Szenvedélyes és tartalmas eszmecsere bontakozott ki Schmidt Mária és Freund Tamás, az MTA elnöke között, amely az Akadémia szerepét és jövőjét érintette. A beszélgetés során mindketten kifejtették nézeteiket, miközben szoros érzelmi töltettel és szakmai m
A történész blogján közzétett, az Akadémia működését kifogásoló írásra válaszul a köztestület elnöke határozottan elutasította a felmerült vádakat.
Schmidt Mária a Látószög című blogján osztotta meg gondolatait az MTA-val kapcsolatban, miután az Akadémia gazdasági és jogtudományok osztálya nyilvános állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás szerint, ha Orbán Viktor részt venne a tudományos akadémia 200. évfordulójára rendezett ünnepi ülésen, a résztvevők jelentős része demonstrációként elhagyná az eseményt, mint tiltakozást a március 15-i, poloskázós beszéde ellen.
A történész véleménye szerint ez csupán "tisztán politikai játszma", amely mögött előre megtervezett szándékok húzódnak. Ráadásul az aláírók, akiket ő "többnyire elismert balliberálisoknak" nevez, nem rendelkeznek lényeges befolyással, így választották ezt az "aláírósdi" megoldást.
"A Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Tagjai olyan privilégiumok sorát élvezik, amelyek élethossziglan járnak nekik, vagyis életjáradékot kapnak.
Ennek folyósításához bekerülésüket követően semmilyen teljesítményt nem kell felmutatniuk, semmilyen követelménynek nem kell megfelelniük" - írta Schmidt Mária, és az is kijelentette, hogy az MTA tekintélyét igencsak megtépázta, hogy a kommunista időszak alatt mindenekelőtt a pártállamhoz fűződő elkötelezettség alapján választották ki tagjait, tisztségviselőit, és ők a rendszerváltoztatás után is megtartották tagságukat.
Azt is felrótta, hogy nem emelték fel a szavukat azért, hogy az összes egyetem visszakapja az egyetemi tanárok tudományos minősítésének jogát, ami szerinte példátlan módon a sztálinizmus tovább élő örökségeként az MTA-nál van. Az egyetemi tanári kinevezésekről a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) dönt, amely sok esetben az MTA doktori követelményeit veszi alapul a minősítési eljárás során, illetve több egyetem az MTA doktori címhez köti az egyetemi tanári pályázat lehetőséget. A történész szerint egy átlagos MTA-tag teljesítménye nem különbözik szignifikánsan egy nem akadémikus magyar kutató teljesítményétől, és az akadémikusok 82,4 százalékának nem készült az utolsó tíz évben nagy befolyást jelentő cikke, ezért Schmidt Mária szerint "akadémikusnak lenni teljesítmény nélküli rangot, kiváltságot, élethosszig tartó megélhetést és megannyi privilégiumot jelent". Egyben azt javasolja, hogy a tudományos minősítést helyezzék vissza az egyetemekre.
Schmidt Mária javaslata szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagságának presztízsét meg kell védeni. Ennek érdekében indítványozza, hogy a jövőbeli tagok ne részesüljenek további privilégiumokban, csupán a tudományos közösség által biztosított tisztelet és elismerés révén. Az államnak el kellene vonulnia az MTA finanszírozásától, visszavéve a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat, kivéve a székházat, amelynek megfelelő karbantartásáról gondoskodnia kell. Emellett fontos, hogy a félévente összeülő akadémikusok méltó körülmények között folytathassák tanácskozásaikat. Ez a lépés összhangban állna a magyar tudományosság érdekeivel és hagyományaival.
A bejegyzésre az Akadémia honlapján reagált a testület elnöke. Freund Tamás szerint Schmidt Mária írása a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos, súlyos tévedéseket, szándékos félrevezetéseket tartalmaz. Mint fogalmaz, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának belső vitaanyaga nem egy "közlemény", azt nem hivatalos csatornán keresztül juttatták el a sajtóhoz, és az elnök is kiadott egy állásfoglalást az ügyben, és hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia küldetésénél és alkotmányos státuszánál fogva politikai vitákba nem kapcsolódhat be.
Az Akadémia kétszáz éves története során számos politikai rezsim képviselői folyamatosan beavatkoztak az intézmény autonóm működésébe. Különösen drámai beavatkozás történt Sztálin és Rákosi uralkodása alatt, amikor a kialakított struktúra egészen 1990-ig fennmaradt. Freund Tamás szerint azonban rendkívül téves, történelmileg nem megalapozott és etikátlan dolog lenne az Akadémiát azzal a rendszeren azonosítani, amely erőszakot gyakorolt rajta, hiszen az Akadémia mindezt akarata ellenére szenvedte el.
Az elnök véleménye szerint a sztálinizmus akadémiai körön belüli túléléséről szóló diskurzus tisztességtelen, különösen olyan nemzeti és tudományos nagyformátumú személyekkel szemben, mint Antall József, Kosáry Domokos, Szabad György, Mádl Ferenc és Szentágothai János. Ők és társaik bátorságukkal és erejükkel képesek voltak arra, hogy az akadémiai tagságot a tudományos teljesítmény és kiválóság kritériumaihoz kössék. A rendszerváltoztatás után a kiválasztás folyamata már szigorúan szakmai alapokra helyeződött, és a nyílt politikai beavatkozás megszűnt – állítja Freund Tamás. Hozzáteszi, hogy bár nem lehet kijelenteni, hogy minden esetben a legkiválóbbak kerültek be a testületbe, az ilyen hibák a társadalom bármely szegmensében előfordulnak.
Az MTA vezetője kijelentette, hogy az az állítás, miszerint az Akadémia bármilyen módon fenyegetné az egyetemi autonómiát vagy a tudományos minősítéshez való jogot, teljes mértékben megalapozatlan. Az Akadémia feladata, hogy megőrizze a tudományos minőséget és a tudományetikai normákat, ez pedig rendkívül fontos közszolgáltatás. Fontos megjegyezni, hogy nem minden kiemelkedő tudós válik akadémikussá, hiszen az akadémiai törvény 365 főben korlátozza az akadémikusok számát.
A tudományos teljesítményről úgy vélekedik, hogy azt nem csupán szcientometriai adatokkal mérik, legalább ilyen fontos az utánpótlás-nevelési, oktatási, innovációs, tudományos közéleti és tudomány-népszerűsítő tevékenység, a teljes tudósi életmű. "Teljesítmény nélküli kiváltságokról beszélni a nemzet érdekében egy életen keresztül nem csupán napi 8 órában dolgozó és az országnak komoly megbecsülést és presztízst szerző tudósokról méltánytalan. Az akadémikusi tiszteletdíj (két évtizede változatlanul havi nettó 360 ezer forint) pedig nem éri el azt az összeget, amelyet - teljes joggal - annak a több mint 900 sportolónak biztosít az állam életjáradék formájában, aki olimpiai helyezéseivel vagy edzőként komoly dicsőséget hozott az országnak" - áll a válaszban.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke határozottan elítéli az Akadémia lejáratására és hiteltelenítésére irányuló mindenféle erőfeszítést, álhírek terjesztését és rágalmazást, amely a nemzet jövőjére és jólétére nézve rendkívül káros. Kéri, hogy az Akadémia 200 éves évfordulója egy olyan ünnep legyen, amely egyesíti a magyar tudományos közösség és a nemzet tagjait. "Meggyőződésem, hogy a tudomány vívmányait a politika, a gazdaság és a tudomány legjobbjainak együttműködése nélkül nem lehet a közjó, valamint az ország biztonsága és fejlődése érdekében hasznosítani. Az Akadémia, amely a magyar tudományosság egészét képviseli, erre törekszik, és ehhez kéri a három közösség vezetőinek és tagjainak támogatását. Mindenki támogatására szükség van" - hangsúlyozta az MTA elnöke.
