A törvénytervezetet módosították, amelyet Sulyok visszautasított, azonban ezzel egy jelentős probléma merülhet fel.
A súlyos eljárási problémát sikerült orvosolni, azonban a jogszabály sorsa még mindig az Alkotmánybíróság előtt dőlhet el.
Kijavították a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő jogszabályt, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök küldött vissza aláíratlanul az Országgyűlésnek. A súlyos eljárási hibát formailag ugyan kiküszöböli a törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjai által benyújtott javaslat, de úgy tesz, mintha nem értené, hogy az államfő másról is írt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök főleg azért küldte vissza aláíratlanul "az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről" elfogadott törvényt, mert a házszabály súlyos megsértésével megváltoztatták a törvény egyes rendelkezéseinek az indokolását ahhoz képest, amit a képviselők eredetileg megkaptak. Ez pedig azért megengedhetetlen, fejtette ki az államfő, mert a bíróságoknak szükség esetén az indoklást is figyelembe véve kell értelmezniük a törvényeket.
Ezt a kormánypártiak javaslata megoldja, most már a szöveghez illő indoklásokkal együtt érvényes a szöveg, erről fog a jövő héten zárószavazást tartani a parlament. A bizottság csütörtöki ülésén ezt a megoldást ellenszavazat nélkül elfogadta. Senki nem szólt hozzá, ellenzékiek sem, akik pedig korábban többször szóba hozták az erdőtörvényt. Sulyok Tamás viszont példaként éppen ezt a hosszú ideje vitatott erdőtörvény-módosítást, a tarvágás lehetőségének bővítését hozta fel, amely mint "háborús" kormányrendelet kizárólag a tűzifaellátás átmeneti javítását célozta, és most megint számos szakmai szervezet tiltakozott az ellen, hogy törvényerőre emeljék.
A köztársasági elnök figyelmeztetett arra, hogy a javaslat "az én nézőpontom szerint a védelmi szint csökkentéséhez vezethet, ami az Alaptörvény ... hatálya alá esik". A törvénymódosítás "céljának tisztázatlansága miatt" egyelőre nem világos az "okai, hatásai és korlátai" sem.
Amikor Sulyok Tamás megírta levelét, még nem sejtette, hogy az általa tavaly márciusig irányított Alkotmánybíróság éppen ezen a kedden érvénytelenítette a Fidesz 2020-ban elfogadott klímavédelmi törvényének leglényegesebb részét. A döntés hátterében az állt, hogy a bíróság szerint a törvény sérti "a nemzedékek közötti igazságosság, elővigyázatosság és megelőzés elveit". Az Alaptörvény azon pontjára hivatkozva, amelyet Sulyok Tamás is idézett, a bíróság megerősítette elkötelezettségét a jövő generációk védelme iránt.
Elképzelhető, hogy olyan események következnek be, amelyekre eddig még nem volt példa. Az Alaptörvény bizonyos körülmények között lehetővé teszi, hogy amennyiben a képviselők a jövő héten változtatás nélkül szavazzák meg ezt a szakaszt, az államfő a törvényt akár az Alkotmánybíróságnak is benyújthatja.
