Folyamatosan kimerültnek érzed magad? Íme néhány egészségügyi tényező, ami a háttérben állhat.

"Teljesen kimerült vagyok." Nagy eséllyel már te is mondtad ezt, vagy hallottad valakitől egy beszélgetés során. A szakértők azt állítják: több egészségügyi probléma is állhat az állandó fáradtság mögött.

Többféle tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy fáradtabbnak érezd magad a megszokott állapotodnál. Elképzelhető, hogy szezonális hangulati ingadozásokkal nézel szembe, esetleg a mindennapi stressz terhei nehezen kezelhetőek számodra, vagy csupán nem pihensz eleget. Azonban nem mindig egyszerű megállapítani, hogy a fáradtság forrása a napi rutin fáradalma, vagy egy mélyebb, egészségügyi problémából ered.

"Amennyiben azon töprengsz, hogy szakértő segítségét keresd, elengedhetetlen, hogy tisztában legyél azzal, hogy a tapasztalt tüneteid inkább az álmosság vagy a kimerültség jelére utalhatnak" - állítja Dr. Jennifer Mundt, a Utah-i Egyetem Alvás-Ébredés Központjának klinikai alvásszakpszichológusa és a család- és megelőző orvostudomány tanszékének docense.

Mundt kifejtette, hogy az álmosság enyhítésére hasznos lenne, ha napközben lenne lehetőséged egy rövid szundira, hiszen ilyenkor könnyedén elaludnál. Ezzel szemben a kimerültség és fáradtság gyakran a nem megfelelő alvás vagy egyéb egészségügyi problémák következményeként jelentkező energiahiányt jelenti, ami komoly kihívást jelent a napi feladatok elvégzésében, és megnehezíti, hogy a nap végén ne érezzük magunkat kimerültnek – tette hozzá.

A CNN szerint a túlzott álmosságot tapasztalók alvászavarokkal küzdhetnek, míg a fáradtsággal küzdő egyének esetében akár alvászavar vagy más, mögöttes egészségügyi problémák is húzódhatnak meg a jelenség mögött.

A legnyilvánvalóbb jel, hogy ideje orvosi segítséget kérni a tartós kimerültség miatt, az energiaszinted drámai csökkenése. Különösen figyelmeztető, ha ez a fáradtság több mint két héten keresztül megnehezíti a mindennapi tevékenységeidtől, mint például a saját magadról vagy a családodról való gondoskodás, a munkába járás, vagy akár a testmozgás elvégzését – mondja Dr. Tina-Ann Thompson, a Emory Healthcare háziorvosa és az Emory Egyetem Orvosi Karának család- és megelőző orvostudományi tanszékének adjunktusa.

Amikor a páciensek krónikus fáradtságról számolnak be, az orvosok rendszerint egy sor alapos kérdést intéznek hozzájuk, hogy mélyebb megértést nyerjenek a mögöttes okokról és megtalálják a legideálisabb kezelési lehetőséget - fejtette ki Thompson.

Az orvosok arra törekednek, hogy feltárják a kimerültség kezdetének időpontját, és hogy megértsék, vajon egy jelentős életváltozás - mint például egy új munkahely elfogadása, egy szeretett személy elvesztése, vagy más stresszes esemény - hozzájárult-e a tünetek megjelenéséhez.

Emellett felmérik az étrendet és a mozgási szokásokat is, hogy megbizonyosodjanak arról, elegendő fehérjét, vasat és egyéb létfontosságú tápanyag fogyaszt-e a páciens. Az edzésprogramban bekövetkezett nagyobb változások, különösen az intenzitás növelése vagy az időzítés módosítása, szintén szerepet játszhatnak. Thompson azonban megjegyezte, hogy mindennapi mozgásra van szükség a fáradtság elkerülése érdekében.

Fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a hangulati ingadozásokat, az alvási szokásokat és a mentális egészségügyi kihívásokat is. Ezen kívül az orvosnak érdemes áttekintenie a páciens által jelenleg szedett vagy korábban használt gyógyszereket is, mivel egyes felírt készítmények hozzájárulhatnak a fáradtságérzéshez.

A kimerültség egyik gyakori oka a vérszegénység, amelyet a vörösvérsejtek alacsony száma jellemez, és amely vérzésből, elégtelen vashasználatból vagy a szervezet vas megfelelő felszívódásának képtelensége miatt alakulhat ki. Egy rutinszerű vérvizsgálat segíthet meghatározni, hogy a vérszegénység hozzájárul-e a fáradtsághoz.

Bár a szívbetegség nem a krónikus kimerültség legelterjedtebb kiváltója, Thompson kiemeli a betegség szűrésének lényeges szerepét. Különösen figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államokban a nők körében ez a leggyakoribb halálozási ok.

A menstruációs éveikben lévő nők gyakran tapasztalhatnak fáradtságot, hiszen hormonjaik a havi ciklus során folyamatosan változnak. A perimenopauza időszakában azonban ez a kimerültség még intenzívebbé válhat. Thompson azt ajánlja, hogy ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni a hormonális problémák megfelelő kezelésének érdekében.

A tartós fáradtság egyik lehetséges forrása egy krónikus vírus vagy fertőzés, amely váratlanul hosszabb időn keresztül is kimerítheti a test energiakészleteit, túllépve ezzel a megszokott kereteken.

Amennyiben a gyakran előforduló állapotokat, illetve bármely más, az orvos figyelmét felkeltő betegséget már kizárták, célszerű lehet alaposabban megfontolni a krónikus fáradtság szindróma lehetőségét, valamint a ritka vérzavarok vizsgálatát is.

Az általános fáradtság tüneteinek esetén Thompson hangsúlyozza az alvás fontosságát, még akkor is, ha az élet túlságosan zsúfoltnak tűnik. Ezenkívül arra bátorítja a krónikus fáradtsággal küzdőket, hogy kérjenek támogatást orvosoktól, szeretteiktől vagy egy partnertől, hogy segítsenek ezen a kihívásokkal teli vagy stresszes időszakon.

Ha már kizártad az orvosi problémákat a háziorvosoddal, vagy úgy érzed, hogy alvászavarokkal nézel szembe, Mundt azt ajánlja, hogy tájékozódj egy alvásklinikáról a részletesebb vizsgálatok érdekében.

Ezek a klinikák speciális alvásvizsgálatokat folytatnak, amelyek célja az alvás során jelentkező megszakítások, például a légzéskimaradások, akaratlan végtagmozgások vagy más tudatalatti viselkedésformák azonosítása. Ezek a tényezők mind jelentős hatással lehetnek az alvás minőségére, így fontos, hogy a szakemberek alaposan feltérképezzék őket.

A három leggyakoribb oka az álmosságnak vagy kimerültségnek a nem elegendő alvás, az inszomnia és az alvási apnoé - mondta Mundt. Bár ritkábbak, de az álmossághoz hozzájárulhatnak olyan rendellenességek is, mint a narkolepszia vagy az éjszakai alvajárás.

Még ha nem is állapítottak meg nálad konkrét alvászavart, sokféle életmódbeli faktor befolyásolhatja az alvás minőségét, és előidézheti a nappali fáradtság ciklusát.

Habár a felnőtteknek általában azt javasolják, hogy éjszakánként hét és kilenc óra között aludjanak, Mundt hangsúlyozza, hogy az alvásigények egyénenként változóak. Éppen ezért érdemes figyelni a saját testünkre. Ha ebbe a tartományba esik az alvásod, de még mindig kimerültnek érzed magad, érdemes megpróbálnod meghosszabbítani az alvásidődet, hogy kiderüljön, valóban frissebbnek érzed-e magad tőle.

Ha az alvásidő meghosszabbítása nem hozza meg a kívánt eredményeket, érdemes más életmódbeli tényezőket is átgondolni, hiszen ezek is jelentősen befolyásolhatják az alvás minőségét. Mundt egyik legfontosabb alvási tanácsa, hogy mindig törekedjünk a következetességre, különösen az elalvás és az ébredés időpontjaiban. "Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a hétvégén próbálják bepótolni a lemaradást, és akár 10 órát is alszanak egy éjszaka."

A rendszertelen alvási szokások komoly hatással lehetnek a test természetes ritmusára, ami különösen a hétvégék után nehezítheti az elalvást, hiszen a test felfrissült állapotban van, eltérve a megszokottól. Mundt azt ajánlja, hogy törekedj a lehető legoptimálisabb alvási környezet kialakítására. Érdemes kerülni az olyan zavaró tényezőket, mint például a tévénézés alvás közben. Emellett fontos, hogy a házikedvencek mozgása se zavarja meg az éjszakai pihenést, mivel ezek a zörejek jelentősen ronthatják az alvás minőségét.

Egy másik fontos tényező a napfénynek való kitettség. A természetes napfény sokkal fényesebb, mint bármely mesterséges fényforrás, és a megfelelő mennyiségű napfény, különösen reggel, segít szabályozni a test 24 órás alvás-ébresztési ciklusát - mondja Mundt. Estére azonban csak gyenge fényt és lámpákat használj, hogy jelezd a testednek, hogy ideje pihenni.