Egy horgász különös felfedezést tett a Visztula folyó mélyén: egy lenyűgöző középkori kardra bukkant. Az ősi fegyver, amely valaha harcok színhelyén forgott, most a víz alatt pihenve mesél a múlt titkairól. Az esemény izgalma nemcsak a horgászt, hanem a h
Andrzej Korpikiewicz pecázni indult, de a horgászbot helyett egy középkori kardra bukkant. Ez a felfedezés nemcsak a lengyel hírek címlapjára repítette őt, hanem azért is figyelmet kapott, mert felelősségteljesen és gyorsan cselekedett: azonnal a múzeumba szállította a valószínűleg ritka leletet, és részletesen tájékoztatta a hatóságokat a kard megtalálásának helyéről. Ezzel nemcsak a főváros történelmi gyűjteményét gazdagította, hanem példát is mutatott arról, milyen fontos a kulturális örökség megőrzése.
Valójában még ennél is óvatosabb volt: amikor elektromos robogójával a Visztula partjára érkezett, észlelte, hogy a talált kard nem csupán egy átlagos fémdarab. Ezért gondosan elrejtette, majd visszatért a kocsijához, hogy biztonságosan elszállíthassa a múzeumba ezt a különleges leletet. Fémkereső barátja javaslatára egy vizes rongyba csomagolta a kardot, hiszen tudta, hogy a víz alatt hosszú ideig tárolt tárgyak károsodhatnak, ha hirtelen száraz környezetbe kerülnek.
A kardot Korpikiewicz Varsó Tarchomin kerületében találta. Eddig valószínűleg azért nem került elő, mert a hosszú aszály miatt nemcsak a Duna és a Tisza, hanem a Visztula vízszintje is szokatlanul alacsony. A törvény értelmében a hasonló leletek az állam tulajdonában vannak, de Michał Krasucki, a varsói Műemlékvédelmi Hivatal vezetője szerint itt nemcsak a beszolgáltatás ténye, hanem a gyorsasága is figyelemre méltó volt.
A kezdeti kutatások során megállapították, hogy a kard valóban a középkorból származik, amit a markolatgomb különleges formája és a penge szinte teljes hosszúságban megőrzött állapota is alátámaszt. A markolaton egy máltai kereszt díszeleg, amely az ispotályos lovagrend és a templomosok jelképéül szolgált. Míg az ispotályosok valóban jelen voltak Lengyelország területén, Varsóról nem maradtak fenn írásos nyomok, és hasonló a helyzet a templomosokkal is. Fontos megjegyezni, hogy a szimbólum önmagában még nem bizonyítja a fegyver kapcsolódását bármelyik rendhez; ez csupán spekulatív feltételezés marad.
Valószínű, hogy a kard nem Varsóban került a folyóba, hanem a Visztula hozta magával egy távolabbi helyről. A folyó története során többször is megváltoztatta medrét, ami megnehezíti a tárgy pontos eredetének meghatározását. Amennyiben mégis Varsóból származik, az átírhatja a város történelmét, hiszen a középkorban Varsó, bár jelentős település volt, még nem számított kiemelkedő központnak. Ha egy ilyen értékes fegyver valóban itt landolt a folyóban, az azt jelentené, hogy a város katonai és stratégiai szerepe sokkal fontosabb volt, mint eddig gondolták.
A fegyver röntgenes elemzésen fog átesni, amelynek célja, hogy felfedje a gyártásához használt technológiát. Ezt követően egy hathetes tisztítási folyamat veszi kezdetét. Az alapos öblítések során eltávolítják róla a rárakódott homokot, iszapot és egyéb szennyeződéseket, amelyek az elmúlt több száz év során gyűltek össze. Végül pedig egy különleges bevonattal látják el, hogy megőrizzék állapotát és megakadályozzák a további károsodást.
