Közbeszerzési visszaélés: a polgármester is tanácstalan, hogy ki határozta meg a meghívott vállalkozókat.
Bár a nagy összegű közbeszerzési eljárások számos esetben felmerülnek, az ilyen jellegű visszaélések bírósági tárgyalásra való kerülése meglehetősen ritka. Jelenleg a Debreceni Járásbíróságon egy ilyen ügyet vizsgálnak. Az ügyészség állítása szerint Hajdúnánás korábbi jegyzője és egy helyi vállalkozó, több más cégvezető közreműködésével, manipulálták a tendert, hogy a kiválasztott nyertes az legyen, akit a tavaly lemondott fideszes polgármester a legutóbbi tárgyaláson a barátjának nevezett.
Az ügy szálai 2020-ra vezetnek vissza, amikor a hajdúnánási önkormányzat egy új iparterületen szükségét érezte, hogy kivitelezőt találjon a csapadékvíz-elvezető csatorna és a közvilágítás kiépítésére. Az ügyészség vádja szerint azonban világosan tudták, kivel kell megnyerni a tendert: egy helyi vállalkozással, a MÉN-ÉP 2003 Kft.-vel, melynek vezetője baráti kapcsolatban állt az akkori polgármesterrel – a polgármester saját szavaival élve, baráti viszonyt ápoltak. A vád szerint a "bunda" úgy valósult meg, hogy M. Zoltán, a hajdúnánási cég vezetője, manipulálta a versenytársakat a pályázati folyamat során. Megállapodott néhány környező építőipari vállalat vezetőjével, hogy ők is részt vegyenek a pályázaton, ám valójában csak statisztálniuk kellett a MÉN-ÉP győzelme érdekében. Ennek keretében a jegyző a tenderre meghívta a tiszanagyfalui Medop-General Kft.-t, a nyíregyházi Námor-ÉP Kft.-t és a fehérgyarmati Motocorp Bt.-t. Ráadásul M. Zoltán felesége, aki kisebbségi tulajdonos a MÉN-ÉP-ben, még a pályázatok elkészítésében is segítséget nyújtott a riválisoknak. Lassan, de biztosan kihullottak a versenyből a kiszemelt cégek: az esztergomi vállalat és a tiszanagyfalui cég nem adta be pályázatát, az ügyészség szerint azért, hogy a MÉN-ÉP könnyedén nyerhessen. Az egyik rivális pályázatát formai hibák miatt érvénytelenítették, míg a másik cég visszavonta ajánlatát (a bírálóbizottságnak, amelynek tagja volt a jegyző is, ez is a tudomására jutott). Végül így a MÉN-ÉP maradt egyedüli versenyzőként, és 222 millió forintos megrendelést nyert el. A vádlottak mindent tagadnak, és elutasítanak minden vádat.
A keddi tárgyaláson a bíróság célja az volt, hogy kiderítse, ki volt a felelős a fenti cégek tenderre való meghívásáért. A tanúként meghallgatott közbeszerzési tanácsadó, valamint Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP) volt polgármester azonban nem adtak egyértelmű választ erre a kérdésre. A közbeszerzési szakértő kifejtette, hogy az önkormányzat szabályzata körvonalazza a döntéshozatali folyamatot, valamint azt is, hogy kik felelősek a kiválasztott vállalkozók megnevezéséért. Egy másik, az önkormányzat pályázatokért felelős munkatársa egy korábbi tárgyalás során hasonló kérdésre úgy reagált, hogy a meghívandó cégekről közösen döntöttek: azokat a vállalatokat hívták be, amelyek korábban sikeresen teljesítettek.
Lényegében Szólláth Tibor, a volt polgármester és a Nemzeti Agrárkamara nyáron lemondott alelnöke szavai is ezt a gondolatmenetet erősítették. Kifejtette, hogy az önkormányzat szabályzata értelmében elsődlegesen a helyi vállalkozókat kellett volna meghívni a megrendelésekre, azonban sem a testület, sem ő maga nem vett részt a meghívások előkészítésében. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy nem tud arról, ki volt a felelős a kiválasztottak megnevezésében. E szavak különösen figyelemre méltók, mivel a másodrendű vádlott, K. Imre, a volt jegyző korábban azt állította, hogy a polgármester is aktívan részt vett a potenciális kivitelezők felkutatásában. Ügyvédje pedig megjegyezte: "Szólláth Tibor érthetetlen módon nem található a vádiratban, holott neki döntési hatásköre volt". Ennek ellenére Szólláth nem tűnt megviseltnek a védelem során. Az eljárás tanúmeghallgatásai végül úgy zárultak, hogy nem derült ki, a jegyző hozott-e döntést a pályázatra meghívott vállalkozókról, vagy más személy volt a felelős. Ez a kérdés különösen fontos, mivel az ügyészség szerint a másodrendű vádlott jegyző intézkedett a vállalkozók kiválasztásáról.
Szólláth Tibor egyébként a bíróság előtt arról is beszélt, hogy a MÉN-ÉP ügyvezetőjével, M. Zoltán elsőrendű vádlottal - jól ismerik egymást, a viszonyukat barátinak nevezte (korábban a volt jegyző azt mondta: M. Zoltánt eleve a polgármester mutatta be neki). Ugyanakkor Szólláth a szavai szerint a közbeszerzések végrehajtásában maga napi szinten nem vett részt, bár a vállalkozási szerződéseket többnyire ő írta alá polgármesterként. A gazdálkodóként is ismert Szólláth Tibor neve tavalyelőtt még a Nemzeti Agrárkamara (NAK) lehetséges elnökeként is forgott, ám váratlanul bejelentette hátralépését a közélet frontvonalából. Nem indult újra polgármesterként Hajdúnánáson, és lemondott a NAK-nál betöltött alelnöki tisztségéről. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságát azonban megtartotta.
A vallomások alapján nem derült ki egyértelműen, hogy a vállalkozók miként működtek együtt. Az ügyészség számára azonban még mindig lehetnek ütős érvei: a titkos megfigyelés során rögzített hangfelvételek. A keddi tárgyaláson ezeknek a felvételeknek a meghallgatására nem volt lehetőség, mivel a tárgyalóterem technikai felszereltsége ezt nem tette lehetővé. Azonban a következő tárgyaláson már számíthatunk arra, hogy ezek a bizonyítékok előkerülnek.
