Lehet, hogy Magyarországon is elérkezhet az a korszak, amikor hatalmas nyári erdőtüzekkel kell szembenéznünk?
Ezen a nyáron ismételten nem úsztuk meg a már-már szokásos bozót- és erdőtüzeket Európában. A Mediterráneum területén idén is különösen súlyos helyzet alakult ki, de a Balkán térségében és még Angliában is tombolni kezdtek a lángok. Összesen 10 ezer négyzetkilométer égett le; ez a terület meghaladja Korzika szigetének teljes nagyságát, és négyszerese az előző évben bekövetkezett erdőtüzek által elpusztított területnek. Az Egyesült Királyságban soha nem tapasztaltak még ekkora kiterjedésű tűzvészt egyetlen nyáron, míg Portugália szenvedett a legnagyobb veszteségektől, hiszen teljes területének 3 százaléka vált hamuvá. A tűzvészek következtében 65 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, 26-an pedig életüket vesztették a lángok között. Az anyagi károk is drámaiak: a tűz következtében 38 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami körülbelül 2,5 millió benzinüzemű autó teljes életciklusának kibocsátásával, vagy Új-Zéland egyéves szén-dioxid-kibocsátásával egyenértékű. Lakatos Mónika, Megyeri-Korotaj Otília és Simon Gergő, a HungaroMet szakértői segítségével vizsgáltuk meg, hogy mennyire voltak ezek az erdőtüzek előre láthatók, és hogy mit tehetünk a jövőben a megelőzésük érdekében.
Simon Gergő lapunk megkeresésére kifejtette, hogy a Mediterráneum térségében tapasztalt erdőtüzek hátterében egy széleskörű anticiklon állt, amely száraz, gyengén felhős és napos időjárást eredményezett. Ez a jelenség hőkupola formájában megakadályozta a levegő áramlását, így a forró levegő nem tudott hűvösebb levegővel keveredni, ami drámai forróságot és minimális csapadékot hozott a régióba. A hőkupolák nyári megjelenése nem meglepő, de ebben az esetben a rendkívül hosszú időtartamuk számít anomáliának. De vajon mi indította el a tüzeket? Vanda Cabrinha Pires, a Portugál Tenger- és Légkutató Intézet vezető meteorológusa válaszában elmondta, hogy hazájában a tüzek többsége emberi tevékenység, legyen az szándékos vagy véletlen, következménye. Hozzátette, hogy ezek a lángok nem terjedtek volna el olyan mértékben és nem tartottak volna olyan sokáig, ha az erdők nem lettek volna már eleve szárazak a tartós hőség következtében. Ezzel szemben Marc Prohom, a Katalán Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztályának vezetője úgy véli, hogy a tűzfészkek többsége természetes úton alakult ki, főként száraz villámok révén, amelyeket az erős szelek fokoztak. Megjegyezte, hogy a hatóságok tűzoltókapacitása nem volt felkészülve az ilyen méretű tüzek kezelésére, ami hozzájárulhatott a helyzet súlyosbodásához – különösen a 2025-ös nyáron, amikor a valaha mért leghosszabb hőhullám sújtotta az országot. A több napig tartó, 40 fok körüli, olykor azt meg is haladó hőmérséklet a kiszáradt növényzeten (legyen az emberi vagy természetes okokból) kipattanó tüzek gyors terjedését segítette elő, amit a térségben gyakori erős szél is tovább fokozott.
Lakatos Mónika részletesen kifejtette, hogy a legfrissebb tanulmányok alapján az éghajlatváltozás jelentősen megnövelte a tűzveszélyes időjárási helyzetek kialakulásának valószínűségét, és fokozta azok intenzitását is. A közelmúlt elemzései kimutatták, hogy a Földközi-tenger keleti partvidékén, különösen Görögország, Törökország és Ciprus területén, a meteorológusok már megfigyelték az erdőtüzek időszakának alakulását. Az adatok szerint a téli csapadék mennyisége körülbelül 14 százalékkal csökkent az elmúlt évszázad közepéhez képest, ami szárazabb nyarakat eredményezett. A térséget jellemző úgynevezett "Etesian" szelek is erősödtek, ami a magasnyomású rendszerek fokozódásával függ össze. Ezek a szeleket nemcsak a növényzetet szárítják ki, hanem ha tűz keletkezik, annak terjedését is elősegítik. A számok tükrében a kockázati tényezők változása összesen 22 százalékkal növelte meg az erdőtüzek időjárási kockázatát. A korábbi, százévente egyszeri pusztító erdőtüzek kialakulási esélye most húszévente egyre valószínűbbé vált, mindez 1,3 fokos globális felmelegedés mellett. Kutatási modellek alapján, ha a felmelegedés eléri a 2,6 fokot, a forró-száraz-szeles időszakok kilencszer gyakoribbá válhatnak. Mónika figyelmeztetett: ha a klíma tovább melegszik, egyre több európai ország lesz kénytelen szembenézni a gyakori és intenzív erdőtüzekkel, amelyek ereje egyes helyeken már meghaladhatja az alkalmazkodás lehetőségeit.
Bár Magyarország eddig elkerülte a nyári erdőtüzeket, a klímaváltozás gyors ütemű előrehaladása miatt hazánk olyan éghajlati problémákkal néz szembe, amelyekre még nem készült fel megfelelően.
