Manipulációs kampányok: A közösségi média nem a valóság pontos mása - a képet algoritmusok formálják át.

Az utóbbi időszakban a közösségi médiában egyre inkább teret hódít a manipulációs kampányok jelensége, amire a hatóságok folyamatosan figyelmeztetnek. Különösen Romániában, ahol a választási időszak elhúzódása és a sorozatos kampányok felerősítették ezeket a riasztásokat. Az ilyen jellegű tevékenységek a választók tájékoztatását célozzák meg, és komoly aggodalmat keltenek a társadalomban.

Az álhírek és a féligazságok áradatában élünk, ahol a legdurvább tartalmakat talán sikerül kiszűrnünk, de a manipulációs technikák egyre kifinomultabbá válnak. Az ártatlanul induló receptoldalak, a vidéki élet idillikus pillanatai vagy a múlt iránti nosztalgiát felkeltő képek mögött könnyen rejtőzhetnek csapdák. Sőt, a megtévesztésig élethű videók is becsapásként szolgálhatnak, ami megnehezíti a valóság megítélését.

Dr. Seer László, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar adjunktusa, a Maszol kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy bár a hatóságok figyelmeztetése a manipulációs kampányokra fontos tájékoztatást nyújt, sokszor nem világos, mi rejlik a háttérben.

Általánosságban vizsgálva ezeket a kampányokat kijelenthetjük, hogy elsősorban a közösségi médiában, de SMS-üzenetben, telefonhívással is zajlanak. Jellemzően a mesterséges intelligenciának bizonyos formáit is használó programok olyan manipulatív üzeneteket juttatnak el a sokszor előzetesen összegyűjtött telefonszámokra, közösségi média felhasználóknak, amivel rá akarják venni őket különböző dolgokra, vagy a véleményüket akarják megváltoztatni valamivel kapcsolatban. De az sem ritka, hogy egyszerűen csak manipulatív hírterjesztés zajlik, ami a közhangulat befolyásolására alkalmas.

A fő céljuk az, hogy olyan szóbeszédet, vagy összefüggő üzenetekből álló narratívát indítsanak, ami az érdekükben áll azoknak, akik ezeket a programokat megrendelik, vagy fenntartják. A manipuláció onnan indul, hogy részigazságot, féligazságot, vagy teljesen valótlan üzenetet, információt különböző programok segítségével, különböző csatornákon terjesztenek.

Előfordul, hogy felfigyelünk egy-egy TikTokon elterjedt, rendkívül népszerű videóra, vagy esetleg külföldi számról érkezik egy sürgető üzenet vagy telefonhívás. Ezek a különös, "semmiből előbukkanó" üzenetek, amelyeket akár ismerőseink is megosztanak, az utóbbi időszakban gyakran hordoznak olyan manipuláló féligazságokat, melyeket sokan azonnal igaznak hinnének, és továbbítanak.

A szakértő figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés olyan robbanásszerű ütemben halad előre, hogy gyakran lemaradunk mögötte. Ennek következtében a különféle próbálkozások hatékony elhárítása továbbra is komoly kihívást jelent számunkra.

A védelem hatékonyságának kulcsa a technológiai újítások és az emberi tényezők harmonikus együttműködésében rejlik. Ahogy Seer László is rámutatott, végső soron mi magunk hozzuk meg a döntéseinket: hogy mire kattintunk, és mit tartunk elfogadhatónak.

Az sem segít, hogy alapvetően elég manipulálhatóak vagyunk, különösen ha rövid idő alatt túl sok információval szembesülünk, és ezt még tetézi egy általános bizonytalanság. A túl sok információ egyszerűen nem kedvez a racionális gondolkodásnak és döntésnek, ilyen esetben az agyunk nehezebben becsüli fel annak a minket érő információnak a valóságtartalmát, és idő sincs arra, hogy megfelelően utánajárjunk. "Ha rövid idő alatt kell dönteni, az agyunk hajlamos "fusizni", ezt sokat kutatták a döntéselméletben. Nagyon racionális emberek, amennyiben nagyon rövid idő áll a rendelkezésre a döntéshez, többet hibáznak, még akkor is, ha jártasak az adott területen" - részletezte az egyetemi oktató.

A helyzetet tovább súlyosbíthatja a társadalmat foglalkoztató, erős bizonytalanság, amely a témával kapcsolatban kialakult. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre objektív igazság, képtelenség kompetens és megbízható szakemberekre támaszkodni. Ezt jól illusztrálja a pandémia első éve: annak ellenére, hogy a hatóságok hivatalos tájékoztatást nyújtottak, a jövővel kapcsolatos kilátások zavarosak maradtak. Nem tudtuk, mi vár ránk holnap vagy a következő hetekben. Az agyunk ezt a bizonytalanságot folyamatosan érzékeli, és még a legnagyobb igyekezet mellett is nehezen tudjuk racionálisan értékelni az információk hitelességét – mutatott rá Seer László.

Választási kampányban gyakori, hogy ezek a tényezők egyszerre következnek be: az információs túltelítettség, a bizonytalanság és az időhiány, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy a felbukkanó médiatartalmat nem racionálisan közelítjük meg.

A racionális döntéshozatal alapja, hogy alapos kérdéseket fogalmazunk meg az információkkal kapcsolatban: fontos, hogy ellenőrizzük a forrásokat, több helyen is kutassunk, és konzultáljunk olyan szakértőkkel, akik mélyebb ismeretekkel bírnak az adott témában – emelte ki Seer László. Hozzátette, hogy be kell ismernünk: a közösségi média használata során gyakran nem is gondolunk arra, hogy minden információnak alaposan utánajárjunk. Ráadásul sokan csupán szórakozás céljából böngészik a platformokat, és nem veszik elég komolyan a látottakat, ami miatt könnyebben elhiszik a számukra megjelenő tartalmakat.

Ebben az időszakban gyakran előfordul, hogy a manipulációs tartalmakat kritikátlanul, kérdések nélkül fogadjuk el, és ha vonzóak számunkra, még el is osztjuk őket.

A megerősítési torzítás (confirmation bias) az agyunk döntéshozatali hibája, mutatott rá a szakértő. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy mivel a világ összetett, sok az információ, az agyunk úgy próbálja ezt feldolgozni, megoldani a feladatot, hogy arra hagyatkozik, amit már tud, vagy hisz.

Seer László kifejtette, hogy ha olyan információval találkozunk, amely megerősíti a világra vonatkozó meglévő nézeteinket és meggyőződéseinket, hajlamosak vagyunk azt sokkal gyorsabban elfogadni, még abban az esetben is, ha az adott információ valójában téves.

Éppen ezért, azok a manipulatív üzenetek rendkívül hatékonyak, könnyebben elérik a céljukat, melyeket kifejezetten azokra szabnak, akik azonos értékrenddel rendelkeznek, bizonyos módon gondolkodnak a világról.

Felidézte a hírhedt Cambridge Analytica-botrányt, amely 2018-ban rázta meg az Egyesült Államok elnökválasztási kampányát. Kiderült, hogy piackutató cégek olyan adatgyűjtési módszereket alkalmaztak, amelyek mára már illegálisnak számítanak, és rengeteg potenciális szavazót osztályoztak különböző kategóriákba. Ebből képet kaptak a szavazók félelmeiről, hiedelmeiről és vágyairól. Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy célzott üzeneteket juttassanak el hozzájuk, amelyek drámaian formálták véleményüket és viselkedésüket.

"A módszer önmagában rendkívüli, ugyanakkor rendkívül manipulatív is, hiszen kihasználja az emberek félelmeit, hogy különféle politikai üzeneteket juttasson el hozzájuk. Azóta ez a gyakorlat többé-kevésbé tiltottnak számít, ugyanakkor számos jogi kiskapu még mindig létezik. Minden politikai kampány során felmerülhet a manipuláció lehetősége, de vannak olyanok, amelyek kifejezetten a társadalmi rend ellen irányulnak, és egyre gyakoribbak, míg mások talán nem annyira drasztikusak, de mégis etikátlanok, csupán annyit céloznak, hogy egy bizonyos üzenetet ültessenek el az emberek tudatában" - részletezte a szakértő.

A védekezés leghatékonyabb módja a tudatos közösségi média használata – hangsúlyozta Seer László. "Amikor a telefonunkat a kezünkbe vesszük, és belépünk a Facebookra vagy a TikTokra, fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: ez csupán egy eszköz, és nem feltétlenül a valóság hiteles tükre" – figyelmeztetett.

A közösségi média nem a valóság tökéletes mása; sokkal inkább az algoritmusok által formált világ. Ha felismerjük, hogy a közösségi média a valóság egy átalakított verzióját mutatja be, már egy lépést tettünk afelé, hogy tudatosabban és kritikusan közelítsünk az ott található információkhoz.

Például ha nosztalgikus képeket látunk, gondoljunk arra, hogy azért mutatják, mert így azt erősítik bennünk, hogy "régen minden jobb volt", a jelen kaotikus, bizonytalan, és ez azoknak kedvez, akik valamilyen változtatásra törekednek.

Az üzenetek nemcsak szövegek, hanem kép- és videó alapúak, a mesterséges intelligencia sokat segít azoknak, akik manipulálnak, egyre fejlettebb a technológia, nagyon élethű képeket és videókat lehet kreálni, figyelmeztet Seer László. Arra is kitért, egyre nehezebb jogilag úgy korlátozni, hogy ne lehessen rosszra használni. A mesterséges intelligencia olyan mint egy jó kés, ami konyhai műveletekre kiváló, de ártani is lehet vele, vont párhuzamot az egyetemi oktató.

A gond, hogy sokan észre sem vesszük, ha manipulálnak, vagy adathalászat áldozatai vagyunk: kattintunk és máris bekerülhetünk valamilyen adatbázisba a telefonszámunkkal, e-mail címünkkel, közösségi média elérésünkkel. Észre sem vesszük, hogy megadtuk a hozzáférést, kiszolgáltattuk magunkat, részletezte Seer László.

Ha felfedezzük, hogy egy tartalom problémás, fontos, hogy azonnal jelentést tegyünk - javasolja a szakértő. Minden platform biztosít erre lehetőséget, és a rendszereik folyamatosan fejlődnek, hiszen a felhasználók aktívan hozzájárulnak a tanulási folyamathoz. Amikor jelezzük, hogy egy tartalom nem megfelelő, a rendszer képes lesz a jövőben hasonló eseteket azonosítani, kiszűrni és letiltani. Seer László egy friss példát is hozott: nemrégiben egy Kolozsvár melletti település Facebook-csoportjában megjelent egy hirdetés, amely illegális drogokat kínált. A Facebook a bejelentés után mindössze két percen belül automatikusan letiltotta a hirdetést és a felhasználót is.

A súlyos törvénytelenségeket a hatóságoknak, a kiberbiztonsági igazgatóságnak is jelenteni kell, ezt követeli meg a civil kurázsi, az állampolgári felelősség.

Seer László hangsúlyozta, hogy a holnap nem jelenti azt, hogy minden probléma varázsütésre megoldódik, ezért fontos, hogy ne éljünk illúziókkal. A román kiberbiztonsági hatóságok az Európai Unió keretein belül kifejezetten jól teljesítenek, azonban az eszközeik korlátozottak. Azok, akik visszaélnek a technológiai lehetőségekkel, gyakran egy lépéssel megelőzik őket, még olyan fejlett országokban is, amelyek élen járnak az információs technológia terén.