Orbán Viktor figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna uniós tagsága jelentős kihívások elé állíthatja az európai gazdaságot. Szerinte a folyamat akár destabilizáló hatással is lehet a kontinens gazdasági egyensúlyára.

Magyarországnak döntő a szava az ukrán uniós tagságot illetően, és most kell világossá tenni, hogy vállaljuk-e az ezzel járó pénzügyi terheket, vagy sem. Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott így szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2025 című gazdaságpolitikai fórumán.
Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós tagsága komoly kihívások elé állítaná az európai gazdaságot, így ezt elkerülendő fontos, hogy a magyar álláspontot egyértelművé tegyük. A miniszterelnök a vg.hu beszámolója alapján arra bátorította a választókat, hogy aktívan vegyenek részt a véleménynyilvánító szavazáson, mivel Magyarország kulcsszereplője az ukrán uniós tagság kérdésének, és most kell eldöntenünk, hogy hajlandóak vagyunk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi kötelezettségeket.
A miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Unió célja Ukrajna fennmaradásának biztosítása. E döntés, amely Magyarország részvétele nélkül, de ránk is hatással van, a jelenlegi 800 ezres ukrán hadsereg, a jövőbeni egymilliósra való bővítésének finanszírozásáról szól. Az EU emellett az ukrán állam működését is támogatja, miközben saját védelmi képességeit is növelni kívánja, és sürgősen szeretné, ha Ukrajna taggá válna, hogy kompenzálja a NATO-tagság elutasítását. Kifejezte aggodalmát, hogy ez a brüsszeli döntés súlyosan károsíthatja az európai gazdaságot, ezért elengedhetetlen, hogy ez ne következzen be. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kulcsszerepe van Ukrajna uniós tagságának ügyében, és hogy nélküle más pénzügyi megoldások is életképesek lehetnek.
Orbán Viktor vétója az EU-csúcson mögött húzódó okok és motivációk sokrétűek és összetettek. Az esemény során a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy a döntések nemcsak Magyarország, hanem az egész közösség jövőjére is kihatnak. A vétó mögött álló érvek között szerepeltek a gazdasági érdekvédelmi szempontok, valamint a nemzeti szuverenitás megőrzése is. Orbán hangsúlyozta, hogy a magyar álláspontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a közép-európai országok érdekeit meg kell védeni a nagyobb hatalmak döntéseivel szemben. Az ilyen lépések célja, hogy a jövőbeli EU-s politikai irányvonalakat is befolyásolják, biztosítva ezzel Magyarország helyét a közösségen belül.
Ahogy azt korábban a Világgazdaság is említette, a miniszterelnök csütörtökön érvénytelenítette az EU-csúcsot követően közzétett közös zárónyilatkozatot, amelyben Ukrajna további uniós támogatásának részleteit ismertették.
A zárónyilatkozat szerint:
Az Európai Unió folyamatosan erősíti politikai, pénzügyi, gazdasági és katonai támogatását Ukrajna irányába.
Az Európai Unió folyamatosan elkötelezett Ukrajna pénzügyi támogatása iránt, 2025-re például 30,6 milliárd euróval kívánja segíteni az országot. Emellett arra ösztönzik a bizottságot és a tagállamokat, hogy maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló lehetőségeket, és fokozzák az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást.