Matolcsy György ismét kinyitotta a száját: felfedte Orbán Viktor titkos, zárt ajtók mögött elhangzott szavait.

Matolcsy György volt jegybankelnök podcast-sorozatának második epizódjában elárulta, mit mondott neki Orbán Viktor miniszterelnök zárt ajtók mögött a 2010-es választási győzelem után. A volt elnök szerint a miniszterelnök szűk körben azt mondta: "Gyuri nélkül nincs kétharmad." Az ÁSZ-jelentésről elmondta: "nyolcvan százalékban hamis volt és húsz százalékban pedig nem volt igaz."

A volt jegybankelnök büszkén emlékezett vissza Orbán Viktor miniszterelnök elismerésére, amely szerint kulcsszerepet játszott a 2010-es választási diadalban. "2010-ben a Fidesz győzelmet aratott, nemzeti fordulat következett be egy új gazdaságpolitika keretében. A miniszterelnök szűk körben megjegyezte, hogy 'Gyuri nélkül nincs kétharmad'” - osztotta meg Matolcsy György a podcast sorozatának második epizódjában.

A volt elnök hangsúlyozta, hogy a siker nem csupán az ő érdeme: "Valójában ez nem teljesen igaz, hiszen a csapatunk nélkül nem értük volna el ezt a kétharmados támogatottságot." Egy ötszáz fős szakértői teamről beszélt, amely "rendkívül bátor és hozzáértő mérnökökből, közgazdászokból, jogászokból és számos más terület kiválóságaiból" állt össze. Ők dolgozták ki azt a programot, "amelynek középpontjában az egymillió új munkahely létrehozása állt".

Matolcsy György éles hangú bírálatot fogalmazott meg az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatban, amelyet sötét felhőként lát, és amely "minden epizód végén" meg fog jelenni a podcast-sorozatában. A volt jegybankelnök véleménye szerint a jelentés komolyan megkérdőjelezi mindazt, amit a Magyar Nemzeti Bank eddigi teljesítményeként számon tartottak.

"Az általam a Magyar Nemzeti Bank eredményeiről tett megállapításokat kérdőjelezte meg egy olyan ellenséges, szinte érthetetlen ÁSZ-jelentés, amelynek nyolcvan százaléka valótlan állításokon alapult, míg húsz százaléka sem volt megalapozott."

- fogalmazott. Példaként említette, hogy Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke azt nyilatkozta róla, miszerint egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy "az MNB alapítvány gyakorlatilag csődhelyzetben van". Ám ő állítása szerint ilyet sosem mondott.

Matolcsy György egyértelműen kijelentette, hogy soha nem tett olyan megjegyzést, amelyre az ÁSZ-jelentés hivatkozik. "Ezt soha nem mondtam, és azóta sem kaptam visszajelzést Windisch elnök úrtól arról, hogy mire alapozza ezt az állítást" - emelte ki. A volt jegybankelnök szerint, ha "az egész jelentés hasonló módon készült, mint ez a Windisch úr által említett kitalált történet, akkor komoly problémák vannak".

Matolcsy megígérte, hogy a podcast-sorozata utolsó epizódjában alaposan körüljárja ezt a kérdést.

A volt elnök egy ősi kínai Han-korszakbeli bölcsességgel indította el beszédét: "Gyakran úgy érezzük, hogy a gonosz hatalma felülmúlja a jót, és hogy még az igazság képviselője is erőtlennek tűnik. De az igazság soha nem maradhat alul a gonoszsággal szemben." Matolcsy véleménye szerint ez a gondolat "kiválóan illik a mai eseményekhez" is.

Nehezen hihető, hogy bárki ne lenne tisztában az MNB-alapítványok körüli eseményekkel, amelyek röviden a következőképpen foglalhatók össze:

Az Index korábban arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő" vizsgálatot jelentett be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működésével kapcsolatban. Varga Mihály jegybankelnök az Állami Számvevőszéket is tájékoztatta a fejleményekről, amelynek feladata a közpénzekkel, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése. Az ÁSZ már korábban is vizsgálta az ügyet, azonban Varga Mihály megérkezésével ez felgyorsulni látszik, mivel egy mindenre kiterjedő vizsgálatot rendelt el az MNB új vezetője.

A Varga Mihály jegybankelnök által nemrégiben kinevezett új kuratóriumi és cégvezetők egyik kiemelt feladata az, hogy átfogó vizsgálatokat végezzenek, amelyek minden jogi lehetőséget és területet magukba foglalnak. Céljuk, hogy részletesen feltárják a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működését.

A számvevőszék korábban említett jelentése alapján kiderült, hogy jelentős összeg, több milliárd forint került Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez. Az ORFK már nyomoz hűtlen kezelés gyanújában. Továbbá napvilágot látott, hogy Matolcsy Ádám Kovács Petra álnéven irányította az üzleti tranzakciókat, amelyek során több mint 500 milliárd forint, köztük 400 milliárd közpénz került kiszervezésre.

A rendőrség a nyomozás titkosságára hivatkozva nem osztott meg részletes információkat az üggyel kapcsolatban. Az ügyészség viszont megerősítette, hogy a jegybank gazdálkodásáról végzett számvevőszéki ellenőrzés eredményei nyomán indult a nyomozás, amely jelenleg a "felderítési szakaszban" zajlik. Lapunknak Matolcsy György jegybankelnök is nyilatkozott az ügyről, és véleménye szerint az Állami Számvevőszék jelentése szakmai szempontból kifogásolható és téves.

A 2013-as jegybanki áttörés előkészítése különleges körülmények között zajlott. Matolcsy György elmondása szerint a döntő dilemmájuk az volt, "mi legyen az első feladatunk". Világos volt számukra, hogy "be kell indítani a növekedést, növekedést csak hitelezési fordulattal lehet beindítani".

A probléma komolyságára világosan rávilágított az a tény, hogy az azt megelőző négy évben a mikro-, kis- és középvállalatok hitelállománya évi 10 százalékos ütemben csökkent. Ez gyakorlatilag teljes hitelkiszáradást jelentett, és a vállalkozások számára szinte lehetetlenné vált a hitelhez jutás. A Növekedési Hitelprogram kidolgozása 2012 decemberében és 2013 elején zajlott, szinte teljes titokban, ami tovább fokozta az érdeklődést és a feszültséget az érintettek körében.

"Annyira aggódtunk az új kis jövevényért, hogy ha bárki azonnal születése pillanatában rossz termékre cserélné, az szívünket megfogná. Ezért néhányan a Four Seasons szálloda hátsó termeiben gyűltünk össze, hogy közösen kidolgozzuk és eljuttassuk ezt az új kezdeményezést a Magyar Nemzeti Bankhoz."

- mesélte a volt elnök. A program végül "óriási sikernek bizonyult", hiszen összesen hatezer milliárd forintnyi új, kedvezményes hitelt juttatott a gazdaságba, ráadásul ezt két különböző hullámban valósították meg. Ezt követően kifejtette az aranytartalék növelésének jelentőségét, valamint a devizahitelek forintosításának lépéseit, amelyek szorosan összefonódtak a jegybanki ciklusával.

A volt elnök nem titkolta, hogy "folytatódott Magyarország, a magyar pénzügyi rendszer elleni támadás". Konkrét példaként említette a 2014. augusztus 15-i támadást, amikor "egy oxfordi professzor, Róna Péter elordította magát, hogy miért vett a Magyar Nemzeti Bank hegedűt".

"Nem vásároltunk, de hónapokig tartott a diskurzus arról, hogy miért szerezte be a Nemzeti Bank a hegedűt" - nyilatkozta Matolcsy. Véleménye szerint "a szándék az volt, hogy gyengítsék a magyar jegybankot, mint egy ellenséges forgatókönyv első lépését, hiszen ez az intézmény az egyetlen, amely képes megvédeni magát bármiféle pénzügyi támadással szemben."

A forgatókönyv csúcspontja egy bankpánik lett volna 2015 áprilisában, amely során akár félmillió ember is megrohamozhatta volna a pénzintézeteket. Ennek ellenére "áprilisban négy megyében négy órás bankpánik történt", amelyet a volt elnök kijelentése szerint szándékosan gerjesztettek.

A 2013 és 2019 közötti időszakot Matolcsy "a magyar gazdaságtörténet második aranykorának" titulálta, hivatkozva Popovics Sándor alapító jegybankelnök kiemelkedő munkásságára. Az ebben az időszakban elért eredmények rendkívüliek voltak: párhuzamosan valósult meg a gazdasági egyensúly és a növekedés, valamint a hitelezési és foglalkoztatási fordulat is.

"Abban az évtizedben nagyjából 10 százalékkal zárkóztunk fel az Európai Unió átlagához" - hangsúlyozta. Ez az eredmény csak egyszer volt jobb az 1990-2025 közötti időszakban: "2000 és 2002 között három év alatt 6,7 százalékkal zárkóztunk föl", amikor "az első Széchenyi terv és az első otthonteremtési program" működött.

Matolcsy György podcast sorozatának előző részéről is írtunk összefoglalót, amit ide kattintva olvashat el.