Ismételten fenyegeti a fél világot néhány ravasz kórokozó: íme azok a helyek, ahonnan támadhatnak.

Az USAID-projektek leállítása újabb súlyos csapást mérhet a fejlődő országok egészségügyi rendszerére. Az elhanyagolt trópusi betegségek kezelésére irányuló programok megszüntetése például olyan évtizedes munkát tehet tönkre, amely során számos afrikai ország sikeresen küzdött meg a közegészségügyi kihívásokat jelentő fertőzésekkel. E lépések következményeként a helyi közösségek egészségi állapota romolhat, és a már elért eredmények könnyen elérhetetlenné válhatnak.

A Trump-adminisztráció döntése, miszerint az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) külföldi segélyszerződéseinek jelentős részét megszünteti, súlyos következményekkel jár a fejlődő országok számára, melyeket fegyveres konfliktusok, éhínség, természeti katasztrófák és szegénység sújtanak. Donald Trump hivatalba lépése után, januárban vált nyilvánvalóvá, hogy az Egyesült Államok a "America First" politikai irányelve jegyében több mint 58 milliárd dollárral csökkenti az USAID által nyújtott támogatásokat, melyek 2023-ra körülbelül 72 milliárd dollárt tettek ki. Marco Rubio külügyminiszter márciusban bejelentette, hogy a kormány a USAID-szerződések több mint 80%-át megszünteti. A fennmaradó 20%-kal, ami körülbelül ezer folyamatban lévő projektet jelent, a külügyminisztérium fog foglalkozni a jövőben.

Az Egyesült Államok nagylelkűségének eredményeként 2024-ben körülbelül 130 ország jutott pénzügyi támogatáshoz az USAID programjain keresztül. A legnagyobb mértékű segélyben Dél-Szudán, Afganisztán, Jemen és Nigéria részesült, de a támogatottak között kiemelkedett Ciszjordánia, Etiópia és Ukrajna is.

A Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség tevékenységeinek leállítása huszonhat országban komoly akadályokat gördít az elhanyagolt trópusi betegségek (NTD) elleni harc elé, megnehezítve e betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek eljuttatását, amely feladat eddig főként az USAID és partnerei vállára nehezedett. A Science magazin friss cikke részletesen bemutatja ezt a súlyos helyzetet, és figyelemfelkeltő példaként említi Malit, ahol az utóbbi években sikerült mérsékelni a szegénység, a rossz higiéniai körülmények és az infrastrukturális hiányosságok által okozott betegségek előfordulását.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hatalmas sikernek könyvelheti el, hogy a 19 évvel ezelőtt elindított NTD-program révén 2023-ra az afrikai országban sikerült felszámolni a bakteriális trakómát, amely korábban komoly közegészségügyi gondot jelentett. Ez a betegség, amely a megfelelő orvosi ellátásban nem részesülő pácienseknél gyakran vaksághoz vezetett, most már a múlté. Emellett közel állnak ahhoz is, hogy megszüntessék a szúnyogcsípéssel terjedő fonálféreg-fertőzést, a nyirokfilariázt, amely szintén komoly veszélyt jelent a betegek számára, hiszen a bejutó férgek idővel elzárhatják a nyirokrendszer ereit, súlyos egészségügyi problémákat okozva.

Hasonló sikert értek el Nigerben: az ország Afrikában elsőként lett úrrá a folyóvakságnak nevezett parazitafertőzésen, amit a folyókban szaporodó fekete legyek terjesztenek. A már említett betegségek mellett két másik, hasonlóan elterjedt fertőzés elleni küzdelemhez is hatékony segítséget nyújtott az NTD-program. Az egyik a parazita laposférgek által okozott, jellemzően hasi fájdalmakkal, lázzal és véres széklettel járó bilharziózis (más néven vérmétely-fertőzés), a másik pedig a bélférgesség. A talajban élő, onnan a szervezetbe kerülő, ott elszaporodó férgek alultápláltságot, növekedési zavart és vérszegénységet is okozhatnak.

Húsz olyan betegség létezik, amely elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolható, és amelyek megelőzhetők, illetve kezelhetők. A korábban említett kórképek mellett ide tartozik például a veszettség, a rühesség, a kígyómarás következtében fellépő mérgezés, valamint a szúnyogok által terjesztett Dengue-láz is. E betegségek összességében körülbelül 1,7 milliárd embert érintenek – derül ki az Infektológiai Központ hivatalos tájékoztatójából.

A Science cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy noha a 15 millió dolláros kezdeti támogatással indult NTD-program éves költségvetése 2024-ben 114 millió dollár volt - mai árfolyamon közel 42 milliárd forint -, ennél jóval nagyobb értékű támogatást tudtak szétosztani a rászoruló országok lakói között. A gyógyszeripari óriások ugyanis vállalati felelősségvállalási programjuk keretében évről-évre több milliárd dollárnyi gyógyszeradománnyal járultak és járulnak hozzá az elhanyagolt trópusi betegségek elleni küzdelemhez - ezt a közelmúltig az USAID és partnerei kezelték. "Minden dollárért, amit valaki adófizetőként elköltött, 26 dollárnyi adományozott gyógyszert kapott" - összegezte a helyzetet a lapnak Emily Wainwright, a USAID program januárban elbocsátott stratégiai vezetője.

A Merck, az amerikai multinacionális cég, az elmúlt négy évtized során már ötmilliárd adagot is eljuttatott az ivermectinből, amely a parazitafertőzések kezelésére szolgál. E közben a Pfizer, szintén amerikai gyógyszeripari és biotechnológiai óriás, jelentős mennyiségben ajánlotta fel az azitromicint, amely hatékonyan alkalmazható a trakóma gyógyításában. Az Egyesült Királyságban működő GlaxoSmithKline pedig albendazol tablettákkal támogatta a bélférgesség elleni globális harcot, hozzájárulva ezzel a közegészségügyi célok eléréséhez.

Most ezek a bejáratott gyógyszerelosztási kampányok és tömeges gyógyszeradagolási programok (MDA) is veszélybe kerültek: közel 50 kampány csúszik, ami a WHO szakembereinek becslése szerint világszerte 140 milliónál is több embert érinthet. Eddig MDA keretében nyílt lehetőség arra, hogy a már említett afrikai országokban például egy-egy betegség ellen gyakorlatilag az egész népességet ellássák gyógyszerekkel.

Mivel a parazitafertőzések kezelésére szolgáló készítmények olcsók, hatékonyak és biztonságosak, kiválóan alkalmasak arra, hogy tömeges megelőzésre és gyógyításra használják ezeket.

Az ingyenes gyógyszerszállítmányok akadozása vagy nem megfelelő elosztása jelentős kockázatot hordoz magában; ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a már sikeresen legyőzött betegségek újból terjedni kezdjenek, és nőjön a fertőzöttek száma. Ezek az emberek, akik nem kapják meg a szükséges célzott gyógyszeres kezelést, sajnos az életminőségük drámai romlásával néznek szembe. A WHO tavaly közzétett jelentése az elhanyagolt trópusi betegségekről rávilágít arra, hogy 2023-ra ötven ország sikeresen kiirtott legalább egy NTD-t, ami valóban figyelemre méltó teljesítmény. Ehhez azonban elengedhetetlen volt a 2,1 milliárd darab gyógyszer, legyen szó tablettákról vagy injekciókról, amelyeket a gyógyszeradományozási programok keretében biztosítottak, és ezek hatékony, jól szervezett elosztása.

A 2030-ra megfogalmazott nemzetközi célkitűzések között kiemelkedő szerepet kap a jelenlegi 1,7 milliárd embert érintő probléma drámai mértékű, 90%-os csökkentése, valamint az elhanyagolt trópusi betegségek megszüntetése, amelyek komoly közegészségügyi kihívásokat jelentenek.