Itt az idő, hogy elgondolkodjunk a jövőnkről és a pályaorientációról: ki is hozza meg a végső döntést? A Z generáció sajátos szemszögből közelíti meg ezt a dilemmát - erről szól a Pénzcentrum cikke.
A pályaválasztás egy kulcsfontosságú mérföldkő az életünkben, ám e folyamat során a résztvevők eltérő nézőpontokkal bírnak saját szerepüket illetően. Érdekes, hogy a megkérdezett szülők fele azt állítja, közösen hozták meg a döntést gyermekükkel a továbbtanulás kapcsán, ezzel szemben a fiatalok mindössze 15%-a ért egyet ezzel a kijelentéssel. A fiatalok körében végzett felmérés szerint tízből hatan úgy vélik, hogy a döntés felelőssége elsősorban az ő vállukat nyomja, míg minden harmadik fiatal teljes mértékben önállóan választotta meg a jövőjét. Ezek az eredmények az UniCredit Bank reprezentatív kutatásából származnak, amely a 15-19 éves korosztály és szüleik továbbtanulási és pályaválasztási döntéseit vizsgálta.
A pályaválasztás tekintetében a Z generációs magyar fiatalok és X generációs szüleik körében végzett felmérések azt mutatják, hogy 95%-uk egyetért abban, hogy ma már az érettségi és a nyelvtudás egyaránt elengedhetetlen a sikeres jövőhöz. A szülők szempontjából is kiemelkedő fontossággal bír, hogy gyermekeik szakmai képesítést szerezhessenek, ám ezzel a nézettel a fiatalok körében már csak 89% ért egyet. A felsőfokú tanulmányok esetében a különbségek még hangsúlyosabbá válnak: a fiatalok 70%-a tartja a diploma megszerzését elsődleges célnak, míg a szülők csupán 63%-a osztja ezt a nézetet.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a szülők társadalmi helyzete jelentős hatással van a gyermekek továbbtanulásról hozott döntéseire. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők, akik általában csak általános iskolát, szakiskolát vagy szakképzőt végeztek, ritkábban vonják be gyermekeiket a jövőjükkel kapcsolatos közös döntésekbe: csupán 42%-uk folytat aktív párbeszédet a gyermekeivel. Ezzel szemben a gimnáziumot vagy főiskolát / egyetemet végzett szülők esetében ez az arány 55%, ami arra utal, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők nagyobb valószínűséggel segítik gyermekeiket a jövőjük megtervezésében.
A szakiskolákban és szakközépiskolákban tanuló diákok esetében a szülők körében érdekes tendencia figyelhető meg: az átlaghoz képest 14%-kal többen hoznak döntéseket a továbbtanulással kapcsolatban anélkül, hogy megkérdeznék gyermekeiket. Az anyagi nehézségekkel küzdő szülők helyzete is hasonló, hiszen közülük tízből egy olyan döntéseket hoz, amelyekkel gyermeke jövője szempontjából egyedül foglalkozik, míg csupán 41%-uk foglal állást közösen a kérdésben. Ezzel szemben a jobb anyagi körülmények között élők esetében ez az arány 5%-ra csökken, míg a közös döntéshozatal 49%-ra nő.
Érdekes megfigyelni, hogy a szülők és gyermekeik közül minden ötödik egyetértene abban, hogy a szülők által választott szakma folytatása előnyös lehet, s így a fiatalok a családi hagyományok nyomdokaiban lépnének. Ráadásul ugyanez a számú szülő vágyik arra, hogy gyermekük beteljesítse azokat a szakmai álmokat, amelyeket ő maga nem tudott megvalósítani. Ezzel szemben a Z generációs fiatalok mindössze 14 százaléka osztja ezt a nézetet, míg 85 százalékuk határozottan elkötelezett amellett, hogy saját, egyéni pályáját válassza.
A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a diplomás szülők körében, akiknek 80%-a a felsőfokú végzettséget kiemelten fontosnak tartja, csupán minden harmadik válaszadó véli úgy, hogy ez rendkívül lényeges. Ezzel szemben a szakiskolát végzett felnőttek csoportjában a helyzet egészen más: csupán 41%-uk tartja úgy, hogy gyermekének szüksége lehet a diplomára. Ez a különbség jól mutatja, hogy a végzettség megítélése erősen függ a szülők saját oktatási hátterétől.
A felsőfokú tanulmányok fontosabbak a középkorú szülők szerint, mint a fiatalabb és idősebb korcsoport szerint. A 39 évesnél fiatalabb, valamint a 60 év feletti szülők közül az átlagnál kevesebb válaszadó (55% és 56%) szerint szükséges diploma a boldoguláshoz, további 45 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem. A diploma jelentőségéről a negyvenes és ötvenes éveikben járó szülőknek a legpozitívabb a véleménye (61% vs. 68%).
A szülők anyagi helyzete szoros összefüggésben áll azzal, hogy mennyire tartják fontosnak gyermekük felsőoktatási tanulmányait. Míg a nehéz anyagi körülmények között élők esetében csupán 56% gondolja, hogy a diploma megszerzése elérendő cél, addig az átlagos jövedelmű szülők körében ez az arány 61% -ra emelkedik. A jómódúak között viszont már 74% véli úgy, hogy elengedhetetlen, hogy gyermekük főiskolára vagy egyetemre járjon. Ez egyértelműen mutatja, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja a jövőbeli lehetőségek iránti elkötelezettséget.
Az X és Z generáció egyértelműen egy hullámhosszon mozog, amikor az érettségi szükségességéről van szó, hiszen a válaszadók 94%-a, illetve 93%-a osztja ezt a nézetet. Az idegennyelv-tudás szintén kiemelt fontosságú számukra, hiszen 95% és 92% vélekedik így. Érdekes megfigyelni, hogy a szülők, akik maguk is rendelkeznek érettségivel (77%) vagy diplomával (78%), még inkább hangsúlyozzák az érettségi jelentőségét. Ezen kívül azok a szülők, akik átlagos (69%) vagy jónak mondható (77%) anyagi helyzetben élnek, szintén prioritásként kezelik ezt a kérdést. Meglepő módon a nehéz anyagi körülmények között élő szülők 61%-a is fontosnak tartja az érettségi megszerzését.
Az idegennyelv-tudás megítélése is hasonló mintázatot mutat: a fiatalabb szülők számára egyre kevésbé alapvető fontosságú ez a tudás. A 39 év alatti válaszadók csupán 10%-a véli úgy, hogy az idegennyelv-ismeret elengedhetetlen, míg a negyvenes éveikben járók körében ez az arány 5%, az ötveneseknél pedig mindössze 2%-ra csökken.
A budapesti szülők 77%-a véli úgy, hogy elengedhetetlen a nyelvtudás, míg a falvakban élők körében ez az arány csupán 56%. Ezen kívül a diplomával rendelkező szülők 83%-a tartja fontosnak, hogy a gyerekek idegen nyelveket tanuljanak, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében ez az arány mindössze 43%.
A bank "Re-Power Your Future!" oktatási programjának keretében készült reprezentatív felmérésből kirajzolódik, hogy ma Magyarországon a legtöbb szülő - végzettségétől függetlenül - kiemelten fontosnak tartja, hogy szakmát adjon gyermeke kezébe. Így gondolja az általános iskolát és szakiskolát végzettek 94 százaléka, a szakképző iskolát és gimnáziumot végzettek 97 százaléka, és a diplomás szülők kilenc tizede is.
A családok anyagi helyzete nem befolyásolja a szülők szakmaszerzésről kialakított véleményét. Kutatások szerint a nehéz anyagi körülmények között élő szülők 95 százaléka kiemelten fontosnak tartja a jó szakmát, míg az átlagos és a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő szülők körében ez az arány 86, illetve 91 százalék. Ez rávilágít arra, hogy függetlenül a pénzügyi helyzettől, a szakmai képzés és a stabil jövő iránti vágy egyaránt jelen van a családokban.
