Jövőre újabb bővülés várható az eurózónában, amelynek keretében búcsút inthetünk a bolgár levának. - Concorde blog

Jövőre Bulgária is megteheti a lépést az euró bevezetésére, hiszen január 1-jétől az ország a huszonegyedik tagként csatlakozhat az euróövezethez. A bolgárok az elmúlt évek során többször is közel jártak ahhoz, hogy bevezessék az eurót, de a végső szakaszban mindig akadt egy-két akadály, ami megakadályozta a folyamatot. A 2022-es kritériumvizsgálat különösen figyelemre méltó volt, hiszen végül 2023 januárjában Horvátország egyedüliként lépett be az övezetbe, ahogyan arról korábban beszámoltunk. Bulgária euró bevezetésének rögös útja számos tanulsággal szolgálhat a még az euróövezet kapujában várakozó gazdaságok számára is.

A cikk először a Portfolio.hu portálon került publikálásra 2025. június 5-én.

Életének 145. esztendejében, hosszú szenvedés után elhunyt... szerencsére már az évek száma is jelzi: nem egy emberről szól most a hír, hanem a jó öreg bolgár leva nekrológját írjuk éppen. A hosszú szenvedés egyedülálló abban az értelemben, hogy nincs még egy tagjelölt vagy ex-tagjelölt ország, amelyik ilyen sokszor "nem vezette be" az eurót, mint Bulgária 2023 és 2025 között.

Bulgária euróbevezetésének hosszú és rögös útja már 1997-től kezdve nyomon követhető, bár akkor még az euró létezése is csak a jövő zenéje volt. A balkáni ország ekkor vezette be a szigorú valutatanácsi rendszert, amely, angol nyelvű terminológiával élve, “currency board”-ként ismert. Ennek a rendszernek az alapvető célja, hogy a bolgár leva árfolyamát rögzítse az euróhoz, még ha korábban, 1997 és 1999 között a német márkához is kötötték. Az árfolyamstabilitás megőrzését pedig szigorú költségvetési politikával biztosítja, amelyet azóta is következetesen alkalmaznak.

Az euró bevezetésére vonatkozó hivatalos elköteleződés már 2007-ben, az ország EU-hoz való csatlakozásakor megtörtént. Az ezt követő globális válságos évek azonban új kihívások elé állították az országot, így a következő jelentős mérföldkő 2020-ra tehető.

Ekkorra már a célegyenesbe érkezett a folyamat, hiszen Bulgária hivatalosan is belépett az eurózóna-csatlakozás előkészítő szakaszába, az ERM-2 rendszerbe. Ez a lépés eltért a megszokott euróövezeti csatlakozási modellektől, mivel Bulgária azt javasolta, hogy az ERM-2 tagság mellett megőrizze valutatanácsi rendszerét. Ez a sajátos megközelítés alapos tárgyalásokat igényelt az európai intézmények részéről. E lépés lényegében az euró bevezetésének irányába tett természetes ugródeszkának tekinthető.

Az EUR/BGN árfolyam nemcsak ekkortól, de a valutatanács rendszerének köszönhetően már a 2006-tól kezdődő idősora alapján eséllyel pályázhatna a világ legunalmasabb grafikonja címre. A valutatanács máig fennmaradt, 1,95583 bolgár leva/euró fix árfolyamon. Így a leva tényleges árfolyamgrafikonja azóta is egy enyhe véletlen zajjal tüskésített vízszintes vonal, ami a régió egyik legalacsonyabb kamatszintje mellett is fenntarthatónak bizonyult. A de facto fix árfolyam Bulgária számára már így is azt jelenti, mintha euróval fizetnének, csak éppen levának hívják. A csavar a történetben az, hogy kiemelten fontos az infláció alacsonyan - az euróövezeti szintekkel összhangban - tartása, különben egy jelentősen eltérő kamatpolitika miatt a fix árfolyam sem lenne tartható.

Bulgária számára a legnagyobb kihívást az euróövezeti tagsághoz szükséges árstabilitási kritériumok teljesítése jelentette. A 2022. január 1-jei időpont hivatalosan is célként szerepelt, ám ezt követően a 2023-as, 2024-es és 2025-ös próbálkozások is kudarcot vallottak, főként a maastrichti konvergenciakritériumokat meghaladó, tartósan magas inflációs ráták miatt. A helyzetet tovább bonyolította a politikai instabilitás, amely számos előrehozott parlamenti választást eredményezett, és folyamatosan megnehezítette a stabil kormányok megalakítását.

A maastrichti kritériumok szerint az EU-tagországoknak olyan inflációs rátát kell biztosítaniuk, amely maximálisan 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legjobban teljesítő tagállam átlagánál. Bulgária esetében az inflációs teljesítmény az utóbbi években változékony volt, az ország pedig komoly árnyomásokkal nézett szembe, amelyek tartósan túllépték a megállapított küszöbértékeket.

A bolgár inflációs nyomás kialakulását számos tényező befolyásolta, többek között az energiaárak ingadozása, a beszállítói láncok problémái, valamint a hazai gazdasági és bérdinamika alakulása.

Az ország termelékenységi szintje az euróövezet gazdaságaihoz viszonyítva viszonylag alacsony, és ez a tényező is hozzájárult az inflációs nyomás fokozódásához. A fix árfolyamrendszer ugyanis jelentősen korlátozta a központi bank lehetőségeit, amikor a monetáris politikai eszközöket kellett volna alkalmaznia az árak stabilizálása érdekében. Ez a strukturális kihívás különösen megnehezítette Bulgária helyzetét, amikor az euróövezeti tagsághoz szükséges, tartósan alacsony infláció eléréséről volt szó.

A 2022 értékelés után 2023-ra talán csak egy kicsivel kellett volna nagyobb enegedékenység, mint amit Horvátország "megkapott". Bulgária azon célkitűzése, hogy ezután az euróbevezetés csak egy évet csússzon és 2024. január 1-jén megtörténjen, már a 2023-as kudarc után nem sokkal meg is hiúsult. Rositsa Velkova pénzügyminiszter 2023 februárjában be is jelentette, hogy a céldátumot (legalább) 2025. január 1-jére halasztják. A csúszást több tényezőnek tulajdonították: a legjelentősebb továbbra is az volt, hogy nem teljesítették a maastrichti konvergenciakritériumok által előírt inflációs kritériumot. Nem mellesleg több szükséges jogszabály életbe léptetése is hiányzott még.

Az inflációval kapcsolatosan az Európai Bizottság 2024. júniusi elemzése megerősítette, hogy Bulgária továbbra sem felel meg az euró bevezetésére vonatkozó követelményeknek, főként a tartós inflációs problémák miatt. 2024 áprilisában Bulgária inflációs rátája 2,5%-on stagnált, majd májusra 2,7%-ra emelkedett, ami még mindig meghaladta az elfogadható határértéket. Az inflációs nyomás tartóssága mögött széleskörű gazdasági kihívások állnak, amelyek közé tartozik az energiaárak ingadozása és az ellátási láncok zavarai, amelyek továbbra is befolyásolják a bolgár gazdaság működését 2024 során.

A hiányos bolgár jogszabályi környezetet leginkább a pénzmosás elleni intézkedések, a kereskedelmi csődtörvény, valamint a biztosítási szabályozás módosítása terén végrehajtandó kulcsfontosságú reformok jellemzik.

A problémák gyökerei a stabil kormányzás hiányában rejlettek. Bulgária 2023 áprilisában már az ötödik parlamenti választására készült két éven belül. A széttagolt parlamentek és ügyvivő kormányok sorozata komoly intézményi bizonytalanságot teremtett, ami megnehezítette a jogalkotási folyamatot, valamint az euróövezeti tagsághoz szükséges átfogó reformok végrehajtását. A politikai kihívásokat tovább súlyosbította az a tendencia, hogy olyan politikai erők léptek fel, amelyek nyíltan kampányoltak az euró bevezetése és általában az európai integráció ellen. Ennek következtében a bizonytalanság tovább nőtt, még akkor is, ha a hagyományos politikai pártok továbbra is támogatták az integrációs törekvéseket. Ennek eredményeként ismételten halasztásra került sor, most 2026-ra.

Az európai költségvetési szabályok Covid utáni alakulása új lehetőségeket és kihívásokat teremtett Bulgária euróövezeti ambíciói számára. A megújított Stabilitási és Növekedési Paktum nagyobb rugalmasságot és országspecifikus megközelítéseket biztosít, ami Bulgária számára kedvező helyzetet teremtett. Ugyanakkor a paktum hangsúlya a hagyományos gazdasági kritériumokon túlmutató strukturális reformokra és intézményi kapacitások fejlesztésére is irányul. Bulgáriának ahhoz, hogy sikeresen végrehajtsa az euróövezethez való csatlakozást, nem csupán a maastrichti kritériumok technikai követelményeivel kell foglalkoznia, hanem szembe kell néznie a tágabb kormányzási és intézményi kihívásokkal is, amelyek korábban késedelmeket okoztak, és teret adtak az euró ellen irányuló propaganda terjedésének, amely jelentős hatással volt a lakosság véleményére. Az Eurobarometer felmérése alapján...

Az euró lakossági támogatottsága Bulgáriában a bevezetés küszöbén éppen hogy eléri az 50%-ot, ami jelentősen alacsonyabb a magyar és román adatokhoz képest. Ugyanakkor meghaladja a lengyel és cseh támogatottsági szintet.

A bolgár csatlakozási folyamat során, a régóta stabil devizaárfolyam és az utóbbi időszak jogalkotási előrelépései ellenére, komoly kihívásokkal kellett szembenézni, különösen az inflációs kritérium és a költségvetési stabilitás terén. Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke arra utalt, hogy az ország 2025 januárjára képes lehet teljesíteni az inflációs követelményeket. E javaslat mellé egy rendkívüli konvergenciajelentés benyújtásának ötlete is felmerült. Azonban a 2026 januári csatlakozási céldátum előtt, évközi belépés nem vált lehetővé.

A költségvetési hiányproblémák megjelenése újfajta bizonytalanságot teremtett, amely megnehezítette a 2026-os ütemterv megvalósítását. A tavasszal készült elemzések többsége sem volt biztos abban, hogy sikerül-e az eurót bevezetni a tervezett időpontban. Ezen kívül, miközben a bevezetési kritériumok betartására összpontosítunk, fontos tanulság, hogy egy olyan kormányzásra van szükség, amely képes biztosítani az intézményi folytonosságot és a reformok végrehajtásához szükséges kapacitásokat, ahogyan azt európai partnereink is hangsúlyozzák. Az ország legutóbbi tapasztalatai a többszörös választásokkal és ügyvivő kormányokkal rávilágítanak arra, hogy a politikai bizonytalanság kezelése mellett milyen kihívásokkal kell szembenézni a komplex reformfolyamatok lendületének fenntartásában. Az euróövezeti csatlakozás sikeres lezárásához elengedhetetlen a tartós politikai elkötelezettség és megfelelő intézményi háttér.

A Kedves Olvasó, ha ilyen hosszan kitartott a nyugdíjazásra készülő bolgár deviza történetének felelevenítésében, nem csak a tanulságok levonása miatt érezheti úgy, hogy nem hiába töltötte ezzel az idejét.

Lehetséges, hogy ebben az évtizedben már nem találkozunk újabb történetekkel az euró bevezetéséről.

Románia határozott szándékkal készül az euró bevezetésére, ám a költségvetési és inflációs problémák fokozódása miatt a célkitűzés könnyen a 2030-as évek elejére tolódhat. 2029 előtti csatlakozással már 2020-22 között sem számoltak. Ha figyelmen kívül hagyjuk a különböző okokból hátráló Dániát és Svédországot, akkor csupán három ország marad, amely még nem lépett be az eurózónába: Magyarország, Lengyelország és Csehország. E három állam esetében azonban még céldátum vagy konkrét terv sem áll rendelkezésre az euró bevezetésére – de ez már egy másik téma.

Ez a blogbejegyzés a szerző egyéni nézeteit tükrözi, amelyek nem feltétlenül harmonizálnak a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.