Till Tamás gyilkosa akár börtönbüntetés elé nézhet, hiszen a gyermekpszichológus véleménye szerint elengedhetetlen lenne az elmeállapotának alapos kivizsgálása.

Feltűnő felháborodást váltott ki, hogy a 11 éves kisfiú gyilkosa elismerte a bűnét, mégis megúszta a börtönt. Az ügy azonban még korántsem zárult le, hiszen a rendőrség újabb nyomozást indított, ami akár hosszabb börtönbüntetést is eredményezhet. A kriminológusok szerint különösen aggasztó, hogy a gyilkos hogyan tudott úgy élni, hogy közben az áldozat képe folyamatosan a szeme előtt lebegett.
A férfi, aki 2000-ben a Baján eltűnt kisfiúval, Till Tamással kapcsolatban áll, valószínűleg tanúkat manipulálhatott, és korábban hamis vallomást is tehetett. Ennek következtében a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a jogi kereteknek megfelelően, miután lezárta az alapügyet, amely az emberölési nyomozást jelenti, elindítja a nyomozást az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények gyanúja miatt.
A legfrissebb hírek szerint, 24 év elteltével végre fény derült a 11 évesen, 2024. május 28-án eltűnt kisfiú gyilkosának kilétére. A gyanúsított, a most 40 éves F. János, azonban szabadon hagyhatta el a rendőrséget, mivel a bűncselekményt 16 éves korában követte el, és a büntethetősége 2015-ben elévült. Mindazonáltal, F. János mégis felelősségre vonható lehet, hiszen a Büntető törvénykönyv értelmében, aki hamisan tanúskodik egy büntetőeljárás során, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A helyzetet tovább rontja, ha a hamis tanúzás olyan bűncselekmény ügyében történik, amely életfogytiglant vonhat maga után; ebben az esetben a büntetés 2-től 8 évig terjedhet. Emellett, aki másokat hamis tanúzásra ösztönöz, szintén súlyos következményekkel nézhet szembe, hiszen ez a cselekedet akár 3 évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után.
Amennyiben F. Jánost mindezekért a cselekményekért elítélik, úgy a büntetése halmazati büntetésként akár 12 évre is rúghat.
Megtalálták Till Tamás valódi gyilkosát, de felelősségre vonni soha nem fogjákÚj nyomozás indulhat Till Tamás ügyében
Az elévülés, a halál, és a kegyelem hármasa alkotja azt a jogi keretet, amely megszünteti a büntethetőséget. Az elévülés intézménye minden jogrendszerben jelen van, és arra ösztönzi a hatóságokat, hogy a megadott időkereten belül, különösen a legsúlyosabb bűncselekmények esetén, végezzenek alapos nyomozást. Amennyiben egy bűncselekményért életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható, az soha nem évül el. Viszont a fiatalkorú elkövetők esetében más a helyzet: mivel számukra nem szabható ki életfogytig tartó büntetés, így a büntethetőség idővel elévül, még emberölés esetén is – hívta fel a figyelmet Borbély Zoltán ügyvéd. A 16 év alatti elkövetők esetében a legmagasabb kiszabható szabadságvesztés időtartama tíz év, míg a 18 év alattiak számára 15 év lehet. Az elévülési idő szorosan kapcsolódik a büntetés maximális időtartamához, de legalább öt évnek kell lennie. Az ügyvéd azt is megemlítette, hogy a halálbüntetés létezése alatt 20 év alatti elkövetőkre nem lehetett ezt a büntetést kiszabni.
Fiatalkorúak Magyarországon nem gyakran követnek el gyilkosságot, de ezek az esetek mindig nagy visszhangot keltenek, például a 18 éves Pénzes Henrietta gyilkosa, az akkor 15 éves Karai András 2006-ban megerőszakolta, majd felgyújtotta áldozatát. Ő halmazati büntetésként végül 15 évre került a rácsok mögé, majd szabadulása után nem sokkal a testvérét is meg akarta ölni, ezért újra elítélték. Ugyancsak emlékezetes az 1997-es taxisgyilkosság, amelyet két 14 éves lány követett el. Őket 8 év hat hónap, illetve 9 év fiatalkorúak börtönére ítélték.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a magyar rendőrség kiemelkedő teljesítményt nyújt az élet elleni bűncselekmények felderítése terén, különösen Budapesten, ahol ez a mutató szinte eléri a 100 százalékot. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a megoldatlan, úgynevezett döglött ügyek sajnos mindig is jelen lesznek. Amikor hosszú idő elteltével mégis sikerül elfogni az elkövetőket, ennek gyakran az az oka, hogy az elkövetők közötti kapcsolatok egyre lazábbá válnak. Az emberek a baráti társaságban vagy a családban hajlamosak mesélni a múltbeli tetteikről, így információk juthatnak el a hatóságokhoz. Emellett előfordulhat, hogy valaki vádalku keretében, egy másik ügyből való menekülés érdekében, felfedi egy korábbi, felderítetlen bűncselekmény részleteit is. A nyomozási és felderítési módszerek folyamatos fejlődése szintén hozzájárulhat a megoldásokhoz; Borbély Zoltán például említette a paloznaki plébános 1991-es meggyilkolásának ügyét, amelynek elkövetőit idén sikerült külföldön azonosítani, köszönhetően a DNS-vizsgálatoknak.
F. Jánost a vallomása alapján különös kegyetlenséggel ölte meg Till Tamást, az ügyvéd szerint az ügy kapcsán az a kérdés merülhet fel, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságát kiterjesszék-e a fiatalkorúakra is. Ez azonban törvényhozási feladat és hatáskör.
A Fidesz törvénymódosítási javaslatot terjesztett elő Till Tamás gyilkossága kapcsán.
Az emberölés rendkívül ritka bűncselekmény, és különösen szokatlan, ha fiatalkorúak követik el - mondta lapunknak Németh Zsolt kriminológus. Emlékeztetett a 2008-as kaposvári gyilkosságra, ahol két középiskolás fiatal egy társukat ölte meg, csupán azért, mert az nem akart velük inni. Az ügy különlegessége, hogy az áldozat szülei polgári pert indítottak az elkövetők szülei ellen, amelyet megnyertek, így a bíróság 8 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg számukra. Lábady Tamás bíró a döntését azzal indokolta, hogy az alkotmány garantálja minden gyermek számára az emberi méltóság és a testi épség tiszteletben tartását. Az elkövetők tettei viszont azt mutatják, hogy nem kapták meg ezt a szükséges nevelést, ami a brutális gyilkossághoz vezetett. "F. József esetében nem ismerjük a háttérbeli körülményeket, hogy milyen lelki állapotban volt a 16 éves elkövető. Elképzelhető, hogy szülei vagy iskolatársai bántalmazták, de az biztos, hogy tele volt frusztrációval és megalázottsággal. Egy átlagos ember nem képes ilyesmire!" - tette hozzá. Amikor arról kérdezték, hogy F. József esetleg később is elkövetett volna hasonló bűncselekményt, a kriminológus kifejtette: a legtöbb életellenes bűncselekmény egy pillanatnyi állapot következménye. Nagyon ritka, hogy valaki többször is elkövet egy ilyen súlyos bűntettet, és kicsi az esélye, hogy ha az első alkalommal megúszta, a későbbiekben ne bukjon le. - "Ez egy érdekesebb kérdés," folytatta.
Hogyan volt képes úgy élni, hogy a szeme előtt ott lebegett egy agyonvert kisgyerek képe? Hogyan tudott nyugodtan aludni, mintha mi sem történt volna? Hogyhogy nem gyötörte a lelkiismeret? Ha nem érzett bűntudatot, akkor valami végzetesen torzult meg benne, mintha a lelke egy sötét ürességbe merült volna, ahol az empátia és az emberi érzések teljesen eltűntek.
A pszichopatákra általában az a jellemző, hogy nem képesek valódi érzelmekre, nem tapasztalnak félelmet, és nem vonják le a tanulságokat a tapasztalataikból.
A Blikk legfrissebb hírei szerint sikerült azonosítani F. Jánost, aki a lap megkeresésére kifejezte sajnálatát amiatt, hogy magánéletét nem tisztelik. "Az egész információnak csak a felét tudják, és csupán találgatásokra alapoznak" – nyilatkozta, hozzátéve, hogy most már a családját is zaklatják. A lap korábbi cikkéből kiderül, hogy a férfi bútoripari vállalkozó, boldog házasságban él, ám a szomszédai nem éppen kedvelik őt.
Dúró Zsuzsanna gyermekpszichológus megerősítette, bár nem lehet távdiagnosztizálni, hogy F. János esetleg skizofrén vagy paranoiás, de biztosan volt valamilyen személyiségzavara az elkövetőnek. Akár a hormonális változások, akár az öröklött idegrendszeri gyengeség szerepet játszhatott ebben, de nem szabad megfeledkezni a család, a nevelés hatásáról sem. Ha otthon azt látta, hogy a konfliktusokat erőszakosan, agresszíven kell kezelni, ez a minta rögzült benne, borítékolható, hogy indulatkezelési, érzelemszabályozási problémái voltak.
- Biztos, hogy tisztában volt a tettének súlyával, hiszen eltemette a kisfiú holttestét egy olyan helyre, amelyről tudta, hogy le fogják betonozni, így soha nem kerül majd elő
A szakember hozzátette: érdemes lenne kivizsgálni az elmeállapotát, és ha kiderülne a férfiról, hogy kóros elmeállapota miatt amúgy sem lenne büntethető, akkor viszont kényszergyógykezelésre lehet ítélni. A fiatalkorúak büntethetőségével kapcsolatban pedig azt mondta: mindenképpen kellene hagyni egy kiskaput, mert akikben zsigerileg megvan az agresszív viselkedés, azokat magabiztossá teheti a tudat, hogy úgysem lehet őket felelősségre vonni.
A Fidesz sürgős törvénymódosítási javaslatot terjeszt elő.
"A Till Tamás meggyilkolásával kapcsolatos jogi helyzet rendkívül felháborító, hiszen az elkövető a kiskorúsága miatt elkerülheti az emberölés bűncselekményének következményeit, hiszen a tett idején még fiatalkorú volt. Ez a helyzet nemcsak szokatlan, hanem elfogadhatatlan is, és sürgős intézkedést igényel, mivel ellentétes minden jóérzésű ember erkölcsi normáival. A Fidesz-frakció ezért azonnali törvénymódosítást sürget, hogy az ilyen súlyos bűncselekmények soha ne évülhessenek el, függetlenül a körülményektől" - olvasható a Fidesz-frakció Facebook-bejegyzésében.