Itt a figyelmeztetés: ez az egyetlen módja annak, hogy megoldást találjunk az emberek táplálkozási szükségleteire - Agro Napló.
Ahhoz, hogy Európa és Közép-Ázsia lakosságának étel kerüljön az asztalára, elengedhetetlen a víz elérhetősége. A vízbiztonság emellett katalizátorként hathat a régió élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatának hatékonyabbá, befogadóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá alakítására. A fenntartható vízgazdálkodás tehát előfeltétele a gazdák ellenálló képességének az éghajlati kihívásokkal szemben, és ezáltal az élelmezésbiztonság megőrzésének. Ez a ma közzétett 2024-es élelmezésbiztonságról és táplálkozásról szóló európai és közép-ázsiai ENSZ jelentés központi üzenete.
A jelentés célja, hogy részletesen nyomon kövesse Európa és Közép-Ázsia fejlődését az éhezés, az élelmezési bizonytalanság és a táplálkozással összefüggő kihívások 2030-ig történő megszüntetése terén. A dokumentum sürgeti a fokozott intézkedések bevezetését e célok elérése érdekében. A 2024-es kiadás középpontjában a vízbiztonság áll, hangsúlyozva a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság, valamint az élelmezésbiztonság és táplálkozás közötti szoros összefüggéseket. Az ENSZ hét különböző szervezete – köztük a FAO, az IFAD, a UNICEF, az UNDP, az UNECE, a WHO és a WMO – együttműködik a 2024-es élelmezésbiztonságról és táplálkozásról szóló jelentés elkészítése érdekében, egyesítve erőforrásaikat és szakértelmüket a közös célok elérése érdekében.
Az együttműködés erősítésével célunk, hogy felgyorsítsuk egy éhezésmentes, egészséges és vízbiztonságos régió létrejöttét. Szervezeteink elkötelezettek amellett, hogy támogassák a kormányokat, és új partnereket vonjanak be a következetes nemzeti és regionális szakpolitikák kialakításába. Ezen kívül arra törekszünk, hogy fenntartható megoldásokat kínáljunk a régió előtt álló kihívásokra.
Ezt a közös nyilatkozatot tette a jelentés előszavában Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettes és regionális képviselő; Regina De Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója; Radics Kornélia, a WMO Európai Regionális Iroda igazgatója; Dina Saleh, az IFAD regionális igazgatója a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Európában; Tatiana Molcean, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkár-helyettese és az ENSZ-EGB ügyvezető titkára; és Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.
Bár a globális statisztikák azt mutatják, hogy Európában és Közép-Ázsiában az éhezés és az élelmezési bizonytalanság továbbra is viszonylag alacsony szinten van, számos ország még mindig különböző mértékű élelmezésbiztonsági és táplálkozási problémákkal néz szembe. Ezek a kihívások nagymértékben függenek a jövedelmi szintektől, a társadalmi-gazdasági körülményektől, valamint az éghajlati kockázatoktól és a konfliktusok, például az ukrajnai háború hatásaitól.
Míg 2023-ban a globális alultápláltság a népesség 9,1%-át érintette, addig a mi térségünkben ez a szám 2005 óta folyamatosan 2,5% alatt maradt. Ugyanakkor Közép-Ázsiában a helyzet aggasztóbb: itt a lakosság körülbelül 3%-a, azaz mintegy 2,3 millió ember szenved az elégtelen táplálkozás következményeitől, ami az energiabevitel hiányosságaiból adódik.
Valamivel nagyobb azoknak az aránya, akik nem jutnak rendszeresen elegendő, biztonságos és tápláló élelemhez. 2023-ban Európa és Közép-Ázsia lakosságának mintegy 11,5%-a - vagyis 107,2 millió ember, ami közel 1,5 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban - volt érintett az élelmezésbiztonság mérsékelt vagy súlyos hiányában. A súlyos élelmezésbizonytalanságban szenvedők száma is csökkent, a 2022-es 25,8 millióról 2023-ban 24,5 millióra.
Ez a két mutató – az élelmezésbiztonság mérsékelt vagy súlyos hiányának mértéke a lakosság körében, valamint az alultápláltság előfordulása – kulcsfontosságú eszközök a világ éhezés megszüntetésére irányuló 2-es számú fenntartható fejlődési cél teljesítésének nyomon követésében. Ezeket a mutatókat a nemzetközi élelmezésbizonytalansági skála alapján értékelik, miközben további szempontokat és adatokat is figyelembe vesznek a becslések megbízhatóságának és frissességének növelése érdekében. Az elmúlt húsz év során a régió jelentős előrelépést mutatott az öt éven aluli gyermekek fejlődési késlekedése és sorvadása terén, amely az alultápláltság szempontjából mérhető. Továbbá, a 15-49 éves nők körében a vérszegénység előfordulása is lényegesen alacsonyabb, mindössze 18,8%, szemben a globális átlaggal, amely 29,9% körüli.
Európa és Közép-Ázsia elhízással kapcsolatos kihívásokkal néz szembe, hiszen 2022-re a felnőtt lakosság több mint 20%-át érintette a túlsúly problémája, ami jelentősen meghaladja a globális átlagot, amely csupán 15,8% volt. Érdekes módon, az öt év alatti gyermekek esetében a túlsúly előfordulása csökkent, 7,1%-ra, de ez még így is magasabb a globális becslés 5,6%-ánál. Ráadásul a régióban körülbelül 64,3 millió ember, a lakosság 6,9%-a nem tudta megengedni magának az egészséges táplálkozást 2022-ben, ami jelentősen elmarad a globális 35%-os átlagtól.
Ez a jelentés a vízgazdálkodás területén túllép a szokásos globális diskurzus keretein, ahol a fókusz gyakran csupán a "vízhiány" problémájára korlátozódik. E helyett a vízbiztonság kérdéskörére helyezi a hangsúlyt, amely magában foglalja a víz általános elérhetőségét, kiemelten figyelve az ivóvíz, a higiéniás körülmények, a vízhasználat hatékonysága, valamint a víz minősége és gazdálkodásának aspektusaira. A jelentés részletesen bemutatja a vízbiztonság és az élelmezésbiztonság, valamint a táplálkozás közötti bonyolult összefonódást. E kapcsolatok egy része közös érdekeket tükröz, míg más esetekben inkább ellentétes érdekek feszültségét hordozza magában.
A jelentés részletesen tárgyalja a régió vízgazdálkodási helyzetének legfontosabb kihívásait. E kihívások közé tartozik a vízügyi infrastruktúra folyamatos romlása, az éghajlatváltozás következtében megjelenő fokozódó szélsőségek, a vízszennyezés, valamint a gyenge vízügyi irányítási gyakorlatok. Továbbá hangsúlyozza a határokon átnyúló vízügyi együttműködés bonyolult természetét, és rámutat a vízügyi adatokhoz való hozzáférés hiányosságaira is.
A vízhiányos országokban a jelek szerint sokkal nagyobb a mezőgazdasági vízfelhasználás, mely mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonysága alacsonyabb ezekben a térségekben. A régió számos fejlődő országában növekszik a vízigényesebb állati termékek (pl. marhahús, csirke, tojás és tej) iránti kereslet, ami növeli az élelmiszertermelés általános vízigényét.
Az elemzés azt mutatja, hogy a magasabb jövedelmű országok általában nagyobb vízbiztonsággal rendelkeznek. A jelentés szerint a régióban az élelmezésbiztonság kevéssé probléma, még az alacsony vízbiztonságú országokban is. Ugyanakkor a biztonságos vízhez, a higiéniai és szennyvízelvezetési infrastruktúrához való hozzáférés hiánya a vidéki területeken hozzájárulhat a rosszabb táplálkozási mutatókhoz Közép-Ázsiában és a Kaukázusban
„A szöveg egyediségének hangsúlyozása érdekében fontos, hogy mindenki hozzáadja saját nézőpontját és tapasztalatait” – nyilatkozta Tamara Nanitashvili, a FAO szenior szakpolitikai munkatársa és a kiadvány vezető szerzője.
A jelentés alapján Európa és Közép-Ázsia országainak elengedhetetlen, hogy sajátos igényeikhez igazodó vízügyi stratégiákat dolgozzanak ki, ami már néhány helyen meg is kezdődött. Ezen a téren a vízgazdálkodás fejlesztése különösen lényeges a változásokkal küzdő államok számára, főként azoknál, ahol vízhiány jelentkezik. A vízvédelem, a víz újrahasznosítása és újrafelhasználása terén való beruházások is kiemelt szerepet játszanak. A kiadvány emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az országok törekedjenek agrárszektoruk vízlábnyomának csökkentésére, és erősítsék a határokon átnyúló együttműködéseket a hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében.
