A német AfD párt iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett, miután a progresszív erők szélsőségesnek bélyegezték őket. Ez a jelenség újabb fordulatot hozott a politikai tájékozódásban, és sokan úgy érzik, hogy a párt értékrendje párhuzamba állítható a je
A helyi környezet hatására soha nem látott mértékben nőtt a felvételi kérelmek száma a német AfD pártba, amelyet a radikális politikai irányvonal képviselőjeként tartanak számon. Az Alkotmányvédelmi Hivatal egyöntetűen "szélsőjobboldali pártként" azonosította, ami újabb lendületet adott a belépési szándékoknak – számoltak be erről több médium, köztük a jungefreiheit.de is.
Mint arról a "haladár" európai uniós vezetés szócsövének tekinthető korporát média és a hasonszőrű "feladatokat ellátó" - a döntéssel kapcsolatos elégedettségét palástolni sem próbáló - nyugati közmédia a hétvégén nagy hangerővel beszámolt, a német Alkotmányvédelmi Hivatal "szélsőjobboldalinak" minősítette az egyre erősödő választói támogatottsággal bíró AfD (Alternatíva Németországnak) pártot.
A számos kézzelfogható bizonyíték alapján még a legradikálisabb jobboldali nézetekkel is nehezen azonosítható párt, amelynek nyilvánvaló politikai álláspontjai a nyolcvanas évek német kereszténydemokrata politikájánál is "lágyabbnak" tűnnek, szinte a megalakulása óta folyamatosan a szélsőségek közé próbálják besorolni. Ezzel a lépéssel a párt legitimitását próbálják aláásni, miközben a nevük üzenete már rég elveszett, és a baloldali progresszivizmus eszméit kritikátlanul hirdető német politikai spektrum dominál.
Ami viszont az eddigiekhez képest eltérő dimenzióba helyezi a dolgot, az a német Alkotmányvédelmi Hivatal legutóbbi döntése, amely a múlt század harmincas éveinek, valamint a szovjet időszak politikai rendőrségeinek szellemiségét idézi meg. E döntés következményeként hivatalosan is lehetővé vált, hogy egy, a társadalomban egyre nagyobb támogatottsággal bíró politikai erő képviselőit és tagjait nézetalapú megkülönböztetésnek vessék alá. Ez a lépés a társadalmi kirekesztés és az állami megfigyelés hivatalos legitimációját jelenti, amely nem csupán a "de facto", hanem a "de jure" szintjén is érvényesül. E megközelítés pedig erőteljesen emlékeztet az "osztályellenség" vagy az "untermensch" fogalmakkal fémjelzett, finoman szólva is kétes értékű történelmi időszakokra.
A párt sajtóosztálya a téma kapcsán azt közölte, hogy: az utóbbi időszakban átlagban mintegy ötven tagfelvételi kérelmet kaptak naponta, és a hétvége tekintetében figyelemreméltó jelenségről lehet beszélni. Az AfD taglétszámát tekintve már huzamosabb ideje jelentős bővülésről számolhat be, a párt, amelynek 2023-ban közel harminc ezer tagja volt, mostanra hatvanezer párttaggal büszkélkedhet, közülük több, mint nyolcezren az idei évben léptek be a politikai szervezetbe.
Az AfD párttagságáról alkotható kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a német alkotmányvédelmi hivatal döntését követően a pártot elhagyó személyek száma is megnőtt, a szervezet közlése szerint a hétvége során közel kilencven személy lépett ki a szervezetből, köztük a párt egyik szövetségi parlamenti képviselője is.
