A lombhullató díszfák baktériumos kéregbetegségei komoly kihívást jelentenek a kertészek és a tájépítészek számára. Ezek a betegségek általában a fa kérgét támadják meg, és különböző baktériumfajok okozzák őket, amelyek a növények gyengüléséhez és akár el

A fűzfák baktériumos hervadását a Brenneria (más néven Erwinia) salicis baktériumfaj idézi elő, amely a fűzkultúrákban az egyik legnagyobb problémát jelenti. A kórokozó hatására a tünetek nyár elején kezdődnek: a levelek a fiatal hajtások csúcsától indulva barnulni kezdenek, a fertőzött területek pedig hervadni és száradni kezdenek.

A fa kérgén fekélyes sebek alakulnak ki, melyekből nyákos, színtelen baktériumnyálka szivárog. A kórokozó a fűzfák mellett fertőzi a nyár- és égerfajokat is. A növénypatogén baktériumot Angliában találták meg először. Ezt követően több országból is jelezték előfordulását: Hollandia, Belgium, Japán, Olaszország.

Magyarországon a fehér fűz (Salix alba) kultúrák detektálása 1998-ban zajlott, 12-16 éves fákat érintően, egy 14 hektáros területen, amely a Győri Erdészet Patkányosi kerületében található. A begyűjtött minták azonosítása klasszikus bakteriológiai technikák alkalmazásával történt.

2012-ben, Budapesten hasonló tüneteket mutató fehér fűzfát figyeltük meg. A tünetek az alábbiak voltak: kéregrepedés, száradó hajtások és barnuló levelek, valamint baktériumnyálka szivárgása a fás részeken levő sebekből.

A kórokozó azonosítása klasszikus bakteriológiai módszerek mellett molekuláris módszerekkel is megtörtént. A kórokozó terjedése Európában azonban az utóbbi 50 évben lelassult. Ennek oka talán az, hogy ma már minden területen elterjedt, ahol füzek termesztése folyik.

Az akut tölgypusztulás (AOD - Acute Oak Decline) komoly gazdasági károkat idéz elő Nagy-Britanniában. E betegség tüneteit különböző abiotikus és biotikus tényezők egyaránt kiválthatják. A kutatások során számos kórokozó gomba- és baktériumfaj jelenlétét azonosították a fertőzött tölgyfákban, amelyek hozzájárulnak a fák állapotának romlásához.

A probléma jelentősége abban rejlik, hogy a terjedési mechanizmus még mindig rejtély, és a fertőzött tölgyek sajnos 4-5 éven belül teljesen elhalnak. A Brenneria goodwinii nevű kórokozó is szerepet játszhat a tölgyek pusztulásában, mivel a fák kérgén széles repedések keletkeznek, amelyekből sötét, ragadós váladék szivárog.

2014-ben Brady és munkatársai leírtak egy új Brenneria fajt - azon belül két alfajt -, mely összeköthető az akut tölgypusztulással. A Brenneria roseae subsp. roseae törzsek Nagy-Britanniából, Quercus cerris fajról, a Brenneria roseae subsp. americana törzsek Amerikából, Quercus kelloggii fajról származtak.

A tünetek hasonlóak az előzőleg említett jelekhez, tehát a vertikálisan elhelyezkedő, változó méretű sebekről van szó, amelyekből váladék szivárog. Jelenleg országunkban nem áll rendelkezésünkre információ az adott fajok megjelenéséről.

A betegség a tölgyfák kérgének fekélyesedését okozza, jelentős lombhullással, terméskieséssel, valamint a fák kondíciójának romlásával jár. Megfigyelték a fertőzés következtében meginduló fehéres, ragacsos nedv szivárgását a termésekből is.

A 2013-as évben Magyarországon Tóth és kollégái a Populus × euramericana fás részein repedéseket észleltek, amelyekből váladék folyt. Az elkülönített kórokozó jelentős hasonlóságot mutatott a Lonsdalea quercina baktériumfajjal, ám érdekesség, hogy a nyárfáról került izolálásra, nem pedig tölgyfáról.

További kutatásaik során megállapították, hogy az elkülönített baktériumfaj, a Lonsdalea quercina subsp. populi, később nemzetközi kutatók által végzett további elemzések révén a Lonsdalea populi néven került nyilvántartásba.

Ezek mellett nyárfákon a Brenneria populi baktériumfaj is okozhat repedéseket a törzs és az ágak kérgén, melyekből fehéres színű, nyálkás folyadék távozik. A kórokozó megjelenéséről Spanyolországban, Kínában számoltak be és hazánkban is igazoltuk már nyárfán Brenneria faj jelenlétét.