéd Karolinska Institutet vagy a szingapúri Nanyang Technological University.
Igaztalan és ártalmas
Gulyás Balázs elmondta, hogy a Magyar Kutatási Hálózat összes kutatóhely-vezetője még tavaly decemberben aláírta a HUN-REN levelét az MTA Rendkívüli Közgyűléséhez, amelyben kérik, hogy az Akadémia támogassa a HUN-REN által használt ingatlanok eladását az államnak, ami előfeltétele annak, hogy a HUN-REN idővel a saját tulajdonában álló ingatlanokban dolgozhasson, és azokkal felelősen gazdálkodhasson, hiszen az állam ekkor tudja a HUN-REN számára átadni a megvásárolt vagyont.
A nemzeti kutatóhálózat megújulása egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy olyan dinamikus és együttműködő struktúra alakuljon ki, amely képes hatékonyan reagálni a kor kihívásaira. Célunk egy teljesítményorientált szervezet létrehozása, amely elkötelezett amellett, hogy a magyar tudományos életet és a kutatási infrastruktúrát új szintre emelje, ezzel hozzájárulva Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A HUN-REN potenciálisan a hazai kutatási ökoszisztéma vezető szereplőjévé válhat, azonban az Akadémia Dolgozók Fóruma által megfogalmazott kritikák nemcsak megalapozatlanok, hanem ellentmondásosak és károsak is.
Az elnök határozottan elutasította az ADF azon állítását, miszerint a jelenlegi átalakítási folyamat során rendelkezésre álló dokumentumok nem mutatnak arra, hogy a HUN-REN vezetése a közeljövőben foglalkozna a kutatóhálózati alapbérek alacsony szintjével. Gulyás Balázs kiemelte, hogy a megújult HUN-REN átlátható és értékálló feladat- és teljesítményfinanszírozással kívánja folytatni munkáját, amely lehetőséget teremt egy vonzó és valódi kutatói karrierpálya modell kialakítására. Ennek eredményeként a kutatóhálózatban dolgozók számára jelentősen magasabb jövedelmeket tudnak majd biztosítani, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok szélesebb körben válasszák a kutatás-fejlesztés területét.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Radnóti Sándor, az ügyet kezdeményező akadémikus, az Indexnek adott interjújában nyíltan vállalta, hogy célja az időhúzás. Kifejtette, hogy "más politikai környezetben" tartaná kedvezőnek, ha végül döntés születne az ügy kapcsán. Ez világosan jelzi, hogy a jogi eljárások mögött elsősorban az időhúzás és a politikai motivációk húzódnak meg.
Az ADF által hangoztatott másik téves állítás a munkaanyagainkra vonatkozik. A HUN-REN megújítására tett javaslatot egy mintegy 10 hónapon át tartó alapos átvilágítás előzte meg, amelyben közel 100 nemzetközileg elismert tudós vett részt. A hálózatunkhoz tartozó kutatóintézetek munkatársai és vezetői alaposan megismerték a megújítási folyamat során készült összes dokumentumot.
Gulyás kiemelte, hogy a megújulási tervek kidolgozása érdekében több írásbeli és szóbeli konzultáció zajlott. E folyamat során nem csupán a kutatóhelyek vezetőit vonták be, hanem a teljes munkatársi gárdát is megkérdezték. A tárgyalások eredményeiről számos összefoglaló és hivatalos tájékoztató található a HUN-REN honlapján, melyek bárki számára könnyen hozzáférhetők.
Gulyás Balázs a bérekkel kapcsolatban elmondta, kormányhatározat van arról, hogy a HUN-REN támogatását a kormány már ebben az évben 18 milliárd forinttal növeli meg, 2027-ig pedig fokozatosan a 2024-es szint duplájára, összesen 97 milliárd forintra emeli. Ez hatszor annyi, mint amennyi a kutatóhálózat finanszírozása volt még 5 évvel ezelőtt. Ezt a finanszírozást a kormány és a kutatóhálózat egy úgynevezett közfeladat finanszírozási szerződésben rögzíti közösen 6 évre, amely egy jelentős béremelésre teremt mozgásteret a HUN-REN számára. A teljesítményalapú finanszírozással együtt járó jelentős forrásemelés egyben megteremti az életpályamodell alapjait.
Amíg az ingatlanvagyon nem kerül biztosításra a kutatóhálózat számára, addig nem valósulhat meg az új HUN-REN, amelynek hiányában nem lehet teljesítményalapú szerződéseket kötni, és ezáltal a finanszírozások emelésére sem nyílik lehetőség. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az akadémiai közgyűlés határozata, amely továbbra is érvényben van, érvényesüljön. A folyamatban lévő peres eljárás keretében indított azonnali jogvédelem remélhetőleg kedvező bírói döntést hoz, így az akadémia elnöke és a magyar állam mihamarabb aláírhatja az ingatlanvagyonra vonatkozó adásvételi szerződést.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ingatlanjainak és ingóságainak jelentős részét jelenleg a HUN-REN használja, és a kormány tervezi ezek megvásárlását. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egy korábbi interjújában az Indexnek elmondta, hogy az MTA Közgyűlése 53,5 százalékos támogatottsággal döntött a kormány vételi ajánlatának elfogadásáról. Az ajánlat a HUN-REN kutatóhálózat által használt ingatlanvagyonra vonatkozik, és a miniszter szavai szerint a tétel értéke körülbelül 80 milliárd forintot tesz ki. Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy az ingatlanok nem szabadon értékesíthetőek, hanem kizárólag kutatási célra használhatók, ezért az árképzés során ezt figyelembe kellett venni. Az MTA-hoz befolyó 80 milliárd forint az ingatlanok a HUN-REN tulajdonába kerülnek, azonban közfeladattal terhelten, tehát kutatási feladatokat kell majd ellátniuk. Ezzel párhuzamosan az Akadémia Dolgozók Fóruma és más hasonló szervezetek Brüsszelben tervezik bejelenteni, hogy az általuk képviselt kutatóhálózat működése egy olyan modellt követ, mint amely az alapítványi egyetemeknél érvényesül.
Hankó Balázs véleménye szerint az Akadémia Dolgozók Fóruma szándékosan próbálja megakadályozni az uniós források eljutását, ezzel kárt okozva a magyar tudományos közösségnek. "Célunk, hogy idén körülbelül 20 milliárd forint értékű infrastruktúra-fejlesztési pályázat valósuljon meg a Magyar Kutatási Hálózat keretein belül. Ha az Akadémia Dolgozók Fóruma nem akadályozza meg az uniós források áramlását, akkor készen állunk arra, hogy ezt az összeget infrastruktúra- és fejlesztési célokra fordítsuk."
Hankó Balázs megnyilatkozásaira az Akadémiai Dolgozók Fóruma már reagált. Az ADF világossá tette, hogy nem akadályozza az uniós forrásokhoz való hozzáférést. A kekva-egyetemek esetében a probléma a kormány központosító politikájának és az egyetemi kuratóriumok átláthatatlan működésének következménye, amely az Európai Bizottság megítélése szerint ellentétes az akadémiai szabadság európai normáival.
